Egy szerszámosbódé elég – István megúszta az első pécsi hajléktalanpert

Publikálás dátuma
2018.10.26 16:42

Fotó: / Csortos Szabolcs
A Pécsi Járásbíróság szerint nem sértett törvényt az a pécsi hajléktalan, akit a rendőrség azért vett őrizetbe, mert az egyenruhások szerint a férfi életvitelszerűen tartózkodott a köztereken.
Bilincsben érkezett péntek délután Gy. István a Pécsi Járásbíróságra, de másfél órával később, a kihirdetett verdikt után szabadon távozhatott. A 60 esztendős férfit október 25-én éjjel azért vették őrizetbe, mert Pécs uránvárosi lakótelepén ittasan aludt egy padon, és a kiérkező rendőrök hiába ajánlották neki, hogy menjen el a hajléktalan szállásra, ő erre nem volt hajlandó. Az október 15-én életbe lépett törvény értelmében, aki életvitelszerűen tartózkodik köztéren, és a figyelmeztetés ellenére sem megy máshová, bíróság elé kell állítani szabálysértés miatt. Hasonló eljárást az elmúlt héten hármat is lefolytattak, és valamennyi esetben a bíróság elé állított hajléktalan felelősségét állapították meg. A pécsi tárgyalást tüntetés előzte meg. A bíróság épülete előtt a lakáshoz jutni nem tudó, nehéz szociális helyzetben lévő emberek jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport demonstrált. A civil szervezet aktivistája, Aradi Fanni a tüntetésen összegyűlt 30 embernek arról beszélt, hogy a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot, ahelyett, hogy a bajba jutott embereken a társadalom segíteni próbálna. Aradi megemlítette, hogy Pécsett például 400 üres lakása van az önkormányzatnak, és ezek révén a város otthonhoz juttathatná a hajléktalanokat.
A gyorsított eljárásban Gy. István elismerte, hogy tudott az új jogszabályról, de ő nem életvitelszerűen használja Pécs köztereit, hisz barátja város szélén álló, 3-szor 4 méteres szerszámos bódéban éjszakázik. A férfi, miután elvesztette 30 ezer forintos rokkantnyugdíját, üveggyűjtésből él, és ez a munka az Uránvároshoz köti, ahonnan gyalog nem tud eljutni a 7-8 kilométerre lévő hajléktalanszállókra. Azért nem képes kitartóan menni, mert ötször műtötték, vastagbeléből kivágtak egy darabot, gyomra nagyobb részét és epehólyagját eltávolították, gerince pedig nem bírja a terhelést. A nyolc osztályt végzett, elvált férfi – kérdésünkre válaszolva – azt is elismerte, hogy többször volt már büntetve, 1990-ben egy ismerőse ellene fordult, ő ezt elhárította, és megölte támadóját. Mivel túllépett az önvédelem indokolt mértékén, több mint hat évet ült. Utána még tudott dolgozni traktorosként és favágóként, és lakása is volt. Ám egészsége megromlott, nem bírta a munkát, s mivel nem tudta fizetni a rezsiköltségeket, lakását értékesítette. A pénz egy részét lányának adta, más részét felélte, és hajléktalanná lett. Gy. István védője, Kiss Gábor Mihály díjazás nélkül vállalta ezt az ügyet, a jogász ugyanis úgy látja, hogy a hajléktalanok ellen hozott törvény szembe megy az alaptörvényünkben megfogalmazott és nemzetközi szerződésekben vállalt emberi jogokkal. Erről hosszasan érvelt is a tárgyaláson, és arra kérte az ügyben eljáró bírónőt, Sugár Katalint, hogy kérjen a törvényről állásfoglalást az Alkotmánybíróágtól, s csak azt követően döntsön. A bírónő ezt elutasította, mondván, a törvényalkotót jószándék ösztönözte, mert a fővárosban a köztereken élő hajléktalanok miatt már tarthatatlan volt a helyzet, és a törvény megfogalmazói azt akarták, hogy az utcán élő emberek vegyék igénybe a nekik fenntartott szállásokat és szolgáltatásokat. Sugár Katalin ugyanakkor nem vitatta, hogy a törvény alkalmazása nem lesz könnyű, ám a pécsi esetben nem látta nehéznek a verdikt kimondását, és úgy döntött, hogy Gy. István nem követett el szabálysértést. Ítéletét arra alapozta, hogy a férfinak volt éjszakai szállása.
Az esetből – egy általunk megkérdezett jogász szerint – arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban életbe lépett jogszabály könnyen kijátszható, elég, ha az utcán őrizetbe vett hajléktalan – ismerőseivel összebeszélve – azt állítja: neki van lehetősége fedett helyen éjszakázni. Hogy ez valóban így van-e, azt a következő eljárások után dönthetjük csak el. A pécsi per ítélete viszont jogerős, mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen.

A Pécsett nyáron 250, télen 350 férőhelyet fenntartó Támasz alapítvány szakmai vezetője, Hajdú Krisztián elmondta, hogy a törvény életbe lépése óta nem lett több lakója a szervezet hajléktalan szállóinak. Az alapítvány utcát járó aktivistái azt tapasztalják, hogy a hajléktalanok értesültek a jogszabályváltozásról, és visszahúzódtak olyan városrészekbe, ahol kevésbé vannak szem előtt. Hajdú szerint így is biztosra vehető, hogy a hideg beálltával tele lesz valamennyi pécsi hajléktalanszálló. Aki még akkor is inkább egy fűtetlen, víz nélküli odút választ magának, az azért teszi ezt, mert nem bírja a közösséget és a szállásokon betartandó szabályokat, azon belül is főképp az ott megkövetelt alkoholtilalmat.

2018.10.26 16:42
Frissítve: 2018.10.26 17:51

Kormányzati szájzár az apparátusnak Gruevszki ügyében

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:51

Fotó: AFP/ HELMUT FOHRINGER
Központi kommunikációs utasításban tiltja meg a Külügyminisztérium, hogy bármi érdemit is mondjanak kormánytisztviselők Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök menedékkérelmével kapcsolatban.
Még a magyar kormánynak is kínos lehet a hazájában hivatali visszaélés miatt két év letöltendő börtönre ítélt egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki Budapestre szökése. Orbán Viktor barátja maga közölte, hogy mivel „halálos fenyegetéseket kapott”, politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Szijjártó Péter külügyminiszter csak annyit mondott lapunk megkeresésére, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják Gruevszki menedékkérelmét. A Népszava információi szerint a Külügyminisztérium a hír nyilvánosságra kerülése után nem sokkal központi kommunikációs utasításban tiltotta meg, hogy az ügyről az illetékesek – például külföldön a magyar nagykövetek, diplomaták – bármi érdemit mondjanak, az utasítás értelmében csak annyit lehet válaszolni a megkeresésekre, hogy „az ügyről részleteket nem tudok”. A jelek szerint egyébként Gruevszki „meglepetésszerűen” érkezett Budapestre, ezt erősíti az is, hogy kormányzati forrásaink is jobbára csak egy „no comment”-tel reagáltak megkeresésünkre, illetve szintén a „meglepetés faktort” erősíti a kapkodónak tűnő utólagos kommunikációs stratégia: a kormányzati apparátus ugyanis rendszeresen kap központi utasításokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, ezek egy része kifejezetten „megelőző jellegű”, vagyis egy várhatóan bekövetkező esemény kommunikációjára készíti fel az apparátus tagjait. Ha Gruevszki előre egyeztetett magyar kormánykörökkel, akkor feltehetően tudhattak róla, hogy az ügy így, vagy úgy, de nyilvánosságra kerül, és készülhettek volna rá, ehhez képest az utasítás csak azután keletkezett, hogy a 444.hu nyomán a teljes magyar média írt Gruevszki meneküléséről.
Egy nemzetbiztonsági forrásunk egyébként teljesen érthetetlennek tartja, hogy ha Gruevszki börtön elől menekül, miért maga hozza nyilvánosságra, hogy hol van. A 444.hu arról írt, az ügy valódi vízválasztó lesz a magyar kormány számára, hiszen Gruevszki egyértelműen Vlagyimir Putyin balkáni szövetségesének számít. Hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin immár rendszeressé váló négyszemközti találkozóikon „regionális kérdésekről is egyeztetnek”, arról orosz források alapján lapunk korábban írt már. Moszkva magatartásától az sem lenne meglepő, ha szándékosan hozzák kínos helyzetbe Orbán Viktort az ügy nyilvánosságra hozásával: előfordult már, hogy a paksi bővítésről szóló tárgyalásokról a titkolózó magyar féllel szemben éppen orosz kiszivárogtatás révén kerültek nyilvánosságra részletek, például, amikor az építkezés megkezdésének időpontjáról az orosz fél előbb tájékoztatta kizárólag az orosz újságírókat, mint, hogy az erről szóló Orbán-Putyin megbeszélések egyáltalán elkezdődtek volna. Az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy Gruevszkinek van-e érvényes útlevele, vagy sem: bár macedón közlés szerint ezt korábban már bevonták, a Magyar Narancs arról írt, kérvényezte, hogy visszakaphassa, és ehhez többek között Orbán Viktor meghívóját mellékelte indoklásként. Egy kormányzati forrásunk szerint mindenesetre, ha Gruevszki politikai menedékkérőként jelenleg szabadon mozoghat Magyarországon – az egyelőre kizártnak tűnik, hogy menekültügyi őrizetben tartanák - , akkor akár ügye otthoni alakulására is befolyással lehet, ráadásul könnyen elhagyhatja az országot és ismeretlen helyre távozhat. Ebben az esetben a magyar hatóságok akár el is utasíthatnák a menedékkérelmét a törvényes 30 napon belül, majd széttárhatnák a karjukat, hogy ők immár nem tehetnek semmit. "Még azt sem tartom kizártnak, hogy Gruevszki eközben Lázár János kastélyában tölti az időt" - ironizált forrásunk.
2018.11.14 11:51

"Nem hallgathatunk" - Sztrájknap a szabad felsőoktatásért és tudományért

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:45

Fotó: / Vajda József
Most minden eddiginél fontosabb, hogy együtt lépjünk fel a magyarországi akadémiai szabadságért - olvasható azon a szórólapon, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai osztogattak szerda délelőtt Budapesten a Petőfi híd lábánál, ahonnan a Corvinus és más egyetemek diákjaival együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karára (ELTE-TÁTK) vonultak. Az ELTE oktatói és diákjai ugyanis információs sztrájknapot hirdettek mára, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Noha a Petőfi hídnál még csak néhány tucat molinós ("Egyetemi autonómiát!", ""Nem hallgathatunk!") diák gyülekezett, az ELTE TÁTK nagyelőadója zsúfolásig megtelt diákokkal és oktatókkal. Az sztrájknap nyitóelőadását az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója, Kövér-Van Til Ágnes tartotta. - Nem most kezdődött, már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet - mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. - Ezt is elvették tőlünk. De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, majd arra kérte a többi egyetem oktatóit, diákjait, szervezzenek a maihoz hasonló programokat, akciókat. 
Merthogy az ELTE TÁTK-n ma egész nap tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések zajlanak az egyetemi autonómia és a társadalmi nemek tanulmánya témájában. Vicsek Lilla egyetemi oktató például "Nők a műszaki felsőoktatásban" címmel tartott előadást. Kovács Mónika, az ELTE oktatója arról beszélt, hogyan jelennek meg a társadalmi nemek a szociálpszichológiában. Hadas Miklós, a Corvinus oktatója pedig azt fejtegette, miért is fontosak ma a férfikutatások. A sztrájknaphoz csatlakozott mások mellett a CEU, a Corvinus, az ELTE több tanszéke és intézete, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézete is. A csatlakozó intézmények, tanszékek és oktatók vállalták, hogy a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérnek az általuk tartott kurzus témájának gender-szempontjaira, továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetnek majd a hallgatókkal. Az ELTE-s előadások mellett délelőtt flashmob is lesz még a Corvinus C épülete előtt. Délután kettő és négy óra között egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Oktatói Hálózat szervezésében az ELTE TÁTK konferenciatermében, a téma a magyar felsőoktatás jelene és jövője lesz. Négytől pedig az ELTE TÁTK hallgatói önkormányzata szervez fórumot. Hasonló előadások, beszélgetések lesznek egész délután a CEU-n is. A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést is szerveznek a Fővám térre a tudomány szabadságáért. A magyar kormányt arra szólították fel, írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát, biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.
2018.11.14 11:45