Árad a hulladék, recseg az egészségügy, Kósa és Németh Szilárd rögvest migránshelyzetet szimulál

Publikálás dátuma
2018.10.27. 14:50

Fotó: Facebook
A magyar-szerb-horvát határt tekintették meg, a képek tanúsága szerint gyoda volt, menekült meg nem.
Miközben egyre több településen nem szállítják el a szemetet, illetve a kormány nekiveselkedik az állami- és a magánegészségügyi ellátások szétválasztásának (aminek a vége szakértők szerint az lehet, hogy a kötelezően fizetendő járulékért még kevesebb ellátás jár), a kabinet újra felfedezte magának a menekülteket. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár és az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke a magyar-szerb-horvát határon tartott szemlét, és ha már ott volt, be is jelentette, hogy fokozott készültséget kellett elrendelni. Mivel mondandóját a menekültek jelenlétükkel nem támasztották alá, Kósa Lajos a bosnyák-horvát határon történtekre hivatkozott. És persze mindketten megtekintették a határvédelmi rendszert, a NATO-pengés szögesdrótot, hétköznapi nevén: gyodát. 
Szerző

A Kossuth térre zúdítaná az el nem vitt szemetet az MSZP

Publikálás dátuma
2018.10.27. 14:31

Fotó: Facebook
Az ellenzéki párt polgári engedetlenségi mozgalmat indítana az áldatlan hulladékhelyzet miatt.
Mindenki hozza az el nem vitt szemetét az Országház elé - erre biztatta az embereket      Szaniszló Sándor. Ha csak a budapestiek fogadják meg a szocialisták fővárosi képviselőjének javaslatát, és csak az el nem szállított szelektív hulladékukat hozzák magukkal, akkor is gigászi kupac hulladék gyűlhet össze az ország főterén. (Például a XV. kerület balos polgármestere most szólította fel levélben a fővárost takarító FKF-et, hogy tegyen eleget törvényben rögzített kötelességének, és végre vigye el a halmokban álló szelektív hulladékot.) Amennyiben viszont nem csak a fővárosiak teszik magukévá a szocialista ötletet, hanem az ország más részén élők  is, akkor ki sem látszik majd a szemét alól a Kossuth tér. Ugyanis ahogy azt a Népszava megírta, 136 településen nem viszi el hétfőtől a kommunális hulladékot a számos önkormányzat által létrehozott Zöld Híd nevű vállalkozás. Egész egyszerűen azért, mert a nonprofit cég kivérzett: már benzinre sincs pénze. És nem véletlenül alakult így a helyzet.  "A kormány "rákosista módon" központosította a hulladékgazdálkodást, aminek eredményeként jelentősen csökkent a szolgáltatás színvonala", jelentette ki Őrsi Gergely, az MSZP budapesti alelnöke. Abban mindenképp igaza van, hogy a kormány egy állami kukaholdingot kalapált össze, és kizárólag ez a vállalat gyűjthette be a szemétszállítási díjakat, majd oszthatta vissza a terepen dolgozó hulladékcégeknek. Csakhogy a kukaholding majdnem két évig hivatkozott arra, hogy rossz a számlázási rendszere, és késve, illetve részben fizetett. Így a helyi szolgáltatok felélték tartalékaikat és nem tudták megakadályozni gépparkjuk romlását, továbbá adósságot halmoztak fel. Annak ellenére, hogy a kormány a vidéki veszteséges szemétszállítás finanszírozására elvonta a budapesti szemétszállítási díjakból évente keletkező milliárdos profitot, amelyet korábban patkányirtásra és a város takarítására fordítottak.
 
Szerző

Kijöttek a fényre a NER luxusban tobzódó lovagjai

Publikálás dátuma
2018.10.27. 12:00

A rendszerváltás óta egyre gazdagabbak és egyre szemtelenebbek lettek a magyar politikusok. Ami néhány éve bukással járt, ma büszkén és következmények nélkül felvállalható.
Félmillió forintot talált az öltönye zsebében, nem is emlékezett rá, hogy ott hagyta legutóbb – az egyik miniszterről terjedt el ez a történet még a 2000-es évek végén. Az erről pletykáló politikusok erre az esetre úgy tekintettek, mint annak a gazdagságnak a jelképe, amelyet még nekik is nehéz lenne elérni. A rendszerváltásra visszatekintve valóban nagy utat járt be néhány honatya. – Lyukas gatyás értelmiségiként ültünk be a parlamentbe 1990-ben, és aki csak egy-két ciklust tudott ott eltölteni, azzal akár az is előfordulhatott, hogy utána komoly egzisztenciális gondokkal kellett szembenéznie – mondta az egyik rendszerváltó politikus. Szerinte például az SZDSZ-ben valóban volt olyan képviselő, aki miután nem jutott be ismét a parlamentbe, annyira megszorult, hogy újságárusként kellett dolgoznia. Akkoriban az urizálás is kevésbé volt jellemző, bár a legelső parlamenti ciklusban az egyik kisgazda államtitkár állítólag akkor is magához rendelte a szolgálati autóját, ha a Parlament épületének déli szárnyából át akart menni az északiba.
A rendszerváltást követő első években kevés igazán tehetős politikus, vagy a politikához közeli szereplő volt, ráadásul az ő vagyonuk nem mérhető Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor kormányfő barátjának gazdagságához. Talán az sem véletlen, hogy többüknek még 1990 előtt kezdődött a cégvezetői karrierje. Ilyen volt például Karl Imre, aki a Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetőjeként részt vett az egykori KISZ-vagyon privatizálásában is. Már 1989-ben vállalkozó volt, több részvénytársaság vezetésében is részt vett, így 1994-ben az egyik leggazdagabb képviselőként ülhetett be az Országgyűlésbe. Nála valószínűleg sokkal ismertebb volt Kapolyi László, aki az igazán nagyot azon kaszálta, amikor a magyar és az orosz kormány megállapodott, hogy a rendszerváltáskor 900 millió dolláros orosz államadósságot áruban törlesztik. A politikus pedig kihasználta a jó orosz kapcsolatait.  A vagyonos politikusok közé tartozott a 2000-es évek elején Wekler Ferenc, Baranya megyei SZDSZ-es képviselő, Veres János volt szocialista pénzügyminiszter, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő. A feltűnő urizálás ennek ellenére sokkal kevésbé volt jellemző ezekben az időkben, mint ma. Karl Imrének 2001-es vagyonnyilatkozata szerint a luxusba sorolható vagyontárgyak közül egy BMW 199-es és egy Toyota 2000-es gépkocsija volt. Kapolyi László kifejezetten visszahúzódó életet élt, vagyontárgyai miatt soha nem került be a hírekbe, Wekler Ferenc óbudai villája sem érte el az ingerküszöböt. A szocialista Boldvai László 3000 négyzetméteres telken álló 1000 négyzetméteres villája viszont már sokat foglalkoztak. Az első, valóban hosszabb ideig a politika középpontjába kerülő „luxusügyek” Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszterhez és Gyurcsány Ferenchez kötődtek. Az informatikai vállalkozásai révén meggazdagodott Kóka Jánossal a Playboy közölt interjút, a maga műfajában ez volt az első vagyonosodási coming out, amikor egy magyar politikus nem csak elismeri, hogy gazdag, de nyíltan büszkélkedik is vele. Kóka az interjúban elmondta például, hogy egy 1-1,5 millió forint értékű Jaeger LeCoultre márkájú karórát visel, otthon legalább negyven öltönye van, amelyeket méretre varrat, mert a konfekcióméretnél ő valamivel magasabb. Feleségének a külföldi útjairól ékszert szokott hozni, „ha valami megtetszik, akkor meg tudom venni” – mondta. Majd arról is beszélt, a cége tulajdonában egy helikopter is van, amit rendszeresen ő maga vezet. Az interjú óriási vihart kavart, a kormánykoalíción minden módon fogást találni próbáló Fidesz hetekig napirenden próbálta tartani a témát. Mint a Népszabadság egy 2016-os összeállítása felidézi, Répássy Róbert előbb azt kérte Gyurcsány Ferenc kormányfőtől, az éppen bevezetni tervezett ingatlanadót terjessze ki a „luxus vagyontárgyakra” is, például a magánhelikopterre. Az SZDSZ-ben persze tudták, hogy az ügyből nagyobb gond is lehet. – János azzal védekezett, hogy az üzleti életben szerzett magánvagyonáról van szó, amit egy percig nem titkolt, de mi csak a fejünket fogtuk és kiabáltunk vele, hogy ilyet nem lehet a magyar politikában csinálni, ezt a magyar választók nem fogadják el –mondta egy volt SZDSZ-es politikus. Kóka helikopterügyéről aztán a Fidesz átváltott Gyurcsány Ferenc „villaügyére”, a választásokra készülő miniszterelnök ingatlanjával kapcsolatban az uszodát és a szaunát emelték ki, mint a vagyon jelképét, és természetesen azt követelték, hogy a luxusadót erre is terjessze ki a kormány. Ennek a kampánynak köszönhetjük a „luxususzoda” kifejezést is: akkor még az a Szijjártó Péter használta, aki azóta szintén luxusvillába költözött, „luxususzodával”. Innen egyenes út vezetett a „luxusbaloldal” emlegetéséig, ami a 2006-os választásokat megelőző kampány egyik központi témája lett, miként a „luxusprofit” is. Sőt, miután Gyurcsány Ferenc egy kampányfilmben egy nagy sebességgel haladó Audi hátsóülésén ülve beszélt, Orbán Viktor bedobta a „limuzinszocialisták” kifejezést is. Orbán Viktor a 2006-os választások előtt pedig így festette le, mivel jár a szocialisták győzelme:„Jönnek (...) akik lesötétített limuzinokban járva szegénységről sajnálkoztak, krumplilevesről beszéltek, miközben luxusban éltek.” Ehhez képest nagyságrendi váltást jelentenek a 2010 óta sorra előkerülő esetek, Szijjártó Péter ingatlanától kezdve Rogán Antal helikopterezésén át Orbán Viktor családtagjainak látványos gyarapodásáig, a magánrepülőgépekig, a luxusjachtig. A változás a korábbiakhoz képest, hogy mára a hatalom eljutott a gazdagság és a luxus, a 12 milliós karórák, a másfél milliós öltönyök felvállalásáig. Ez a folyamat része lehet annak, hogy – mint Török Gábor fogalmazott nemrég lapunknak adott interjújában – a Fideszes elit „kijött a fényre”.

Kádár sem vetette meg a kényelmet

Skót whiskyvel kínálja Kádár János a vendégeit – látható egy nevezetes fotó a 80-as évekből Majtényi György: K-VONAL – Uralmi elit és luxus a szocializmusban című könyvében. A képnek van egy érdekes részlete: a nemes skót italhoz tipikus magyar pálinkás kupicákat szolgálnak fel. Igazi whyskis pohár tehát vagy nem volt a Kádár-villa bárszekrényében, vagy sem a pártfőtitkár, sem környezetének tagjai nem tudták, miből is isszák ezt valójában. Kádár János a fiatal történész szerint „jó piárosként” hitette el magáról, hogy roppant puritán életet él, miközben ez azért nem volt rá jellemző, feleségével természetesen az akkori viszonyok között az átlagember számra nehezen elképzelhető luxusban éltek a rózsadombi Kádár-villában. Igaz, Kádár valóban megtartott valamit puritán szokásaiból, a kedvenc étele a krumplileves volt, és a rózsadombi villa kertjében valóban kapirgált néhány tyúk. A szomszédban lakó Illyés Gyula többször szóvá is tette, hogy meleg nyári estéken nem tud aludni a kotkodácsolásuktól. A luxus legkifejezettebb attribútumának a Kádár-kori elit számára a vadászat bizonyult: Kádár maga is vadászott, a K-VONAL szerint az Egyetértés vadászegyesület tagjai 1986 decemberében a Gemenci Állami Erdő-, és Vadgazdaság területén a lenesi vadászháznál 8974 fácánt lőttek, ami akkor világrekordnak számított. A már megrendült egészségű Kádár nem vett részt az eseményen. A kor hírhedt vadásza volt még Czinege Lajos honvédelmi miniszter, aki állítólag helikopterről is lőtt rendszeresen. Gátlástalan – és ízléstelen – urizálással kapcsolatban egyébként ebből a korból leginkább őt emlegetik. Házának avatásán állítólag maga Kádár János is jelenetet rendezett, amikor meglátta, hogy Czinege lovasszobrot is készíttetett – saját magáról.

Garancsi István és Orbán Viktor a VIP-páholyban

A vezérrel szemben nem működik a társadalmi irigység

– Úgy gondolom, a korábbi kormányok alatt a politikusokhoz köthető luxus, pénzszórás miatt kitört botrányoknak azért lehetett komoly politikai következménye, mert a Fidesz ellenzékben is ismertté tudta tenni az ügyeket, amelyeket ráadásul képes volt hosszan napirenden tartani – mondta a Népszavának Síklaki István. A szociálpszichológus szerint ugyanakkor a mostani ellenzék sem hitelességében, sem szervezettségében, sem politikai akcióképességében nem tud hasonló helyzetet előidézni, hiába a nagyságrendekkel súlyosabb, közpénzeket is bőven érintő ügyek. – A társadalom nagyobbik része már régóta a csendes morgolódás állapotában van, ez a számukra kudarcot jelentő választási eredmény óta még inkább így van. Az elégedetlenség nem kap határozott formát. Ugyanakkor a Fidesz támogatóinak tetszik a tekintély, imponál nekik a kőkemény vezető típusa, aki immár külsőségeiben is azt üzeni: a társadalom fölött áll. Ehhez képest az Orbánnal, vagy a Fidesszel nem szimpatizálók úgy érezhetik azt üzenik nekik: "hiába ugráltok, úgyis mi vagyunk hatalmon és azt teszünk, amit akarunk”. Ez csak tovább fokozza a frusztrációjukat, de az érzés végül apátiába fullad – mondta az ELTE tanára lapunknak. Úgy vélte, ebben a helyzetben az egyébként valóban létező társadalmi irigység sem működik. – Lehetek irigy a szomszédomra, aki éppen lecserélte az autóját az enyémnél jobbra, főleg, ha tudom, hogy simlizéssel szerezte a vagyonát, de hogy irigyelhetném a mi táborunk vezérétől a luxusjachtot, vagy a repülőutakat a meccsekre? Egyszerűen nem vagyok olyan helyzetben, hogy összehasonlítsam magam vele. De ez nem feltétlenül magyar sajátosság: Bill Gates vagyonát sem szokták irigyelni – fogalmazott Síklaki István, aki szerint a helyzet akkor fordulhat a visszájára, ha egy általános politikai válság következik be, például egy gazdasági krízis nyomán. Ekkor viszont azok a nem teljesen elkötelezett Fidesz-szavazók is, akik eddig hajlandók voltak elnézni az urizálást, azt gondolhatják magukban: „Ha én egyre rosszabbul élek, nekik miért jut még mindig a luxus?”. Ennek bekövetkeztét azonban egyelőre lehetetlen megjósolni.
Frissítve: 2018.10.27. 12:10