Egy szerszámosbódé elég – István megúszta az első pécsi hajléktalanpert

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:42

Fotó: Csortos Szabolcs
A Pécsi Járásbíróság szerint nem sértett törvényt az a pécsi hajléktalan, akit a rendőrség azért vett őrizetbe, mert az egyenruhások szerint a férfi életvitelszerűen tartózkodott a köztereken.
Bilincsben érkezett péntek délután Gy. István a Pécsi Járásbíróságra, de másfél órával később, a kihirdetett verdikt után szabadon távozhatott. A 60 esztendős férfit október 25-én éjjel azért vették őrizetbe, mert Pécs uránvárosi lakótelepén ittasan aludt egy padon, és a kiérkező rendőrök hiába ajánlották neki, hogy menjen el a hajléktalan szállásra, ő erre nem volt hajlandó. Az október 15-én életbe lépett törvény értelmében, aki életvitelszerűen tartózkodik köztéren, és a figyelmeztetés ellenére sem megy máshová, bíróság elé kell állítani szabálysértés miatt. Hasonló eljárást az elmúlt héten hármat is lefolytattak, és valamennyi esetben a bíróság elé állított hajléktalan felelősségét állapították meg. A pécsi tárgyalást tüntetés előzte meg. A bíróság épülete előtt a lakáshoz jutni nem tudó, nehéz szociális helyzetben lévő emberek jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport demonstrált. A civil szervezet aktivistája, Aradi Fanni a tüntetésen összegyűlt 30 embernek arról beszélt, hogy a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot, ahelyett, hogy a bajba jutott embereken a társadalom segíteni próbálna. Aradi megemlítette, hogy Pécsett például 400 üres lakása van az önkormányzatnak, és ezek révén a város otthonhoz juttathatná a hajléktalanokat.
A gyorsított eljárásban Gy. István elismerte, hogy tudott az új jogszabályról, de ő nem életvitelszerűen használja Pécs köztereit, hisz barátja város szélén álló, 3-szor 4 méteres szerszámos bódéban éjszakázik. A férfi, miután elvesztette 30 ezer forintos rokkantnyugdíját, üveggyűjtésből él, és ez a munka az Uránvároshoz köti, ahonnan gyalog nem tud eljutni a 7-8 kilométerre lévő hajléktalanszállókra. Azért nem képes kitartóan menni, mert ötször műtötték, vastagbeléből kivágtak egy darabot, gyomra nagyobb részét és epehólyagját eltávolították, gerince pedig nem bírja a terhelést. A nyolc osztályt végzett, elvált férfi – kérdésünkre válaszolva – azt is elismerte, hogy többször volt már büntetve, 1990-ben egy ismerőse ellene fordult, ő ezt elhárította, és megölte támadóját. Mivel túllépett az önvédelem indokolt mértékén, több mint hat évet ült. Utána még tudott dolgozni traktorosként és favágóként, és lakása is volt. Ám egészsége megromlott, nem bírta a munkát, s mivel nem tudta fizetni a rezsiköltségeket, lakását értékesítette. A pénz egy részét lányának adta, más részét felélte, és hajléktalanná lett. Gy. István védője, Kiss Gábor Mihály díjazás nélkül vállalta ezt az ügyet, a jogász ugyanis úgy látja, hogy a hajléktalanok ellen hozott törvény szembe megy az alaptörvényünkben megfogalmazott és nemzetközi szerződésekben vállalt emberi jogokkal. Erről hosszasan érvelt is a tárgyaláson, és arra kérte az ügyben eljáró bírónőt, Sugár Katalint, hogy kérjen a törvényről állásfoglalást az Alkotmánybíróágtól, s csak azt követően döntsön. A bírónő ezt elutasította, mondván, a törvényalkotót jószándék ösztönözte, mert a fővárosban a köztereken élő hajléktalanok miatt már tarthatatlan volt a helyzet, és a törvény megfogalmazói azt akarták, hogy az utcán élő emberek vegyék igénybe a nekik fenntartott szállásokat és szolgáltatásokat. Sugár Katalin ugyanakkor nem vitatta, hogy a törvény alkalmazása nem lesz könnyű, ám a pécsi esetben nem látta nehéznek a verdikt kimondását, és úgy döntött, hogy Gy. István nem követett el szabálysértést. Ítéletét arra alapozta, hogy a férfinak volt éjszakai szállása.
Az esetből – egy általunk megkérdezett jogász szerint – arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban életbe lépett jogszabály könnyen kijátszható, elég, ha az utcán őrizetbe vett hajléktalan – ismerőseivel összebeszélve – azt állítja: neki van lehetősége fedett helyen éjszakázni. Hogy ez valóban így van-e, azt a következő eljárások után dönthetjük csak el. A pécsi per ítélete viszont jogerős, mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen.

A Pécsett nyáron 250, télen 350 férőhelyet fenntartó Támasz alapítvány szakmai vezetője, Hajdú Krisztián elmondta, hogy a törvény életbe lépése óta nem lett több lakója a szervezet hajléktalan szállóinak. Az alapítvány utcát járó aktivistái azt tapasztalják, hogy a hajléktalanok értesültek a jogszabályváltozásról, és visszahúzódtak olyan városrészekbe, ahol kevésbé vannak szem előtt. Hajdú szerint így is biztosra vehető, hogy a hideg beálltával tele lesz valamennyi pécsi hajléktalanszálló. Aki még akkor is inkább egy fűtetlen, víz nélküli odút választ magának, az azért teszi ezt, mert nem bírja a közösséget és a szállásokon betartandó szabályokat, azon belül is főképp az ott megkövetelt alkoholtilalmat.

Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 17:51

A másik Magyarországról forgatott filmet egy holland EP-képviselő

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:28

Fotó: YouTube
Piri Kati azt szeretné bemutatni, hogy van egy másik Magyarország, ami nem egyenlő a holland médiában sokat bírált rezsimmel.
Úgy tűnik, hogy Hollandiában lankadatlan az érdeklődés a magyar valóság iránt. Alighogy a holland tévé egyik showműsorában kifigurázták az Orbán-rendszert, november 10-én egy 40 perces, Magyarországról szóló dokumentumfilmmel ismerkedhetnek meg az amszterdami De Balie kultúrközpont látogatói. Készítője és részben főszereplője Piri Kati magyar származású holland európai parlamenti képviselő. Az Orbán-rendszer homlokzata mögött című filmmel a szocialista politikus azt szeretné bemutatni, hogy van egy másik Magyarország, ami nem egyenlő a holland médiában sokat bírált rezsimmel, miközben felfedezi családi gyökereit. Piri forgatott a Celldömölk környéki Szergényben, ahol az édesapja született, találkozott – mások mellett – Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével, a Kétfarkú Kutyapárt tagjaival, a soproni Volt fesztiválon bulizó fiatalokkal és balatoni nyaralókkal. Az egyelőre csak holland nyelven elérhető filmet több közösségi házban is bemutatják Hollandiában, és két tévécsatorna is érdeklődik iránta – mondta lapunknak Piri Kati, aki a film amszterdami premierje után Judith Sargentini EP-képviselővel és újságírókkal vitatja meg a látottakat. 

Washingtontól Katarig írnak a CEU költözéséről

Publikálás dátuma
2018.10.26. 14:55

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ritkán fordul elő, hogy egy magyarországi eseményről szinte a teljes világsajtó beszámol, de a CEU ügyében ez történt. Politikai nézetektől függően tárgyszerűen vagy véleményesen, de Amerikától az arab országokig mindenütt olvashattak róla.
Közép-Európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözésének lehetőségéről világszerte beszámoltak a vezető hírportálok. Az Egyesült Államokban hírt adott a róla  például a republikánusokhoz közeli Fox News is, annyit fűzve a fejleményekhez, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maga is Soros ösztöndíjjal tanult, és a rendszerváltás előtt a Fideszt szintén pénzelte az üzletember. Az ugyancsak jobboldali és Orbán Viktorral általában szimpatizáló Breitbart viszont már címadásában is azt emelte ki, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a milliárdos újabb blöffjével néznek szembe. Egyébként a demokratákat jelentős összeggel támogató Soros György az úgynevezett félidős választások közeledtével ismét a republikánusok célkeresztjébe került. Terjedelmes cikket szentelt a témának a demokratákhoz húzó Huffington Post is. Érdekes, hogy a szerző egyenesen szélsőjobboldalinak nevezi a magyar kormányt, és kiemeli, hogy antiszemita retorikát sem mellőzve mindenért Soros Györgyöt hibáztatják. Valamivel visszafogottabb hangnemben a baloldali Washington Post arra emlékeztet, hogy az Európai Unióban még soha nem kényszerítettek nagyobb egyetemet távozásra. Ugyanakkor kiemelik, hogy bár Donald Trump elnök is csatlakozott Soros György rágalmazásához, az amerikai kormányzat az egyetemet aktívan próbálta megvédeni. Beszámolt a CEU lehetséges távozásáról a brit The Independent is. A nevével ellentétben inkább balra húzó internetes portál ugyancsak szélsőjobboldaliként jellemzi Orbán Viktort, és a Soros György elleni „antiszemita gyűlöletkampányról” ír. A konzervatív The Daily Telegraph és a befolyásos gazdasági lap, a Financial Times ellenben tartózkodott bármiféle értékítélettől. Hírértéke volt az egyetem körüli fejleményeknek például a katari tulajdonú al-Dzsazíránál is. A portál cikkében megszólaltatja a Human Rights Watch jogvédő szervezet egyik szakértőjét, Lydia Gallt, aki arról panaszkodik, hogy Orbán Viktor döntése az akadémiai szabadság elleni támadás is, ami elfogadhatatlan az Európai Unióban. Szintén nyilatkozik a CEU egyik vendégtanára, Petra Bard is, ugyancsak az oktatási rendszer elleni példátlan támadásként értékelve a történéseket. Hozzátette, ha végül sikerül is megegyezni, akkor is rendkívül ellenséges környezetben kellene végezni a munkát Magyarországon. Tárgyilagos cikket jelentetett meg a CEU-ról a Soros Györggyel általában kritikus Kreml-közeli orosz portál, az RT (Russia Today) is. Az anyag mindössze azt emeli ki, az üzletember a magyar kormány hangos bírálója. A Die Presse című osztrák napilap internetes kiadása szerint Magyarország az ultimátum ellenére nem nyilatkozik a sokat bírált CEU-törvényről, ami a Soros-egyetem végét jelentheti. „Az EU egyetlen érvvel sem támasztotta alá, miért kellene változtatnunk a rendelkezésen” – idézi a lap Lázár János nyilatkozatát. Az EU álláspontja szerint a magyar törvény európai alapjogot sért, nem biztosítja a szabad működéshez való jogot. Lázár szerint viszont Soros lobbitevékenységének következtében kapott ultimátumot Magyarország. A Deutsche Welle német közszolgálati média honlapján arról írnak, hogy az Egyesült Államokból finanszírozott egyetem úgy érzi, a jobboldali-konzervatív magyar kormány elüldözi Budapestről. A Süddeutsche Zeitung kiemeli, hogy Orbán Viktor ellenségnek tekinti a CEU-t, és ezzel a tudományos szabadságot korlátozza. A cikkíró szerint a kormány hivatalosan tagadja, hogy diszkriminálja a CEU-t, ugyanakkor több fideszes politikus is kijelentette, még idén elüldözik Európából a Soros által finanszírozott szervezeteket. Az üzletembert Magyarországon azzal vádolják kormányoldalról, hogy ő hozatja Európába a migránsokat, mert így akarja megsemmisíteni a nemzetállamokat. A Neue Zürcher Zeitung cikke szerint a magyar kormány egy másfél éve hozott törvénnyel próbálja ellehetetleníteni a CEU további budapesti működését. A beszámoló szerint van még esély a megegyezésre, ha a magyar politikai vezetés december 1-ig aláírja a szerződést a CEU-val, ami biztosítja az egyetem jogszerű további budapesti működését. A szerző hangsúlyozza, ennek elmaradása esetén a Fidesz szembefordulna az Európai Néppárttal is, amelynek a tagja.
Szerző
Témák
CEU lex CEU