Idén még nagyon gyors, jövőre érezhetően lassuló növekedés várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. A legtöbb előrejelző idén még 4-4,5 százalékos növekedésre számít, jövőre azonban - a kormány kivételével - már csak 3-3,5 százalékosra. (A GKI idén legalább 4,2, jövőre csak 3,2 százalék körülire lövi be a GDP-bővülést.) A visszaesés fő oka, hogy az EU-pénzekből finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése lassulni fog, és az európai konjunktúra is bizonytalan. Egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza. Az EU-kapcsolatok feszültek.
A második negyedévben a régiós országok közül csak a lengyel növekedés volt gyorsabb a magyarnál. Magyarországon a nyári hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző folyamatok. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme érdemben nem változott. Az építőipar szárnyalása még erősödött is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedése valamelyest mérséklődött. A bruttó keresetek bővülése is kisebb, mint a korábbi időszakban, az infláció viszont gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 3-4 százalékosra csökken, de továbbra is gyors marad. Az infláció szeptemberben már hetedik hónapja gyorsult, s elérte a 3,6 százalékot. Az év hátralevő részében és jövőre hasonló ütem várható, többek között a gyenge forint következtében. Míg az idei első negyedévben egy euróért átlagosan még csak 311 forintot kellett fizetni, a harmadik negyedévben már 324 forintot.
A bérköltségek növekedésének és az áremelkedésnek az üteme az EU-n belül csak Romániában magasabb, mint Magyarországon. A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Igaz eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött. A hivatalos munkanélküliség Cseh-, Német- és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is megközelíti a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.
Az államháztartás európai módszertan szerint számított helyzete nagyon kedvező, az első félévben a hiány mindössze a GDP 0,1 százaléka volt (mivel ebbe többek között nem tartozik bele az EU-transzferek megelőlegezése). Az államháztartás pénzforgalmi hiánya viszont 2018 első kilenc hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egész évre előirányzottnál. Ezen belül azonban szeptemberben némi többlet alakult ki, részben a beérkező EU-transzferek, részben az önkormányzatoknak kifizetett előlegek kincstári számlán való kötelező elhelyezése következtében. Az adóbevételek kedvezően alakultak, a hatalmas hiány elsősorban az EU-támogatások megelőlegezésének következménye, melyek beérkezésnek időpontja viszont nagyon bizonytalan. Ráadásul számos költségvetési-állami ágazatban – így az egészségügyben, az oktatásban vagy a szemétszállításban – súlyos működési zavarok, likviditási problémák alakultak ki.
Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék feletti GDP-arányos államadósság várható. Jövőre immár a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor az EU- és önkormányzati választások időszakában kellene terv szerint 1,8 százalékra csökkenteni az államháztartás GDP-arányos deficitjét. A GKI szerint ennél magasabb hiány valószínű, a GDP-arányos államadósság viszont csökkenhet.
