Tovább drágul a búza, a liszt és velük a kenyér is

Publikálás dátuma
2018.10.25. 15:30
Illusztráció
Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Mint azt lapunk az elsők között megírta, év végéig drágulnak az élelmiszerek. A malmi búza, a liszt, a sütőipari termékek, a takarmány gabona a húsipari termékek árát emelték, emelik.
Akár 20 százalékkal is emelkedhet a kenyérgabona ára év végéig. A szakemberek szerint azonban a drágulás még 2019. elején is folytatódhat. Az alapanyag ára pedig feljebb húzza a liszt árát is. A malmi búza ára az aratás után még tonnánként 48-50 ezer forint volt, ám ez mára átlagosan 60 ezer forintra kúszott fel. Mire a liszt alapanyaga beérkezik a malomba, a szállítási költségekkel együtt már 62 ezer forintba kerül. Erre rakódik rá a munkabér, az emelkedő energia árak, illetve a gyenge forint és a dráguló olajárak miatt a logisztikai költségek még további költségnövekedést jelentenek – nyilatkozta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. A malomipari szektor ráadásul jövőre nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléssel kénytelen szembesülni, hanem a villamosenergia drágulásával is. Bár eltérő időben és alkupozíciójától függően különböző árakon, de átlagosan 30 százalékkal magasabb összegért juthatnak majd a malmok áramhoz. Ezeket a költségeket az 1-2 százalékos bevételarányos nyereségből nem lehet még részben sem lenyelni, így nem tehetnek mást a malmok, mint igyekeznek a költségnövekedést érvényesíteni a liszt árakban. Összesen 52-54 jelentősebb malom működik az országban. Ebből féltucatnyi a nagyobb, tucatnyi közepes vállalkozás. a többi térségi jelentőséggel bír. Amelyik cégnek nem sikerül a költségek emelkedéséből legalább annyit elismertetni a partnereivel, hogy meg tudja őrizni legalább a jelenlegi csekély nyereségét, az kénytelen lesz bezárni a vállalkozását – figyelmeztetett Pótsa Zsófia. A gond egyebek mellett csak az, hogy a sütőipar is hasonlóan nehéz helyzetben van. A pékek 0-1,5 százalék közötti átlagos nyereséggel gazdálkodnak. A sütőipar az őszi kétlépcsős lisztáremelkedés után jövő év elején egy harmadikkal is számolnak, s összességében 2018-ősze és 2019. eleje között mintegy 17-18 százalékos liszt drágulást prognosztizálnak. Lapunk információ szerint az ágazat a hónap végén tájékoztatja a sajtót és a közvéleményt az idei ármozgásokról és a várható tendenciákról. Ezek a folyamatok óhatatlanul érintik a fogyasztói árakat, vagyis a vásárlókat is. A liszt a kenyér költségeinek csak egy része, így nyilvánvalóan a fogyasztói árakban nem fog tükröződni a búza és a liszt drágulása egy az egyben. A különböző kenyérfajták esetében is eltérő az áremelkedés mértéke. A magasabb feldolgozottságú, magasabb minőségű termékeknél nagyobb drágulásra kell számítani. A búza és a liszt ár növekedésének üteménél a pékáru átlagos fogyasztói áremelkedése kisebb ütemű lesz, és az alapvető élelmiszernek számító kifli, zsömle, fehér, illetve félbarna kenyér drágulása pedig átlag alatti lesz – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 10:46

323,64 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.25. 08:50
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a szerda esti 323,23 forint után csütörtök reggel nyolc órakor kissé magasabban, 323,64 forinton jegyezték. A dollár árfolyama 283,74 forintról 283,54-re csökkent, a svájci frankot pedig magasabban, 284,36 forint után 284,69 forinton jegyezték.
Szerző

Fordulat a cafeteriavitában, 12 milliárdot is fizethet a magyar állam

Publikálás dátuma
2018.10.25. 07:27
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A magyar piacról adófegyverrel kiszorított Cheque Déjeuner-nek adott igazat a Világbank vitarendező szervezete – a kormánytól komoly kártérítést várnak.
A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) október 9-én döntést hozott a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (CD, vagy újabb nevén Groupe UP) cafetériacég vitájában – értrsült a 444.hu.   Mint a portál írja, a z ICSID a Cheque Déjeuner-nek adott igazat, és kártérítést ítélt meg a cégnek. Hogy pontosan mennyit, azt még nem tudni, de az biztos, hogy a CD 39 millió eurót, azaz körülbelül 12,6 milliárd forintot követelt az eredeti beadványában, tehát ez lehet az irányadó összeg. A CD egyike volt annak a 3 francia multinak, amiket az Orbán-kormány kiszorított az étkezésiutalvány-piacról a cafetériarendszer 2011-12-es átalakításával – emlékeztet a portál. Ennek lényege az volt, hogy megemelték az étkezési utalványok adótartalmát, míg az újonnan bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) SZÉP-kártyáké alacsony maradt. A kormány az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat két dologgal indokolta: hogy javítsanak a magyar dolgozók étkezésén, és hogy az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartsák.
A rendszert ebben a formában egyébként hónapok múlva fel is számolják, ugyanis már az Európai Unió Bírósága is megállapította, hogy jogellenes volt a bevezetése.

A CD a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó Edenreddel és a Sodexóval együtt fordult az ICSID-hez, és az Edenred ügyében már 2016-ban döntött is a testület: több mint 7 milliárdos kártérítésre kötelezte a Magyar Államot. Az ICSID korábbi döntései nem feltétlenül irányadóak az eléjük kerülő többi jogvitában, ezért a CD ügyében elvileg akár az államnak kedvező, az az Edenred-ügyben hozottal ellentétes ítélet is születhetett volna, és a magyar állam bizonygatta is az igazát. A kormányt képviselő ügyvédek szerint a három francia cég azért vonult ki Magyarországról, mert a 2011-es jogszabálymódosítások után már nem volt többé jövedelmező az üzletük, márpedig ahhoz semmi joguk nincsen, hogy a magyar üzletük mindenképp jövedelmező legyen. A CD és az Edenred ügyvédei pedig azt bizonygatták, hogy a 2011-es reformok éppen arra irányultak, hogy az állam kisajátítsa az ő üzletüket, és kiszorítsa őket a magyar piacról. Az eddig lezárult két ügyben az ICSID is erre az álláspontra jutott. A CD egyébként 1997-ben lépett a magyar piacra, és folyamatosan növekedtek, 2011-ben a magyar utalványpiac 18 százaléka az övék volt.

Még nem lejátszott meccs

Az ICSID az Edenred és a CD ügyében is az 1987-ben Franciaország és Magyarország között megkötött beruházásvédelmi egyezményre alapozta a döntését, sőt erre alapoztak a cégek a keresetükben is. Ilyen kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények a világon szinte minden olyan állam között léteznek, amiknek kicsit is jelentősek az egymással ápolt gazdasági kapcsolatai. Az EU-n belül azonban ilyen megállapodásokra nincs szükség, hiszen az Európai Unió saját jogszabályai minden tagállamra vonatkozóan egységesen szabályozzák a beruházásokat és a cégek EU-n belüli terjeszkedését, hiszen a schengeni zóna egyetlen nagy gazdasági térség. A magyar kormány az uniós jogokra és a beruhásvédelmi egyezmény szükségtelenségére hivatkozhat a jogi vitában - írja a lap.
Szerző