Stressz és álmatlanság – Magyar kutatók eredményei hozhatnak áttörést

Publikálás dátuma
2018.10.25 17:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A felfedezés utat nyithat az alvászavarok kezelése és új típusú altatók fejlesztése felé.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát – közölte honlapján az MTA. Mint írják, Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg – teszik hozzá.

Az agy éberségét fokozó hálózat

A cikk szerint számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk –izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan – a dolgokhoz. A kérdés az, hogy mi állítja be az agy éberségi, „érdeklődési” szintjét, létezik-e erre egy külön rendszer az agyban. A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is. Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található. Ez egy olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett idegsejthálózat információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire. A hálózat azonban csak annyit üzen az előagynak, hogy „itt jön valami szokatlan, érdemes figyelni” – vagyis az agy éberségét fokozza, az agy állapotát változtatja meg.      Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz.

Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok

Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat, az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot. A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki, hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoport a következő lépésben ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz okozta alvászavara. Ha igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást egy gyógyszerhatóanyaggal is elérni.

A Nature Neuroscience-ben most megjelent cikk két vezető szerzője, Acsády László és Mátyás Ferenc már évek óta dolgoznak együtt ezen a témán a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával. Acsády Lászlót 2017-től az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja munkájában. Mátyás Ferenc (aki éppen a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban) az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, kísérletesen vizsgálta az e sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását, és kollégájával, Kocsis Kingával mérte a kalretininsejtek aktivitását a szabadon alvó egér agyában. Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai kísérletek, melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt, és az emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.

2018.10.25 17:31
Frissítve: 2018.10.25 17:35

Újabb tesztrepülésre indul Richard Branson űrturisztikai repülője

Publikálás dátuma
2018.12.13 15:03

Fotó: AFP/ AFP PHOTO / VIRGIN GALACTIC
Egyelőre utasok nélküli tesztrepülésre indul a Virgin Galactic utasszállító űrrepülője. A cél, hogy a rakétameghajtású gép közelebb jusson az űrhöz, mint az eddig három tesztrepülésén.
Richard Branson brit milliárdos űrturizmus cége az elmúlt nyolc hónapban tesztelte a szuperszonikus járművet, amelynek sikerült egyre magasabbra jutnia. Most igyekeznek magasabbra és gyorsabban repülni, mint eddig bármikor, és ehhez tovább tartják begyújtva a rakétákat, mint az eddigi repüléseken - írta a Qubit a cég közleménye alapján.
Ha minden jól megy, és a VSS Unity eléri a 80 kilométeres magasságot, a pilóták néhány percre megtapasztalhatják a súlytalanság állapotát. A fedélzeten velük lesz még egy tesztbábu és négy kísérleti súly is, hogy szimulálják a leendő utasok tömegeloszlását a gép belsejében. Amint visszaindul a Földre, kibocsát egy nagy farkat (ezt tollnak nevezik), amely elirányítja a gépet, miközben az átvág a Föld légkörén. Végül a tervek szerint a Mojave-sivatagban landol.
A Virgin Galactic már a közeljövőben fizető utasokat szállítana az űr széléhez, ezzel a világ első bevethető fizetős űrturisztikai szolgáltatójává válhatna, de az üzleti űrrepülés bevezetésének még a tervezett időpontját sem árulják el. 
A projekten már 14 éve dolgoznak. 2014-ben a cég VSS Enterprise nevű űrrepülője egy tesztrepülés során szétesett, a másodpilóta meghalt, a pilóta pedig megsérült. Azóta a Virgin Galactic újra magára talált, és közvetlen versenytársa lett az Amazon milliárdos alapítója, Jeff Bezos űrcégének, a Blue Originnek, amely vertikálisan indított, automata rakétákkal oldaná meg az utazást. Egyelőre mindkét cég a tesztidőszaknál tart, a Blue Origin még embert sem küldött az űr közelébe. A Virgin Galacticra viszont már lehet jegyet foglalni: eddig hatszázan jelentkeztek a 200-250 ezer dollár körüli utazásra, és volt, aki több mint tíz évet várt, hogy sorra kerüljön. Amikor Bransont nemrég a versenytársairól kérdezte a CNN, úgy válaszolt: nem verseny, „ha embereket küldünk az űrbe, a biztonság a legfontosabb”.
2018.12.13 15:03

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"
- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
2018.12.12 13:13
Frissítve: 2018.12.12 13:13