Az 1885-ben született vízjogi törvény mondta ki először, hogy állami tulajdon a hazai vízkészlet, a fúrt és ásott kutak engedélykötelesek. Ezt 1961-ben egy újabb jogszabály megerősítette. Ennek ellenére ma óvatos becslések szerint is több tízezer engedély nélküli házi, illetve gazdálkodási célokat szolgáló kút működik bejelentés és engedély nélkül.
Miután gyakorlatilag egyetlen kormányzat sem ellenőrizte a jogszabály betartását, sokan nem is tudtak a bejelentési és engedélyezési kötelezettségről. Akad olyan település is, ahol több száz illegális kút működik.
Csakhogy az uniós csatlakozással az úgynevezett vízkeret-irányelv már Magyarországra is vonatkozik, és ha ezeket nem tartjuk be, uniós forrásokat kockáztatunk – mondta a Népszavának Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ez egy roppant bonyolult szabályrendszer, de egyebek mellett előírja, hogy öntözőkutak létesítéséhez uniós forrást adni, illetve egyáltalán öntözésfejlesztésre pályázni, ott lehet, ahol legalább jó minősítést kapott az úgynevezett „víztest”. A minősítés nem csak a minőséget, hanem a mennyiséget is figyelembe veszi. Fontos szempont az is, hogy az öntözés milyen kockázatot jelent az adott helyen a felszín alatti vízháztartásra.
Ugyancsak az uniós vízkeret irányelvnek megfelelően mérni kell a mezőgazdasági vízfelhasználást, és mert bizonyos megtérülést produkálni kell, az állam nem adhatja ingyen az ilyen célból kivett vizet.
A 2016-ban – szintén az Agrárkamara által – javasolt moratórium 2018 végi határideje a legtöbb érintett és szakember szerint is betarthatatlan. Tavaly a belügyminiszter javaslatában további 10 évvel kitolta volna a határidőt, de mert 80 méterig engedély nélkül fúrható kutakra is utalást tett, a köztársasági elnök nem írta alá a parlamenten csont nélkül átment jogszabályt, amit végül az Alkotmánybíróság is elkaszált.
Az agrárkamara újabb javaslata, hogy a bejelentésre és az engedélyeztetésre nyitva álló határidőt hosszabbítsák meg 2020 végéig. A módosítás elfogadására jó esélyt lát az agrárkamara elnöke. Lapunk kérdésére Győrffy Balázs elmondta, több okból is szerencsésebbnek tartja a további két éves türelmi időt. A vidékfejlesztési programok kifizetési kérelmeit legkésőbb 2020 augusztusáig nyújthatja be Magyarország Brüsszelnek. A közösségi vízkeret irányelv stratégiai tervének felülvizsgálata pedig 2021-ben esedékes.
A kutak ellenőrzése hatósági feladat. Mivel az Unió által előírt kútkataszter elkészítése és a kutak legalizálása önbevalláson alapul, az agrárkamara elnöke szerint a gazdálkodók számára olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, ami az addig engedély nélkül működtetett kút miatt nem szab ki bírságot, és nem jelent vállalhatatlan terhet a kérelmezőnek. A többség vélhetően csak ilyen feltételekkel tanúsít majd jogkövető magatartást.
A kataszter elkészülte után pedig már állami feladat ellenőrizni, hogy az adott kút megfelel-e az előírásoknak, és a tulajdonos megkaphatja a fennmaradási, üzemeltetési engedélyt. Számolni kell olyan termelőkkel is, akiknek a kútja például ivóvízbázis közelében van. Ezekben az estekben állami, vagy uniós forrásokkal kell támogatni a gazdát, hogy vagy egy korszerűbb, szakszerűen létesített kúttal öntözhessen, vagy gondoskodni kell arról, hogy felszíni vízbázisból vegye ki a szükséges vízmennyiséget - mondta Győrffy Balázs.
Azt a kamara elnöke is elismerte, hogy a mezőgazdasági kutak vízengedélyének beszerzése roppant bonyolult és költséges. Egy-egy kút esetében ez több százezer, de akár milliós költséget jelenthetnek a gazdának. A NAK szerint is túl nagy a bürokratikus teher a gazdákon. A kelleténél több hatóság pecsétjét kell beszereznie a termelőknek. Sok esetben 5 évente az egész procedúrát meg kell ismételni az engedély meghosszabbításához. Az elnök elmondása szerint egyeztetnek a mérnöki kamarával is, hogy a tervezési költségekből is le lehessen faragni.
