Stressz és álmatlanság – Magyar kutatók eredményei hozhatnak áttörést

Publikálás dátuma
2018.10.25 17:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A felfedezés utat nyithat az alvászavarok kezelése és új típusú altatók fejlesztése felé.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát – közölte honlapján az MTA. Mint írják, Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg – teszik hozzá.

Az agy éberségét fokozó hálózat

A cikk szerint számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk –izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan – a dolgokhoz. A kérdés az, hogy mi állítja be az agy éberségi, „érdeklődési” szintjét, létezik-e erre egy külön rendszer az agyban. A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is. Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található. Ez egy olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett idegsejthálózat információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire. A hálózat azonban csak annyit üzen az előagynak, hogy „itt jön valami szokatlan, érdemes figyelni” – vagyis az agy éberségét fokozza, az agy állapotát változtatja meg.      Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz.

Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok

Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat, az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot. A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki, hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoport a következő lépésben ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz okozta alvászavara. Ha igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást egy gyógyszerhatóanyaggal is elérni.

A Nature Neuroscience-ben most megjelent cikk két vezető szerzője, Acsády László és Mátyás Ferenc már évek óta dolgoznak együtt ezen a témán a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával. Acsády Lászlót 2017-től az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja munkájában. Mátyás Ferenc (aki éppen a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban) az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, kísérletesen vizsgálta az e sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását, és kollégájával, Kocsis Kingával mérte a kalretininsejtek aktivitását a szabadon alvó egér agyában. Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai kísérletek, melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt, és az emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.

Frissítve: 2018.10.25 17:35

Egy tanulmány szerint megrövidítheti az életet a magas fehérjetartalmú étrend

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend. Eredményeik azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
A kutatók gilisztákon és esetmuslicákon vizsgálták, hogyan befolyásolja az étrend a fehérjék sejten belüli előállítását.
"Az régóta ismert, hogy a túl sok étel - különösen a fehérjék - fogyasztása megrövidíti az életet. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy a magasabb fehérjebevitel felgyorsítja a sejteken belüli proteinszintézist. Minél gyorsabb a folyamat, annál több hiba történik"
- közölte Christopher Proud, a South Australian Health & Medical Research Institute (SAHMRI) kutatóintézet táplálkozástudományi és anyagcsere-kutatója, a Current Biology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
"Olyan ez, mint a mindennapi tevékenységeink, például az autóvezetés, minél gyorsabban hajt valaki, annál valószínűbb, hogy hibázni fog. A hibás fehérjék sejten belüli felhalmozódása káros az egészségre és megrövidíti az életet"
- magyarázta.
 A kutatás alátámasztotta az alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrend és a hosszabb, egészségesebb élet - és mindenekelőtt az agy egészsége - közötti összefüggést.
"A szénhidrátokról elég sok rosszat írnak, különösen ha a fogyásról van szó, de a kulcs az egyensúly és a jó és rossz szénhidrátok közötti különbség ismerete"
- mondta Proud.
 A magas rosttartalmú szénhidrátok, vagyis gyümölcsök, zöldségek és feldolgozatlan gabonafélék, magvak fogyasztása a legegészségesebb, ez jellemző az úgynevezett mediterrán étrendre is, amelynek összefüggését a hosszú élettel már alaposan bizonyították a professzor szerint.
"A giliszták és ecetmuslicák vizsgálatával felfedezett összefüggés az emberre is áll, tehát kevesebb fehérje fogyasztásával elősegíthető a hosszabb emberi élet"
- mutatott rá Proud.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21 10:10

Ízekre szedik a kormány terveit világhírű magyar professzorok MTA-ügyben

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A neves nyugati egyetemeken dolgozó magyar kutatók többek között a Palkovics László által "lefitymált" alapkutatások fontossága mellett érvelnek. A döntés pedig mindig a tudósoké kell legyen, nem a politikáé.
"Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat." Így kezdődik az a levél, amelyet Amerikában és Nyugat-Európában dolgozó magyar professzorok küldtek ma Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, és amelyben azt írják,
néhány tény közreadásával szeretnének konstruktívan hozzájárulni az ezzel kapcsolatos párbeszédhez.
A nyolc, egyaránt valamely neves nyugati egyetemen kutató aláíró között, mint írják, akadnak, akik vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet. Ezt a feladók minden bizonnyal azért is igyekeztek hangsúlyozni, mert a magyar kormány egyik gyakran hangoztatott elvárása, hogy a tudományos kutatások hajtsanak "piaci forintra" lefordítható értéket, vagyis talán a politika is jobban odafigyel mostani érveikre, ha látja, ilyen szempontból is sikeres személyek üzennek neki.
Az aláírók között van többek közt a Prima Primissima-díjas Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató, illetve a Széchenyi-díjas Szalay Sándor asztrofizikus is.
Leszögezik, mindannyian egyetértenek abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket Magyarországon. "Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni" - fogalmaznak.
A dokumentum először is rögzíti, az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve. Mindez azért is lehet fontos, mert Palkovics László korábban úgy próbálta bemutatni e két területet, hogy az egyiknél "mindenki azt csinál, amit akar" (ez lenne az alapkutatás...), ezért "inkább központilag kell meghatározni alapcélokat és kutatási területeket, ahová pénzt irányítanak, segítve ezzel az innovációt az előre meghatározott területen." A levélírók hozzáteszik, Nyugaton "az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja," hiszen
"A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak."
Németország példájára utalva megemlítik, ott az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva, míg 93% az alapkutatásé.

A nagy hírű egyetemeken dolgozó magyar professzorok ezen kívül érvelnek amellett is,
hogy az alapkutatások döntéshozóinak a tudósoknak kell lenniük, ahogy az a jelentősebb nyugati országokban is van,
továbbá, hogy fel lehet ugyan vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért, ahogy azt itthon a kormány teszi, csakhogy a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok intézményei is működési költségeiknek csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni.

Az alapos elemzés után az aláírók úgy zárják levelüket:
"azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve."
Frissítve: 2019.02.20 19:16