Lefújták a tanárok átvilágítását

Publikálás dátuma
2018.10.30. 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két alkalommal is megerősítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága, hogy már nincs napirenden a pedagógusok munkaterhelésének kérdőíves vizsgálata – tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ). A felmérést a szakszervezet kezdeményezte; a minisztérium kezdetben együttműködőnek bizonyult, ám miután a PDSZ nyilvánosan is kifogásokat emelt a kérdőívtervezet ellen, meggondolták magukat.     Mint arról már írtunk, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár augusztusban jelentette be, szeptemberben mind a 170 ezer pedagógusnak elküldik a kérdőívet. Bár korábban megegyeztek arról, hogy minden döntésről egyeztetnek, a PDSZ erről csak a sajtóból értesült. A szakszervezet szerint a kérdőív nem állt készen arra, hogy már szeptemberben kiküldjék, ráadásul olyanokra is rákérdezett volna, amelyeknek nincs közük az iskolai munkaterheléshez. Így például kérdéseket tettek volna fel a tanárok online közösségi aktivitása, hírlevél-feliratkozása, szakszervezeti és más szervezeti tagsága kapcsán, és még OM-azonosítójukat is meg kellett volna adniuk, így az anonimitás sem lett volna teljesen biztosított.  - Úgy gondoljuk, mind a 170 ezer pedagógus megkérdezése túl sokba került volna, és csak akkor lett volna értelme, ha mind a 170 ezren válaszolnak. A PDSZ a statisztikailag indokolt reprezentatív mintavétel szabályaihoz ragaszkodott - mondta Szűcs Tamás PDSZ-elnök. A szakszervezet nem mondott le a kutatásról, most az oktatásban tevékenykedő munkavállalókkal, más szakszervezetekkel és szimpatizánsokkal összefogva próbálják megteremteni egy, a kormánytól független kutatás szakmai és anyagi feltételeit. A minisztérium egyébként ahhoz ragaszkodott, hogy csakis a kormányközeli Századvég kutatócég bonyolíthatja le a felmérést. A PDSZ kezdeményezésére legutóbb 2010-ben készült hasonló kutatás, amit akkor a Tárki végzett. Az eredmények szerint akkor egy tanárnak átlagosan heti 51,5 munkaórája volt, ami Szűcs Tamás szerint azóta jelentősen növekedhetett.
Szerző

Veszélyes spirálban a magyar-amerikai kapcsolatok

Publikálás dátuma
2018.10.30. 06:00
David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, ha elköltözik az egyetem
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Orbán Viktort kormányfőt ismerve csoda lenne, ha megnyugtatóan rendeződne a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye az intézmény keddi bejelentése után. Bár információink szerint a CEU kuratóriumában már többen azt sürgették, hogy az egyetem demonstratívan jelentse be, kivonul Magyarországról, Michael Ignatieff rektornak végül sikerült lecsillapítania a kedélyeket. Így „csak” azt közölték: ha december 1.-ig nincs megállapodás a magyar kormány és New York Állam között, akkor az új évfolyamok már Bécsben indulnak. Érdekes módon, a sajtótájékoztató előtt készült magyar-angol nyelvű sajtóközleményben szó sincs arról, hogy a CEU december 1.-ig még meggondolhatja magát, ha megszületik a megegyezés a kormánnyal. A közleményben tényként írnak a bécsi indulásról.
A sajtótájékoztató után az amerikai követség kiadott egy közleményt, amiben továbbra is prioritásnak nevezik azt, hogy a CEU maradjon Budapesten, de már úgy fogalmaznak: egy kis esélyt látnak még a megoldásra. Ha az egyetem végül – akár részlegesen – elköltözik, az magának David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, hiszen a diplomata még az elmúlt hetekben is többször nyilvánosan is optimizmusának adott hangot a CEU-val kapcsolatban. Legutóbb például azt mondta, „kérni fognak majd valamit” a magyar kormánytól az intézmény érdekében. Az egyetem ügye ráadásul csak egy tünete a magyar-amerikai kapcsolatok leépülésének. Az Egyesült Államoknak ugyanis négy konkrét ügy lenne fontos jelenleg Magyarországgal kapcsolatban – ezek olyannyira nem titkosak, hogy az amerikai diplomaták nyilvánosan is megfogalmazták őket. Az első a magyar energiabeszerzések „diverzifikálása” – Washington élénken lobbizik azért, hogy a Románia Fekete-tengeri gázmezőin amerikai cégek által kitermelt gázból vásároljunk be. A második a CEU ügye, a harmadik a magyar-ukrán kapcsolatok rendezése, végül negyedik a katonai együttműködés erősítése, amelynek keretében az Egyesült Államok hajlandó 55 millió dollárt adni a kecskeméti katonai légibázis fejlesztésére. Csakhogy ezekben az ügyekben már jó ideje nincs előrelépés. A magyar kormány venne román gázt, sőt, úgy tudjuk, Budapestről lobbiznak azért, hogy Washingtonból gyakoroljanak nyomást Bukarestre a kitermelésre kivetett illetékek csökkentéséért. Azok ugyanis – a munkát végző amerikai cégek szerint – gazdaságtalanná teszik a gáz kitermelését. A megoldás egyelőre nem látszik, pedig a téma szerepelt volna Szijjártó Péter hétfőre tervezett bukaresti megbeszélésein is, de ez végül elmaradt.
A CEU ügyében a magyar kormány azt várta a Soros Györggyel nagyon kritikus Donald Trumppal kapcsolatban, hogy csendesen asszisztál majd az egyetem kiebrudalásához, de Washingtonban továbbra is szilárdan támogatják az egyetem vezetését. Ehhez képest az Orbán Viktort ismerők körében általános vélemény, hogy nyílt nyomásgyakorlás esetén a miniszterelnök „befeszül”, és csak azért sem enged. Jellemző, hogy a korábban a CEU-ügy rendeződésében biztos Fideszes képviselők is teljes bizonytalanságukat hangoztatták lapunknak hétfőn a Parlamentben.
A katonai együttműködésben szintén nincs semmi előrelépés, sőt, semmi hír nincs róla, hogy a magyar kormány igénybe vette volna azt az 55 millió dolláros amerikai támogatást, amit kifejezetten a kecskeméti reptér fejlesztésére szántak, pedig David B. Cornstein a Szombatnak augusztusban adott interjújában értetlenségét hangoztatta az ügy miatt. Végül egyelőre Ukrajna ügyében is ott tartunk, hogy Magyarország blokkolja a decemberre tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozót, igaz, itt legalább történt magyar kezdeményezés a helyzet rendezésére. A múlt héten Szijjártó Péter egy kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás tervezetét juttatta el az ukrán félnek. Összességében a helyzet az: a májusi magyar-amerikai külügyminiszteri találkozó óta inkább romlottak, mint javultak volna a kapcsolatok, és egyelőre nem is látszik, hogy ezt a helyzetet egy-egy magas szintű találkozóval ki lehetne mozdítani a holtpontról. A CEU ügye pedig még további károkat okozhat.

Nyilvános a jelentés a kórházi fertőzésekről, csak érteni nem lehet

Publikálás dátuma
2018.10.29. 21:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Laikusok számára teljesen érthetetlen jelentést tett közzé a kormány a 2017-es kórházi fertőzésekről. Ráadásul néma csendben, és egy olyan helyen, ahol senki nem számítana rá.
"Titokban", a közvélemény tájékoztatása nélkül felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés - számol be közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mint írják, ez egyáltalán nem az a hely, ahol ennek lennie kéne: 2005-től az összes jelentést az Országos Epidemiológiai Központ oldalára tették fel.
A TASZ szerint a másik, ennél komolyabb probléma a jelentés "nyilvánosságra hozásával", hogy bár a kórházi fertőzések ügyére évek óta rengetegen kíváncsiak,
a jelentés a laikusok számára teljesen érthetetlen.

A tisztifőorvos ezzel kapcsolatban korábban kijelentette: törekszenek arra, hogy a jelentéseik és elemzéseik minél közérthetőbbek legyenek. Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésen a nyoma sem látszik az érthetőségre való törekvésnek.
A TASZ pere eközben továbbra is folyamatban van az EMMI ellen, a Kúria döntését várják. A per azért indult - egy petícióval együtt -, mert az EMMI nem hajlandó nyilvánosságra hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban.
Szerző