Stressz és álmatlanság – Magyar kutatók eredményei hozhatnak áttörést

Publikálás dátuma
2018.10.25 17:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A felfedezés utat nyithat az alvászavarok kezelése és új típusú altatók fejlesztése felé.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát – közölte honlapján az MTA. Mint írják, Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg – teszik hozzá.

Az agy éberségét fokozó hálózat

A cikk szerint számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk –izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan – a dolgokhoz. A kérdés az, hogy mi állítja be az agy éberségi, „érdeklődési” szintjét, létezik-e erre egy külön rendszer az agyban. A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is. Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található. Ez egy olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett idegsejthálózat információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire. A hálózat azonban csak annyit üzen az előagynak, hogy „itt jön valami szokatlan, érdemes figyelni” – vagyis az agy éberségét fokozza, az agy állapotát változtatja meg.      Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz.

Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok

Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat, az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot. A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki, hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoport a következő lépésben ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz okozta alvászavara. Ha igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást egy gyógyszerhatóanyaggal is elérni.

A Nature Neuroscience-ben most megjelent cikk két vezető szerzője, Acsády László és Mátyás Ferenc már évek óta dolgoznak együtt ezen a témán a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával. Acsády Lászlót 2017-től az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja munkájában. Mátyás Ferenc (aki éppen a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban) az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, kísérletesen vizsgálta az e sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását, és kollégájával, Kocsis Kingával mérte a kalretininsejtek aktivitását a szabadon alvó egér agyában. Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai kísérletek, melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt, és az emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.

Frissítve: 2018.10.25 17:35

Érdemes éjszaka az égre nézni: tetőzik a tavaszi csillaghullás

Publikálás dátuma
2019.04.23 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ YE AUNG THU
A Lyridák meteorraj tetőzése kedd éjjel várható, de a telihold utáni fény megnehezíti az észlelést. A Thatcher üstökösből származó raj azonban még napokig adhat hullócsillagokat.
Érkeznek a Lyridák. A Thatcher üstökösből származó meteorraj utoljára 1861-ben járt a Föld közelében. A raj kedd éjjel tetőző aktivitása három nappal telihold utánra esik, ezért a holdfény megnehezíti a meteorraj észlelését.
A meteorok látszólagos kiindulási pontja a Lant (Lyra) csillagkép közelében van, ami ugyan már kora este felkel, de a meteorok láthatóságához magasra kellene kúsznia az égen. Mire ez megtörténik, a Hold már világít. A raj a hajnal előtti órákban holdfény nélkül 10-15 meteort is adna, holdfénnyel alig 3-4 fényesebb lesz csak látható. Viszont még a hónap végéig adhat meteorokat - írta a National Geographic
A Lyridákon kívül a hónap utolsó hetében már az Éta Aquaridák rajából is eshet néhány hullócsillag, ezekre május elején is érdemes lesz figyelni.
Frissítve: 2019.04.23 11:37

Világháborús hajóroncsot találtak Ausztrália partjainál

Publikálás dátuma
2019.04.23 09:09

Fotó: AFP
Az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet a második világháború alatt Victoria állam felségvizein torpedóval süllyesztettek el.
A második világháborúban egy japán tengeralattjáróról torpedóval elsüllyesztett ausztrál szállítóhajó roncsait találták meg tengeri régészek a délkelet-ausztráliai Victoria partjaitól száz kilométerre az óceán mélyén. Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére - idézte fel a BBC News.
A torpedó 60 másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót. A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén fekvő roncsot 700 méter mélyen fedezték fel. A tengerfenék kutatásához és feltérképezéséhez szonáreszközöket és kamerákat használtak. Peter Harvey, a victoriai örökségvédelmi szervezet tengeri archeológusa elmondta, hogy az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet az állam felségvizein torpedóval elsüllyesztettek a második világháború alatt.
Hozzátette, hogy a tengerbe veszett áldozatok családtagjai számára végre lezárulhat ez a tragikus esemény most, hogy sikerült megtalálni a hajót. A hatóságok megemlékezést szerveznek az elhunytak emlékére. A legidősebb túlélő, George Fisher 2012-ben hunyt el. Mint 2003-ban elmondta: élete legszomorúbb eseménye volt a hajó elsüllyedése.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 09:09