Jönnek a lojális közigazgatási bírók, a régieket le is cserélhetik

Publikálás dátuma
2018.10.29. 08:00
Orbán Viktor és Patyi András, még mint a NKE rektora
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Aggódnak a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírák: ha ugyanis a hamarosan felálló bíróságokon csak a rendszerhű személyek dolgozhatnak, akkor elveszíthetik státuszukat.
Nincs kétsége Fleck Zoltánnak: minden szakmai kritika ellenére át fog menni a Házon a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, amelynek tervezete október 25-én került fel a kormány honlapjára. Szerinte - az október 30-ig, öt teljes napig véleményezhető - javaslat elfogadása esetén az egész magyar bírósági szervezeti rendszer megkettőződik, amire semmilyen valódi indok nincs. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetése kapcsán a legfontosabb kérdésnek azt tartja, mi lesz a rendes bíróságokkal.  Ismert, az alaptörvény nyár eleji, hetedik módosítása megteremtette az önálló közigazgatási bíráskodás lehetőségét, így az alkotmány ma kimondja: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság." A rendes bíróságok, amelyeknek legfőbb szerve a Kúria, továbbra is a büntetőügyekben és a polgári jogvitákban döntenek, az újonnan létrehozandó közigazgatási bíróságokra pedig a közigazgatási - jellemzően az állam és polgárok közötti - jogviták kerülnek majd; ezek legfőbb szerve a szintén a jövőben létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság. Az új közigazgatási bíróságok igazgatási feladatai pedig a tervezet szerint a (mindenkori) igazságügyi miniszterhez kerülnek, nem pedig az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH), illetve ennek elnökéhez. Ezt azt jelenti, hogy nem Handó Tünde, hanem Trócsányi László dönt majd a közigazgatási bíróságok költségvetéséről, vagy éppen a bírói pályázatokról és a személyi ügyekről   Fleck Zoltán elmondta, Európában kétféle bírósági igazgatási modell létezik, az egyik a nálunk is működő, autonóm bírói szervezeteken - OBH-OBT - alapuló önigazgatás, a másik a miniszteri irányítás. Az utóbbira jó példa Ausztria vagy Németország, a miniszteri irányítás tehát nem csorbítja a bíróságok függetlenségét. Ám mint Fleck megjegyezte, ezekben az országokban, ahogy máshol is, egyféle az igazgatás, vagyis a két modellt, a bírói önigazgatást és a miniszteri irányítást nem keverik úgy, ahogy ez most itthon történik. Ismerve az Orbán-kormányok eddigi tevékenységét, ez arra utal szerinte, hogy a jövőben a rendes bíróságok igazgatása is miniszteri irányítás alá kerül. Konkrét kérdések is felmerülnek, mi lesz például a jelenleg a rendes bíróságok alá tartozó nyolc közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiummal, amelyek területi hatásköre megfelel a tervezetben szereplő nyolc új közigazgatási törvényszékével. És mi lesz azokkal a mai közigazgatási bírákkal, akik nem kerülnek be az új bírósági szervezetbe. Van is egyfajta félelem a bírák között, Fleck szerint jogosan, hiszen bírói státuszok kerülhetnek alkotmányellenes helyzetbe. Azt feltételezi, hogy a ma a Kúrián és a törvényszékeken dolgozó közigazgatási bírákat átveszi az új bírósági szervezet, és mai közigazgatási és munkaügyi kollégiumok sem maradnak a rendes bíróságok alatt. Ám erre semmi garancia nincs, hiszen az új közigazgatási bíróságok bíráit pályázat útján választják majd ki, és a döntés a miniszteré. Ráadásul a tervezet szerint nem csak bírók pályázhatnak, közigazgatási bíró válhat a „kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel” és gyakorlattal rendelkező pályázókból is. Fleck szerint 2010 óta a lojalitásukat bizonyító személyek kerültek a közigazgatásba, így közülük választanak majd új bírákat. Akár a teljes közigazgatási bíró kar kicserélődhet, amihez hasonló a B-listázások idején történt.
Szerző

A Szent Jánost indítja a Fidesz az önkormányzati választáson

Publikálás dátuma
2018.10.29. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az elavult, lepusztult budai kórházat egyszer már bezárásra ítélték, hiszen a szerepét átveszi a tervezett dél-budai szuperkórház. Aztán a politika másként döntött: most mégis inkább a Szent Jánosból is szuperkórházat csinálnának.
Az egészségügyben járatos körökben általános meglepetést váltott ki a kormányszóvivő minapi bejelentése, miszerint a Budapestet – a kormányzati ígéretek szerint – ellátó három szuperkórházhoz hozzácsapnak meg egyet, és azt az ezer sebből vérző Szent János kórházból fejlesztik. A pavilonrendszerű, lepusztult és a modern kórházi funkciókra alkalmatlan János sorsáról számtalan tervezet született eddig is, a legújabbnak éppen az önkormányzati választások adnak aktualitást. A kormányzati döntés hátterét ismerők most azzal magyarázzák a váratlan bejelentést, hogy a területen működik egy erős lobbi csoport, és az általuk szállítható szavazatokra apellálva irányítottak át félmilliárdot a fejlesztés tervezésére. Ezen a környéken érdekelt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki a körzet országgyűlési képviselője, Pokorni Zoltán, aki ismét indul a hegyvidéki önkormányzat polgármesterségéért, és a Szent János kórház ellátási körzetéhez tartozik a 4. számú választókerület is,a melynek országgyűlési képviselője Varga Mihály pénzügyminiszter. Beszédes, hogy már egy tavaly nyári kormányhatározatban is szerepel az a kereken félmilliárdos összeg, amit most – mint új forrást – a tervezés fedezeteként jelentettek be. Igaz, akkor ezt az összeget még az intézmény labordiagnosztikai szolgáltatásainak fejlesztésére, MRI és más nagy értékű gépek beszerzésére szánták. Három évvel ezelőtt a Fidesz-frakció mezőkövesdi kihelyezett ülése után, minden előzmény nélkül jelentette be Rogán Antal, hogy a fővárosi képviselők javaslatára egy új budapesti kórház építését javasolják a kormánynak. Két hónappal később jelentek meg az első cikkek arról, hogy a budai Szent János kórházat ki akarják üríteni, mert az elavult, a régi épületekben már nem tudják garantálni a korszerű ellátást, a pavilonrendszerű elhelyezés fenntartása pedig túl költséges. Aztán jött a következő nagy koncepció, amelyben már nem egyetlen szuperkórház építése, hanem három, úgynevezett centrumkórház szerepelt. A Dél-pesti Centrum számára – az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán – a IX. kerületi a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. Második a Dél-Budán épülő új kórház. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne. A tervezetben ugyanakkor az is benne volt, hogy becsuknak két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházakat, és újranyitják a lipótmezei pszichiátriát, hogy ott időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápoljanak. Azóta ezt a tervet már fölülírták: mind a Péterfy, mind a Szent János milliárdos összegre számíthat ahhoz, hogy azokban kisebb fölújításokat végezzenek. A Lipótmező pedig már szóba sem kerül. A Szent János becsukásának tervét, amit sokáig maga a kormányzat is magáénak érzett, egyebek mellett egy civil kezdeményezés puhította fel 2015-ben. Több mint 11 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kórház megmentésére, az aláírók között Varga Mihály és Fónagy János is, mint a kórházhoz tartozó terület országgyűlési képviselői. Az ívek átadását követő egy hétben újabb 2000 aláírás gyűlt össze azért, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel az új budapesti központi kórház. Ezt követően éles fordulattal a tervekben már az szerepelt, hogy a Szent János Kórház „aktív” részlegeit – például a belgyógyászatát és a baleseti sebészetét – valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját költöztették volna az új Dél-Budai szuperkórházba. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt akkor elvetette a kormány. Később szó volt arról is, hogy a Szent János egyes részlegei a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye. A Szent János szuperkórházasítása ellen korábban is sok minden szólt, például hogy nehezen megközelíthető, nem vezet négy sávos út az ellátóhelyig, valamint az is, hogy az évtizedek óta fel nem újított pavilonrendszerű épületeiben nem lehet korszerű, gazdaságos ellátást telepíteni. De a 11 ezer biztos szavazó sem semmi.
Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 07:06

Európa magaslati pontjain már hó esik

Publikálás dátuma
2018.10.28. 21:51
A kép illusztráció
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Havazik az Alpokban, de egyes helyeken Spanyolországban is hó szemerkélt a 600 méteres tengerszint feletti magasságban.
Európa egyes magasabb pontjain már télies az időjárás - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap este Facebook-oldalán.Miközben Magyarországon dőlnek a hőmérsékleti rekordok és már-már "nyarat idéző" maximumok vannak, addig nem messze téliesre fordult az időjárás – írták. 
Az Alpokban sokfelé havazik, legfőképpen a déli vonulatoknál. A 2757 méteren lévő Stelvio-hágónál például már több mint 1 méter friss hó hullott. Ennél jóval alacsonyabban is havazott: az éjszaka folyamán az osztrák-olasz határon fekvő - 1370 méteren lévő - Brenner-hágón is havas a táj.     Nemcsak az Alpokban köszöntött be a tél: Franciaországban és Spanyolországban is havazott 600-700 méter tengerszint feletti magasságban - írta a meteorológiai szolgálat.
Magyarországon a hétvégén melegrekordok dőltek meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzése szerint Magyarországon kevésbé napos, inkább borús, szeles idő várható október utolsó napjaiban. Jelentősebb lehűlésre egyelőre nem kell készülni: jövő héten fagy nem várható, napközben is 20 fok körül alakulnak majd a maximumok. 
Szerző