Új afrikai krokodilfajt azonosítottak

Publikálás dátuma
2018.10.25 16:58

Fotó: AFP/ RIEGER BERTRAND / HEMIS.FR / HEMIS
A tudósok a páncélos krokodilok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit elemezték, amikor érdekes felfedezést tettek.
A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik pedig Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy két önálló faj létezik. Az általuk közép-afrikai páncélos krokodilnak elnevezett faj az első élő krokodilfaj, amelyet meghatároztak az elmúlt mintegy 85 évben.
„A páncélos krokodil elismerése két különálló fajként nagy aggodalomra ad okot fajmegőrzés szempontjából. Becsléseink szerint a páncélos krokodiloknak csupán tíz százaléka él Nyugat-Afrikában, ami azt jelenti, hogy az egyik leginkább veszélyeztetett krokodilfaj a világon”
– idézte Matthew Shirleyt, a Floridai Nemzetközi Egyetem krokodilszakértőjét, a Zootaxa című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2014-ben nyilvánította súlyosan veszélyeztetett fajnak a páncélos krokodilt. A hüllőt veszélyezteti élőhelyének elvesztése, a vadászat és a túlhalászat, amely megfosztja élelemforrásától, és növeli a krokodilok halászhálókba gabalyodásának veszélyét. A nyugat-afrikai és a közép-afrikai krokodil első látásra azonosnak tűnik, ám nemcsak DNS-ük különbözik, hanem eltérések vannak a koponya alakját és a pikkelypáncélokat illetően is, ami alátámasztja a két faj létezésének elméletét. A fajmegőrző programokban a páncélos krokodilt kevésbé tanulmányozták eddig. Először 1824-ben írták le.
„Reméljük, hogy a páncélos krokodil egyedfejlődésének és taxonómiájának jobb megismerése felkelti a figyelmet ezen fajok iránt, amelyek sokáig a legkevésbé ismert krokodilfélék voltak a világon”
– tette hozzá Shirley.
Frissítve: 2018.10.25 16:58

Műanyag-újrahasznosításban is az uniós lista alján áll Magyarország

Publikálás dátuma
2019.02.22 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ FERENC ISZA
Csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya az Európai Unióban, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Az Európai Unióban a szemétként kidobott műanyagoknak csak 42,2 százalékát hasznosították újra 2016-ban. Ez arány 2005-ben még 24 százalék volt, 2009-re 31,9 százalékra, 2013-ra 36,6 százalékra növekedett. Az összes újrahasznosított műanyag több mint feléért a toplista első nyolc helyén szereplő ország felelt. Ezekben az államokban a műanyagmennyiség több mint fele kapott új életciklust vagy termékciklust a körforgásos gazdaság alapelvei szerint - írta a Piac és Profit.
Mindegyik országban növekedett az újrahasznosítás aránya 2005 óta, az egyetlen kivétel Észtország, ahol 0,9 százalékkal csökkent. Magyarország a 25. helyezést érte el a 31 ország között a maga 31,4 százalékával.
2016-ban 170 kilogramm csomagolóanyag-hulladék jutott egy-egy uniós polgárra, a legkisebb egy főre jutó mennyiség Horvátországé, ahol 55 kilogramm, a legnagyobb Németországé, ahol 221 kilogramm jutott egy emberre.  2007 és 2016 között a papír és a kartonpapír volt a legnagyobb mennyiségben használatos csomagolóanyag az EU-ban, 2016-ban 35,4 millió tonnát volt belőle, míg műanyagból és üvegből egyaránt 16-16 millió tonna.

Műanyaghulladék-újrahasznosítási arány

1. Litvánia 74,4% 2. Ciprus 63,7% 3. Szlovénia 62,0% 4. Csehország 59,2% 5. Bulgária 52,6% 6. Szlovákia 51,7% 7. Hollandia 51,5% 8. Svédország 50,7% 9. Németország 48,4% 10. Lengyelország 46,9% 11. Románia 46,7% 12. Spanyolország 45,5% 13. Anglia 44,9% 14. Norvégia 44,6% 15. Belgium 43,4% 16. Izland 42,7% 17. Olaszország 42,4% 18. Portugál 41,8% 19. Horvátország 41,1% 20. Lettország 37,2% 21. Görögország 36,8% 22. Dánia 36,1% 23. Ausztria 33,6% 24.Luxemburg 32,6% 25. Magyarország 31,4% 26. Málta 28,6% 27. Írország 31,2% 28. Franciaország 25,8% 29. Finnország 25,4% 30. Észtország 24,6% 31. Liechtenstein 20,9% EU28 átlag: 42,4% 

Frissítve: 2019.02.22 14:36

Felbukkant egy 38 éve kihaltnak hitt, bulldog nagyságú méhfaj (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:10

Fotó: AFP/ CLAY BOLT / GLOBAL WILDLIFE CONSERVATION
Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardian online kiadása.
A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban.
"Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellettem"
- idézte fel Clay Bolt rovarfotós, akinek először sikerült lefényképeznie az egyedet.
Az indonéz óriásméh, amelynek nősténye majdnem négy centméter hosszúra is megnőhet, 1858 óta ismert, Alfred Russel Wallace brit felfedező és természettudós ekkor fedezte fel az indonéziai Bacan-szigeteken, melyek a Malaku-szigetcsoporthoz tartoznak. A fajt angolul Wallace-féle óriásméhnek is hívják. Wallace "hatalmas, fekete, darázsszerű" rovarnak írta le, amelynek szája olyan, mint a szarvasbogáré. Méretei ellenére az óriásméh rejtőzködő életet él, szinte semmit sem tudni arról, hogy a most előkerült nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában.
A Wallace-óriásméh egy példánya 1981-ben került ismét a tudósok szeme elé, Adam Messer amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Látta, amint a nőstény óriási szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy "termeszbiztos" fészket építsen belőle. A kutatócsoportok ezután hiába keresték, ám a frissen felfedezett nőstény példány miatt újraéledt a remény, hogy a térség erdőiben rejtőzik még a faj néhány egyede. Létét az erdőirtás fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, de veszélyt jelentenek rá a gyűjtők is, akik hatalmas méreteiért vadásszák. Jelenleg semmi sem tiltja a kereskedelmét.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22 10:10