Egy szerszámosbódé elég – István megúszta az első pécsi hajléktalanpert

Publikálás dátuma
2018.10.26 16:42

Fotó: / Csortos Szabolcs
A Pécsi Járásbíróság szerint nem sértett törvényt az a pécsi hajléktalan, akit a rendőrség azért vett őrizetbe, mert az egyenruhások szerint a férfi életvitelszerűen tartózkodott a köztereken.
Bilincsben érkezett péntek délután Gy. István a Pécsi Járásbíróságra, de másfél órával később, a kihirdetett verdikt után szabadon távozhatott. A 60 esztendős férfit október 25-én éjjel azért vették őrizetbe, mert Pécs uránvárosi lakótelepén ittasan aludt egy padon, és a kiérkező rendőrök hiába ajánlották neki, hogy menjen el a hajléktalan szállásra, ő erre nem volt hajlandó. Az október 15-én életbe lépett törvény értelmében, aki életvitelszerűen tartózkodik köztéren, és a figyelmeztetés ellenére sem megy máshová, bíróság elé kell állítani szabálysértés miatt. Hasonló eljárást az elmúlt héten hármat is lefolytattak, és valamennyi esetben a bíróság elé állított hajléktalan felelősségét állapították meg. A pécsi tárgyalást tüntetés előzte meg. A bíróság épülete előtt a lakáshoz jutni nem tudó, nehéz szociális helyzetben lévő emberek jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport demonstrált. A civil szervezet aktivistája, Aradi Fanni a tüntetésen összegyűlt 30 embernek arról beszélt, hogy a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot, ahelyett, hogy a bajba jutott embereken a társadalom segíteni próbálna. Aradi megemlítette, hogy Pécsett például 400 üres lakása van az önkormányzatnak, és ezek révén a város otthonhoz juttathatná a hajléktalanokat.
A gyorsított eljárásban Gy. István elismerte, hogy tudott az új jogszabályról, de ő nem életvitelszerűen használja Pécs köztereit, hisz barátja város szélén álló, 3-szor 4 méteres szerszámos bódéban éjszakázik. A férfi, miután elvesztette 30 ezer forintos rokkantnyugdíját, üveggyűjtésből él, és ez a munka az Uránvároshoz köti, ahonnan gyalog nem tud eljutni a 7-8 kilométerre lévő hajléktalanszállókra. Azért nem képes kitartóan menni, mert ötször műtötték, vastagbeléből kivágtak egy darabot, gyomra nagyobb részét és epehólyagját eltávolították, gerince pedig nem bírja a terhelést. A nyolc osztályt végzett, elvált férfi – kérdésünkre válaszolva – azt is elismerte, hogy többször volt már büntetve, 1990-ben egy ismerőse ellene fordult, ő ezt elhárította, és megölte támadóját. Mivel túllépett az önvédelem indokolt mértékén, több mint hat évet ült. Utána még tudott dolgozni traktorosként és favágóként, és lakása is volt. Ám egészsége megromlott, nem bírta a munkát, s mivel nem tudta fizetni a rezsiköltségeket, lakását értékesítette. A pénz egy részét lányának adta, más részét felélte, és hajléktalanná lett. Gy. István védője, Kiss Gábor Mihály díjazás nélkül vállalta ezt az ügyet, a jogász ugyanis úgy látja, hogy a hajléktalanok ellen hozott törvény szembe megy az alaptörvényünkben megfogalmazott és nemzetközi szerződésekben vállalt emberi jogokkal. Erről hosszasan érvelt is a tárgyaláson, és arra kérte az ügyben eljáró bírónőt, Sugár Katalint, hogy kérjen a törvényről állásfoglalást az Alkotmánybíróágtól, s csak azt követően döntsön. A bírónő ezt elutasította, mondván, a törvényalkotót jószándék ösztönözte, mert a fővárosban a köztereken élő hajléktalanok miatt már tarthatatlan volt a helyzet, és a törvény megfogalmazói azt akarták, hogy az utcán élő emberek vegyék igénybe a nekik fenntartott szállásokat és szolgáltatásokat. Sugár Katalin ugyanakkor nem vitatta, hogy a törvény alkalmazása nem lesz könnyű, ám a pécsi esetben nem látta nehéznek a verdikt kimondását, és úgy döntött, hogy Gy. István nem követett el szabálysértést. Ítéletét arra alapozta, hogy a férfinak volt éjszakai szállása.
Az esetből – egy általunk megkérdezett jogász szerint – arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban életbe lépett jogszabály könnyen kijátszható, elég, ha az utcán őrizetbe vett hajléktalan – ismerőseivel összebeszélve – azt állítja: neki van lehetősége fedett helyen éjszakázni. Hogy ez valóban így van-e, azt a következő eljárások után dönthetjük csak el. A pécsi per ítélete viszont jogerős, mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen.

A Pécsett nyáron 250, télen 350 férőhelyet fenntartó Támasz alapítvány szakmai vezetője, Hajdú Krisztián elmondta, hogy a törvény életbe lépése óta nem lett több lakója a szervezet hajléktalan szállóinak. Az alapítvány utcát járó aktivistái azt tapasztalják, hogy a hajléktalanok értesültek a jogszabályváltozásról, és visszahúzódtak olyan városrészekbe, ahol kevésbé vannak szem előtt. Hajdú szerint így is biztosra vehető, hogy a hideg beálltával tele lesz valamennyi pécsi hajléktalanszálló. Aki még akkor is inkább egy fűtetlen, víz nélküli odút választ magának, az azért teszi ezt, mert nem bírja a közösséget és a szállásokon betartandó szabályokat, azon belül is főképp az ott megkövetelt alkoholtilalmat.

2018.10.26 16:42
Frissítve: 2018.10.26 17:51

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20