Új afrikai krokodilfajt azonosítottak

Publikálás dátuma
2018.10.25. 16:58

Fotó: RIEGER BERTRAND / HEMIS.FR / HEMIS / AFP
A tudósok a páncélos krokodilok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit elemezték, amikor érdekes felfedezést tettek.
A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik pedig Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy két önálló faj létezik. Az általuk közép-afrikai páncélos krokodilnak elnevezett faj az első élő krokodilfaj, amelyet meghatároztak az elmúlt mintegy 85 évben.
„A páncélos krokodil elismerése két különálló fajként nagy aggodalomra ad okot fajmegőrzés szempontjából. Becsléseink szerint a páncélos krokodiloknak csupán tíz százaléka él Nyugat-Afrikában, ami azt jelenti, hogy az egyik leginkább veszélyeztetett krokodilfaj a világon”

– idézte Matthew Shirleyt, a Floridai Nemzetközi Egyetem krokodilszakértőjét, a Zootaxa című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2014-ben nyilvánította súlyosan veszélyeztetett fajnak a páncélos krokodilt. A hüllőt veszélyezteti élőhelyének elvesztése, a vadászat és a túlhalászat, amely megfosztja élelemforrásától, és növeli a krokodilok halászhálókba gabalyodásának veszélyét. A nyugat-afrikai és a közép-afrikai krokodil első látásra azonosnak tűnik, ám nemcsak DNS-ük különbözik, hanem eltérések vannak a koponya alakját és a pikkelypáncélokat illetően is, ami alátámasztja a két faj létezésének elméletét. A fajmegőrző programokban a páncélos krokodilt kevésbé tanulmányozták eddig. Először 1824-ben írták le.
„Reméljük, hogy a páncélos krokodil egyedfejlődésének és taxonómiájának jobb megismerése felkelti a figyelmet ezen fajok iránt, amelyek sokáig a legkevésbé ismert krokodilfélék voltak a világon”

– tette hozzá Shirley.

Témák
krokodil Afrika

Korábban lesz halloween az Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.10.20. 11:11

Fotó: Pexels
Sok látnivalóval és kedvezményekkel várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert az őszi iskolai szünetben. Az Állatkert új játszóparkjában október 26-án este „Holnemvolt halloweent” tartanak.
Szombattól az őszi szünet végéig napközben félóránként állatbemutatókat, látványetetéseket, állattréningeket tartanak a kert különböző pontjain, így többek között a sörényes hangyászok, a brazil óriásvidrák, a keák, a kenguruk, az oroszlánfókák, a pingvinek, a gorillák és más főemlősök, az ázsiai vadkutyák, az elefántok, vagy éppen a Mérgesház lakóinak életét ismerhetik meg az érdeklődők. A pelikánok etetésébe pedig az állatgondozók a nagyközönséget is bevonják.
A Nagyszikla belsejében található Varázshegyben naponta kétszer az „Állatok akcióban” élő etológiai bemutató lesz látható, de az őstengeri lényekkel, a hatlábúak birodalmával és az állati szuperérzékekkel is meg lehet ismerkedni. Ugyanitt térhatású filmeket is bemutatnak, az „időgép” segítségével pedig jégkorszaki kalandok vagy egy miocén kori utazás részesei is lehetnek a vállalkozó kedvűek.
A programok mellett rengeteg kisállattal is lehet találkozni, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos kölyök és fióka látott napvilágot. Többek között az elefántoknál, a gorilláknál, az orangutánoknál, a zebráknál, a nagy maráknál, a vízidisznóknál, az agutiknál és még sok más állatnál is cseperedő apróságokat is lehet látni.

Holnemvolt halloween

Mindenszentek előestéje helyett öt nappal korábban, már pénteken este megrendezik a Holnemvolt halloweent. A programok este 6-kor kezdődnek, és egészen éjjel 11-ig tartanak. Lesz tűzzsonglőr bemutató, mécsesek fényes ösvénye, családi tökfaragó műhely, boszorkányos arcfestés, szellemvasút, tevegelés, lovaglás, „szellemes” körhinták és törpekerék is. A Titokpincénél tomboló zombikkal lehet találkozni, a Mesterségek Udvarában pedig lámpást, madárijesztőt, szellemet és rémisztően finom süteményt készíthetnek az alkotni vágyók. Emellett többféle tökös ételt is meg lehet majd kóstolni, a töklevestől a tökös-mákos rétesig.
Szerző

Mesterséges intelligencia mentheti meg a méheket

Publikálás dátuma
2018.10.19. 11:20

Fotó: Pixabay
Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel.
Az új, globális projektben használt felhő technológia segít a mezőgazdasági ökoszisztémákban fellelhető mézelő méhek életének megértésében. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtés révén nyer ki információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével - ideértve a mesterséges intelligencia (AI) és adatvizualizációs technológiákat - a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól "kihallgathatják" a méhek ügyködését, és elemezni tudják az "okos kaptárakból" szerzett bonyolult akusztikai adatokat - ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva - ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát - közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van - írták. 
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.