Gulyás Gergely;Szent János Kórház;szuperkórház;

- A Szent Jánost indítja a Fidesz az önkormányzati választáson

Az elavult, lepusztult budai kórházat egyszer már bezárásra ítélték, hiszen a szerepét átveszi a tervezett dél-budai szuperkórház. Aztán a politika másként döntött: most mégis inkább a Szent Jánosból is szuperkórházat csinálnának.

Az egészségügyben járatos körökben általános meglepetést váltott ki a kormányszóvivő minapi bejelentése, miszerint a Budapestet – a kormányzati ígéretek szerint – ellátó három szuperkórházhoz hozzácsapnak meg egyet, és azt az ezer sebből vérző Szent János kórházból fejlesztik. A pavilonrendszerű, lepusztult és a modern kórházi funkciókra alkalmatlan János sorsáról számtalan tervezet született eddig is, a legújabbnak éppen az önkormányzati választások adnak aktualitást. A kormányzati döntés hátterét ismerők most azzal magyarázzák a váratlan bejelentést, hogy a területen működik egy erős lobbi csoport, és az általuk szállítható szavazatokra apellálva irányítottak át félmilliárdot a fejlesztés tervezésére. Ezen a környéken érdekelt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki a körzet országgyűlési képviselője, Pokorni Zoltán, aki ismét indul a hegyvidéki önkormányzat polgármesterségéért, és a Szent János kórház ellátási körzetéhez tartozik a 4. számú választókerület is,a melynek országgyűlési képviselője Varga Mihály pénzügyminiszter.

Beszédes, hogy már egy tavaly nyári kormányhatározatban is szerepel az a kereken félmilliárdos összeg, amit most – mint új forrást – a tervezés fedezeteként jelentettek be. Igaz, akkor ezt az összeget még az intézmény labordiagnosztikai szolgáltatásainak fejlesztésére, MRI és más nagy értékű gépek beszerzésére szánták.

Három évvel ezelőtt a Fidesz-frakció mezőkövesdi kihelyezett ülése után, minden előzmény nélkül jelentette be Rogán Antal, hogy a fővárosi képviselők javaslatára egy új budapesti kórház építését javasolják a kormánynak. Két hónappal később jelentek meg az első cikkek arról, hogy a budai Szent János kórházat ki akarják üríteni, mert az elavult, a régi épületekben már nem tudják garantálni a korszerű ellátást, a pavilonrendszerű elhelyezés fenntartása pedig túl költséges. Aztán jött a következő nagy koncepció, amelyben már nem egyetlen szuperkórház építése, hanem három, úgynevezett centrumkórház szerepelt. A Dél-pesti Centrum számára – az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán – a IX. kerületi a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. Második a Dél-Budán épülő új kórház. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne.

A tervezetben ugyanakkor az is benne volt, hogy becsuknak két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházakat, és újranyitják a lipótmezei pszichiátriát, hogy ott időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápoljanak. Azóta ezt a tervet már fölülírták: mind a Péterfy, mind a Szent János milliárdos összegre számíthat ahhoz, hogy azokban kisebb fölújításokat végezzenek. A Lipótmező pedig már szóba sem kerül.

A Szent János becsukásának tervét, amit sokáig maga a kormányzat is magáénak érzett, egyebek mellett egy civil kezdeményezés puhította fel 2015-ben. Több mint 11 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kórház megmentésére, az aláírók között Varga Mihály és Fónagy János is, mint a kórházhoz tartozó terület országgyűlési képviselői. Az ívek átadását követő egy hétben újabb 2000 aláírás gyűlt össze azért, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel az új budapesti központi kórház. Ezt követően éles fordulattal a tervekben már az szerepelt, hogy a Szent János Kórház „aktív” részlegeit – például a belgyógyászatát és a baleseti sebészetét – valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját költöztették volna az új Dél-Budai szuperkórházba. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt akkor elvetette a kormány. Később szó volt arról is, hogy a Szent János egyes részlegei a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye.

A Szent János szuperkórházasítása ellen korábban is sok minden szólt, például hogy nehezen megközelíthető, nem vezet négy sávos út az ellátóhelyig, valamint az is, hogy az évtizedek óta fel nem újított pavilonrendszerű épületeiben nem lehet korszerű, gazdaságos ellátást telepíteni.

De a 11 ezer biztos szavazó sem semmi.

A burgenlandi rendőrség állítólag a lakossági panaszok miatt zárt le az autóforgalom elől 36 átkelőhelyet. Aztán meglepődtek, hogy más helyiek viszont használnák az utakat Magyarország felé.