Trükköznek a statisztikákkal, de a tanárhiány nem csökken

Publikálás dátuma
2018.11.03 06:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Klebelsberg Központ és a tankerületek is elismerték, hogy még októberben is több mint ezer betöltetlen pedagógus álláshely volt szerte az országban. A szakszervezet szerint ez csak a jéghegy csúcsa.
Másfél hónappal a tanévkezdés után, október közepén is mintegy 1300 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben – derült ki azokból az adatokból, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre kaptunk a tankerületektől. Lapunk azután fordult mind a 60 tankerületi központhoz, miután a KK szeptemberben azzal utasította el érdeklődésünket, hogy ők közvetlenül egyetlen iskolát sem tartanak fent, tehát kiadható adataik, statisztikáik sincsenek. 

Mindentudó tankerületek

Noha a KK a kormányhoz hasonlóan – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szintjén – próbálja elbagatellizálni a tanárhiány problémáját, illetve az arról szóló híreket, a tankerületek által közölt adatok azt mutatják, a gondokat nem minden esetben lehet a szőnyeg alá söpörni. Az összesített adatok szerint október első felében pontosan 1286,85 betöltetlen pedagógus álláshely volt a tankerületek által fenntartott intézményekben. Vannak olyan tankerületek – mint például a nagykanizsai, bajai, kazincbarcikai, miskolci, mezőkövesdi, kisvárdai – ahol a tankerületi vezetők állítása szerint az adatszolgáltatás időpontjában egyetlen betöltetlen tanári álláshely sem volt. Noha a hírek szerint a pedagógushiány inkább a vidéki településekre jellemző, az adatigénylésekre megküldött dokumentumok szerint Budapest több tankerületében is kiemelkedő a betöltetlen álláshelyek száma. A Belső-Pesti Tankerületben 97,7; a Külső-Pesti Tankerületben 67,8; az Észak-Pesti tankerületben 35,6; az Észak-Budapesti Tankerületben 29; a Dél-Pesti Tankerületben 20,36 üres tanári álláshely van. Az első helyen azonban a Békéscsabai Tankerület áll, 126,75 betöltetlen pedagógus álláshellyel. Ezzel szemben például a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16-ot tesz ki az üres álláshelyek száma.

Gyógypedagógusok, iskolapszichológusok is hiányoznak

A tankerületek 421,5 betöltetlen gyógypedagógus, és 72 betöltetlen iskolapszichológus álláshelyet ismertek el. Utóbbiak alkalmazásával kapcsolatban a vonatkozó rendelet azt írja, az iskolapszichológusok kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni. A legtöbb tankerület megfelel ennek a szabályozásnak, sőt van, ahol az előírtnál is több iskolapszichológust alkalmaznak. De például Dunakeszi, a Szolnoki, a Győri vagy a Kecskeméti Tankerületben viszont a többi tankerülethez képest igen magas a hiányzó iskolapszichológusok száma (5-6, sőt Szolnokon 8,5 álláshelynyi hiány van). A gyógypedagógusok azok, akik az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos gyermekeket nevelik, oktatják. Noha az elmúlt években valamivel több gyógypedagógust foglalkoztatnak országosan (számuk 6 ezerről valamivel több mint 7 ezerre nőtt), még mindig sokkal többre lenne szükség, különösen annak fényében, hogy a segítségükre szorulók köre is egyre bővül. A KSH adatai szerint a 2017/2018-as tanévben a korábbi évhez képest 6,7 százalékkal több gyermek részesült gyógypedagógiai, illetve integrált nevelésben. Egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek: az óvodások közül 9200-an SNI-sek, 580-al többen, mint az előző évben. A gyógypedagógusok szinte ugyanabban a cipőben járnak, mint a többi tanár: nagyon sok túlórával kell teljesíteni feladataikat. Például a Szekszárdi Tankerületben „csak” 13 gyógypedagógus hiányzik, de az ebben a munkakörben dolgozók többlettanítással ellátott óraszáma 291 órát tesz ki a tankerület tájékoztatása szerint (viszonyításképp: például a matematikaórák többlettanítással ellátott óraszáma 15, a fizikaóráké 10,5 ebben a tankerületben). Szakmai szervezetek szerint a nagyarányú túlóráztatások miatt a gyógypedagógusok nem tudják ellátni jogszabályban rögzített feladataikat. Például egy halmozottan fogyatékos gyermeknek a törvény szerint 8-10 órát kellene biztosítani hetente, ebből jó, ha négyet megkap.

Trükközés a számokkal

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tankerületek meglehetősen sajátosan tartják nyilván a betöltetlen tanári álláshelyeket. Ugyanis ha egyes tantárgyak tanóráit többlettanítással (vagyis más tanárok túlóráztatásával) nagyobb gondok nélkül meg lehet tartani, ott nem látják szükségesnek egy újabb álláshely megnyitását. Vagyis az, hogy a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16 pedagógus hiányzik, azt jelenti, hogy itt a tanárok átlagos óraterhelése magasabb, a meglévő pedagógusok túlmunkájával be lehet foltozni a lyukak nagy részét, a maradékot pedig megoldják egyszerű helyettesítéssel. Például ha egy évfolyam minden osztályának van nyolc kémiaórája egy hónapban, de hiányzik egy-két kémiatanár, abból hetet megtartanak a meglévő szaktanárok többletmunkájával, egy órára meg mondjuk a tesitanár megy be helyettesíteni. A statisztikákból így el is tűnik az a néhány hiányzó tanerő. Az Érdi Tankerület kerek-perec le is írta: náluk összesen 53,11 a betöltetlen álláshelyek száma, az ehhez tartozó feladatokat tartós és eseti helyettesítéssel látják el. A tankerületi központok eljárása – vagyis hogy szétosztják az ellátatlan órákat a pályán maradó pedagógusok között – sok helyen oda vezet, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumához, azaz heti 26 órához közelíthet egy tanár átlagos heti óraszáma, holott a vonatkozó rendelet alapján olyan létszámról kellene gondoskodni a fenntartónak és a munkáltatónak, amellyel az alsó határhoz, azaz heti 22 órához közeli értékre kellene kijönnie az átlagos heti óraszámnak. Mindemellett meg kell említeni azt is, hogy az elrendelt túlórák egy része olyan passzív (GYES-en, GYED-en, fizetés nélküli szabadságon, táppénzen lévők, felmentési idejüket töltők) álláshelyekre is vonatkozhat, amelyek ellátására a tankerület biztos, hogy nem alkalmaz határozott idejű kinevezéssel vagy óraadói megbízással pedagógust. A többi tankerülettől eltérően a Szekszárdi Tankerület egy olyan táblázatot is csatolt, amelyből kiolvasható, az általuk fenntartott iskolákban összesen 88 a passzív álláshelyek száma, a többlettanítással ellátott összes óraszám pedig 415,6.

Egyre elégedetlenebben a tanárok

Nemrég 15 dolgozó – 12 tanár, egy óraadó, egy iskolatitkár és a portás – mondott fel a budapesti Weöres Sándor Gimnáziumban, mert újabb öt évre az a személy került az igazgatói székbe, akit a tantestület nem támogatott. Nem sokkal korábban lapunk arról számolt be: egy jó hírű fővárosi általános iskolában – az intézmény nevét a tanárok kérésére nem írtuk le – nyáron hat tanár mondott fel; mindannyian alternatív iskolákban kerestek állást, mert már nem bírták elviselni a jelenlegi állami rendszert. Múlt héten beadta lemondását a budapesti farkasréti Általános Iskola vezetője is. Farkas László – akit 2013-ban Magyar Arany Érdemkereszttel tüntetett ki a köztársasági elnök a gyermekvédelem és a közoktatás területén végzett kimagasló teljesítményéért – döntését az állami rendszer működésképtelenségével indokolta. „Lemondó levelem egy segélykiáltás a többi állami fenntartású iskoláért, pedagógusaiért és vezetőikért, de leginkább a jelenlegi és jövőbeli diákokért. Nem látszik remény arra, hogy a távozó pedagógusok helyett megfelelő szakembert tudjunk felvenni. Nem tudom olyan színvonalon végezni a munkámat, ahogy a saját magammal szemben megfogalmazott elvárások szerint szeretném. Olyan feltételek biztosításáért kell harcot folytatni, ami alanyi jogon kellene, hogy minden iskola számára biztosítva legyen!” – írta.

A tanárokon spórolnak

 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez még úgy is a tanárok kizsákmányolását jelenti, hogy a tankerületek által közölt adatok csak a jéghegy csúcsát engedik megvilágítani. – A tanárlétszám meghatározásánál a jogszabályok szerint három szempontot kell figyelembe venni: a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét, a csoport- és osztálylétszámok átlagát, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami heti 22 órát jelent. A fenntartók azonban rendszerint egyik szempontnak sem felelnek meg – mondta. A PDSZ-elnök szerint a pedagóguslétszámot például sokszor nem a lekötött munkaidő alsó, hanem a felső határával (26 óra) határozzák meg. Így nem szükséges új erőforrások bevonása, és így alakulhatnak ki olyan igazságtalan helyzetek, amikor az egyik pedagógus többet dolgozik a másiknál, ugyanannyi bérért. A 26 órán felül heti 32 óráig további 60 ingyen túlórát is elrendelhetnek évente a munkáltatók. – Ezzel a trükkel akár 10-15 százalékkal is nagyobb terhet róhatnak egyes kollégákra, de ami még fontosabb: ennyivel kevesebb tanárral lehet megoldani az ellátást. Becsléseink szerint ma 30-35 százalékkal kevesebb pedagógus van a rendszerben, mint amennyinek a jogszabályok által biztosított keretek között helye lenne. Ez így kevesebb pénzébe kerül az államnak, de hosszabb távon nem biztos, hogy megéri, hiszen a jövővel játszanak az ehhez asszisztálók – fogalmazott az érdekvédő.

Angolóra magyar szakos tanárral

A tankerületek által eltitkolni már nem tudott, de relativizált tanárhiány a mindennapok során olykor komoly gondot okoz az iskoláknak. Az egyik dél-dunántúli iskolában a legégetőbb problémát az informatika, a matematika és a fizika megfelelő, szaktanári oktatása jelenti, de igazából mindenféle pedagógust tudnának foglalkoztatni, hiszen jelenleg a tanári kar tagjai helyettesítéssel, pluszmunkával foltozzák be a tanárhiány okozta lyukakat. Egy somogyi kistelepülésen már több mint egy esztendeje keresnek tanítókat és tanárokat, elsősorban angol, testnevelő, fizika, biológia és informatika szakos kollégát látnának szívesen a tantestületben. A pótlásukat itt is túlóráztatással és helyettesítéssel sikerül úgy-ahogy megoldani, bár az intézményvezető tart tőle, előbb-utóbb szabálytalannak minősítik, hogy akad olyan osztály, ahol az angolórát olyan magyar szakos tartja, akinek van nyelvvizsgája. Utóbbi, mármint hogy nem szaktanár tart egy bizonyos órát, nem egyedi a jelen közoktatásában, vannak olyan térségek, ahol lassan már kegyes csalásokkal sem tartható fenn a rendszer. A hátrányos helyzetű vidékek – Északkelet-Magyarország, Nógrád, Délkelet-Alföld, Dél-Dunántúl – kistelepüléseire nemhogy bizonyos szakokra, de egyáltalán nem lehet szakképzett pedagógust találni. Sőt, egyes megyeszékhelyeken is komoly problémát okoz a tanárhiány, Pécsett például akad olyan iskola, ahol gyakornokként foglalkoztatnak egy diplomát még nem szerzett, csak abszolutóriummal rendelkező pályakezdőt.

2018.11.03 06:30
Frissítve: 2018.11.03 06:30

VIP-eljárást kap Gruevszki a kormánytól

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:19

Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Kivételes ügymenetet biztosít a kabinet a volt macedón kormányfőnek, pedig illegális menekültként érkezett. Forrásunk szerint a külügyben általános meggyőződés: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében.
Többszörösen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort közeli elvbarátja, a hazájában korrupcióért elítélt, majd a börtön elől a napokban Magyarországra menekült és politikai menedékjogot kérő macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki. A macedón belügy közléseiből kiderült ugyanis, hogy Gruevszkinek nem voltak érvényes úti okmányai, így illegálisan léphette át a magyar határt. A macedón belügy lapunkhoz eljuttatott levelében ráadásul közölte: a magyar Igazságügyi Minisztériumtól kérik Nikola Gruevszki kiadatását. „Nincs törvényes ok rá, hogy a volt macedón miniszterelnök magyar menedékjogot kapjon” – szögezte le lapunknak Toni Angelovski, a macedón belügy szóvivője. A magyar igazságügyi miniszter dönt majd, hogy kiadják-e a „Stop Soros” kampány ötletgazdájának számító Gruevszkit vagy menedékjogot adnak a korrupciós ügyben elítélt és tovább négy más ügyben eljárás alatt lévő politikusnak. Tetézi a magyar kormány gondjait, hogy egyre több jel utal arra: saját, menekültügyi törvényeiket is megszegték. A vélhetően illegális határátlépőként érkezett Gruevszkit ugyanis Orbánék migránsellenes jogszabályai alapján azonnal őrizetbe kellett volna venni. Ezután át kellett volna kísérni a zöldhatáron Szerbiába, a politikus eztán legfeljebb a tranzitzónából folyamodhatott volna menedékjogért. Ehhez képest szerda délelőtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fővárosi, budafoki úti irodájába adhatta le a kérelmét, majd az épületből egyedül, szabadon távozott és – a Népszava egyik olvasójának elmondása szerint – bevásárolt egy élelmiszerboltban. A kormány ráadásul el is ismerte: kivételes bánásmódot biztosított Gruevszkinak. Mint közölték, a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Gruevszki – mivel 10 évig miniszterelnök volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.    Egy kormányzati forrásunk feltételezése szerint Gruevszki a déli határzáron át jöhetett be az országba – gyakorlatilag illegálisan, hiszen nem volt útlevele. Ez azonban forrásunk szerint csak a magyar hatóságok közreműködésével történhetett, amit alátámasztani látszik a Miniszterelnökség közlése, hogy a volt kormányfőnek különleges eljárást biztosítottak. Informátorunk szerint a külügyminisztériumban általános meggyőződés az: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében. Egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a volt macedón kormányfő bolgár útlevéllel is rendelkezett – mint fogalmazott, „a fél macedón elitnek van bolgár útlevele, pártfüggetlenül” – ezzel pedig könnyen beutazhatott Magyarországra. Érdekes egyébként, hogy egy az ügyben illetékességgel bíró kormánytag Gruevszki útlevelét firtató kérdésünkre csak annyit mondott: érdeklődjünk a bolgár hatóságoknál. A kormányzat kényelmetlen helyzetét jelzi, a kabinet és a Fidesze zavaros kommunikációja. A külügyminisztérium nyilatkozatstopot rendelt el, a Miniszterelnökség azt jelezte, az ügyet „jogi kérdésnek” tartják, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta: „Magyarország mindenkinek megadja a védelmet, ha üldözik, márpedig Nikola Gruevszkit üldözi és fenyegeti a Soros György befolyása alatt leledző macedón kormány.”
2018.11.14 20:19
Frissítve: 2018.11.14 20:55

Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

2018.11.14 20:04
Frissítve: 2018.11.14 21:43