Trükköznek a statisztikákkal, de a tanárhiány nem csökken

A Klebelsberg Központ és a tankerületek is elismerték, hogy még októberben is több mint ezer betöltetlen pedagógus álláshely volt szerte az országban. A szakszervezet szerint ez csak a jéghegy csúcsa.

Másfél hónappal a tanévkezdés után, október közepén is mintegy 1300 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben – derült ki azokból az adatokból, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre kaptunk a tankerületektől. Lapunk azután fordult mind a 60 tankerületi központhoz, miután a KK szeptemberben azzal utasította el érdeklődésünket, hogy ők közvetlenül egyetlen iskolát sem tartanak fent, tehát kiadható adataik, statisztikáik sincsenek.

Mindentudó tankerületek

Noha a KK a kormányhoz hasonlóan – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szintjén – próbálja elbagatellizálni a tanárhiány problémáját, illetve az arról szóló híreket, a tankerületek által közölt adatok azt mutatják, a gondokat nem minden esetben lehet a szőnyeg alá söpörni. Az összesített adatok szerint október első felében pontosan 1286,85 betöltetlen pedagógus álláshely volt a tankerületek által fenntartott intézményekben. Vannak olyan tankerületek – mint például a nagykanizsai, bajai, kazincbarcikai, miskolci, mezőkövesdi, kisvárdai – ahol a tankerületi vezetők állítása szerint az adatszolgáltatás időpontjában egyetlen betöltetlen tanári álláshely sem volt.

Noha a hírek szerint a pedagógushiány inkább a vidéki településekre jellemző, az adatigénylésekre megküldött dokumentumok szerint Budapest több tankerületében is kiemelkedő a betöltetlen álláshelyek száma. A Belső-Pesti Tankerületben 97,7; a Külső-Pesti Tankerületben 67,8; az Észak-Pesti tankerületben 35,6; az Észak-Budapesti Tankerületben 29; a Dél-Pesti Tankerületben 20,36 üres tanári álláshely van. Az első helyen azonban a Békéscsabai Tankerület áll, 126,75 betöltetlen pedagógus álláshellyel. Ezzel szemben például a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16-ot tesz ki az üres álláshelyek száma.

Trükközés a számokkal

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tankerületek meglehetősen sajátosan tartják nyilván a betöltetlen tanári álláshelyeket. Ugyanis ha egyes tantárgyak tanóráit többlettanítással (vagyis más tanárok túlóráztatásával) nagyobb gondok nélkül meg lehet tartani, ott nem látják szükségesnek egy újabb álláshely megnyitását. Vagyis az, hogy a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16 pedagógus hiányzik, azt jelenti, hogy itt a tanárok átlagos óraterhelése magasabb, a meglévő pedagógusok túlmunkájával be lehet foltozni a lyukak nagy részét, a maradékot pedig megoldják egyszerű helyettesítéssel. Például ha egy évfolyam minden osztályának van nyolc kémiaórája egy hónapban, de hiányzik egy-két kémiatanár, abból hetet megtartanak a meglévő szaktanárok többletmunkájával, egy órára meg mondjuk a tesitanár megy be helyettesíteni. A statisztikákból így el is tűnik az a néhány hiányzó tanerő.

Az Érdi Tankerület kerek-perec le is írta: náluk összesen 53,11 a betöltetlen álláshelyek száma, az ehhez tartozó feladatokat tartós és eseti helyettesítéssel látják el. A tankerületi központok eljárása – vagyis hogy szétosztják az ellátatlan órákat a pályán maradó pedagógusok között – sok helyen oda vezet, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumához, azaz heti 26 órához közelíthet egy tanár átlagos heti óraszáma, holott a vonatkozó rendelet alapján olyan létszámról kellene gondoskodni a fenntartónak és a munkáltatónak, amellyel az alsó határhoz, azaz heti 22 órához közeli értékre kellene kijönnie az átlagos heti óraszámnak.

Mindemellett meg kell említeni azt is, hogy az elrendelt túlórák egy része olyan passzív (GYES-en, GYED-en, fizetés nélküli szabadságon, táppénzen lévők, felmentési idejüket töltők) álláshelyekre is vonatkozhat, amelyek ellátására a tankerület biztos, hogy nem alkalmaz határozott idejű kinevezéssel vagy óraadói megbízással pedagógust. A többi tankerülettől eltérően a Szekszárdi Tankerület egy olyan táblázatot is csatolt, amelyből kiolvasható, az általuk fenntartott iskolákban összesen 88 a passzív álláshelyek száma, a többlettanítással ellátott összes óraszám pedig 415,6.

A tanárokon spórolnak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez még úgy is a tanárok kizsákmányolását jelenti, hogy a tankerületek által közölt adatok csak a jéghegy csúcsát engedik megvilágítani. – A tanárlétszám meghatározásánál a jogszabályok szerint három szempontot kell figyelembe venni: a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét, a csoport- és osztálylétszámok átlagát, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami heti 22 órát jelent. A fenntartók azonban rendszerint egyik szempontnak sem felelnek meg – mondta.

A PDSZ-elnök szerint a pedagóguslétszámot például sokszor nem a lekötött munkaidő alsó, hanem a felső határával (26 óra) határozzák meg. Így nem szükséges új erőforrások bevonása, és így alakulhatnak ki olyan igazságtalan helyzetek, amikor az egyik pedagógus többet dolgozik a másiknál, ugyanannyi bérért. A 26 órán felül heti 32 óráig további 60 ingyen túlórát is elrendelhetnek évente a munkáltatók.

– Ezzel a trükkel akár 10-15 százalékkal is nagyobb terhet róhatnak egyes kollégákra, de ami még fontosabb: ennyivel kevesebb tanárral lehet megoldani az ellátást. Becsléseink szerint ma 30-35 százalékkal kevesebb pedagógus van a rendszerben, mint amennyinek a jogszabályok által biztosított keretek között helye lenne. Ez így kevesebb pénzébe kerül az államnak, de hosszabb távon nem biztos, hogy megéri, hiszen a jövővel játszanak az ehhez asszisztálók – fogalmazott az érdekvédő.