"Nagy patkányszámláló" néven Facebook-oldalt indított a közelmúltban a Párbeszéd képviselője, V. Naszályi Márta, ahová a képviselő elmondása szerint folyamatosan, tucatszámra érkeznek be a lakossági bejelentések a patkányokról. Újabban vidékről is kapnak bejelentéseket, hogy ott is romlóban a helyzet. Hogy ténylegesen mennyivel ugrott meg a fővárosban a rágcsálók száma, az egyelőre kérdéses, az általunk megkérdezett szakértők ugyanis felhívták rá a figyelmet, hogy a „látott” patkány nem feltétlenül jelzi pontosan egy adott terület fertőzöttségének a szintjét. A patkány rendkívül óvatos, félénk jószág, lehetőleg kerüli a rivaldafényt. Így paradox módon sokszor éppen a patkányirtások idején kerülnek nagyobb számban a szem elé, amikor a patkányméregből fogyasztott állatok elveszítik a félelemérzetüket, és a csatornából előtántorognak a járókelők közé. Hiába több az észlelés, egyelőre még nem robbant be a „patkánybomba”, azaz a magyar fővárosban még nem alakult ki több százezres patkánypopuláció. Az adatok lassú emelkedésre utalnak, ami - figyelembe véve a patkány rendkívüli szaporaságát - ugyanakkor azzal fenyeget, hogy rendkívül gyorsan változhat a helyzet.
Míg a fővárosi önkormányzat hallgat a kérdésről – a helyhatóság csütörtök estig nem válaszolt nekünk -, lapunk információi szerint a budapesti kormányhivatal belső vizsgálatai azt mutatják, hogy már nem tekinthető patkánymentesnek a magyar főváros (gyakorlatilag lehetetlen az elképesztő túlélőképességgel rendelkező állatokat teljes mértékben kiirtani – a patkánymentesség annyit jelent, hogy egy adott kerületben az épületeknek mindössze 2 ezrelékében érzékelik a rágcsálók jelenlétét). Ezt jelenleg a hivatal járványügyi főosztálya ellenőrzi havonta egy-egy véletlenszerűen kiválasztott kerület felmérésével. Úgy tudjuk, hogy a tavaly augusztusi-szeptemberi felmérésen során a XV. kerületben még hibahatár körüli, három ezreléket mértek, a VI. kerületben viszont már akkor is az épületek kilenc ezrelékében regisztrálták a patkányok jelenlétét. Az idei őszre pedig mind a két vizsgált területen jócskán határérték feletti lett az eredmény, így augusztusban Zuglóban az épületek öt ezrelékénél érzékeltek patkányt, míg a hatodik kerületben hét ezrelékes volt az eredmény.
Reisinger Mátyás a fővárosi patkányirtással július óta megbízott RNBH konzorcium vezetője lapunknak elmondta: hozzávetőleges becslése szerint néhány tízezer patkány élhet a fővárosban ám erről biztosat mondani nem lehet, a patkánypopulációt elsődlegesen nem is egyedszámmal, hanem a fertőzött objektumok - jellemzően: épületek - számával szokták jellemezni. Ez Budapest esetében ideális esetben nagyjából 200 objektum lenne, ám Reisinger Mátyás szerint jelenleg havi szinten ezer objektum számít a fővárosban fertőzöttnek. A legtöbb ilyen patkányfertőzött objektum a XI., XIV., XVII. és XVIII. kerületekben található, de arányaiban a VI., VII. és VIII. kerületek, tehát a belvárosiak a leginkább érintettek. A patkányállomány növekedése azonban szerinte nem ma kezdődött. "A rendelkezésünkre álló adatok szerint 2012. évtől folyamatos a populáció növekedése, évről-évre növekedett a fertőzött objektumok száma" - fogalmazott a szakember.
Ugyanakkor a mostani, őszi növekedésnek két közvetlen oka lehet. Az egyik: a patkányok populációja egyébként is mindig ősszel van a csúcson. Az idei évben a csapadékmentes nyár végi, őszi idő is jócskán rásegített erre.
A fővárosi csatornahálózat – ami a legjelentősebb élettere a patkányoknak – a korábbi nagyobb ivóvíz fogyasztásra van méretezve. Manapság a viszont a 30 évvel ezelőtti mértékhez képest nagyjából egyharmad a vízfogyasztás. Ennek köszönhetően a csatornában kevés a víz, így a hálózat kiváló életteret jelent a patkányok számára. Ha pedig sokáig nincs csapadék - mint az idén nyáron - úgy nincs, ami átmossa a rendszert. Ráadásul sajnálatos módon rengeteg ételmaradék kerül a csatornahálózatba, ami így folyamatos táplálékot jelent a patkányok számára. Arra a kérdésre, hogy a korább, patkánymentes állapot mikor állítható vissza Reisinger Mátyás úgy látta: az általa vezetett konzorcium júliusban vette át a fővárosi patkányirtási feladatokat, szerinte eleve az átvételkor magas volt az állatok egyedszáma, ráadásul az őszi, szezonális növekedés sem tesz lehetővé gyors, látványos javulást. Szerinte az eddigi adatokból megállapítható, hogy a populáció további növekedését sikerült megállítani – azaz az első teljes havi, augusztusi fertőzöttség szintje nagyjából megegyezik a szeptember-októberi adatokkal, ugyanakkor az érzékelhető csökkenéshez biztosan jóval több idő szükséges.
Szakmai vélekedések szerint az idei őszön tapasztalható invázióhoz a hulladékkezelés anomáliái mellett az is hozzájárulhatott, hogy az irtást korábban végző Bábolna Bio szerződésének a lejárta és a RMBK konzorcium tevékenységének a megkezdése között három héten át kimaradt a patkányirtás. Reisinger Mátyás szerint ez utóbbi nem helytálló feltételezés: a patkányok vemhességi ideje 21-22 nap, az ivarérett kor eléréséhez pedig 2 hónap szükséges, azaz szerinte nyilvánvaló, hogy nem a júliusi szolgáltatóváltás miatt következett be a növekmény.
Lapunk elérte Bajomi Dánielt, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnökét, aki szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a patkányállomány növekedésének leggyakrabban a nem megfelelő technológiájú vagy gyakoriságú irtás az oka. A patkányok elszaporodásában elvileg szerepet játszhat az is, hogy a használt irtószerekkel szemben rezisztencia alakul ki a rágcsálókban, ezt azonban csak megfelelő laboratóriumi etetéses vizsgálattal vagy DNS-teszttel lehet megállapítani. A rezisztencia nem azt jelenti, hogy ilyenkor a méreg teljesen hatástalan, csupán azt, hogy a hatás lassúbb, több irtószer elfogyasztása esetén jelentkezik. „Ez a rezisztencia egy-egy kisebb területen alakul ki, így elég ott fellépni ellene gyakoribb, más szerrel történő irtással. Amennyiben sikerül kiirtani a rezisztens patkányokat, akkor vissza kell térni a normál esetben használt szerhez” - fejtette ki lapunk kérdésére Bajomi Dániel.
