Lefújták a tanárok átvilágítását

Publikálás dátuma
2018.10.30 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két alkalommal is megerősítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága, hogy már nincs napirenden a pedagógusok munkaterhelésének kérdőíves vizsgálata – tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ). A felmérést a szakszervezet kezdeményezte; a minisztérium kezdetben együttműködőnek bizonyult, ám miután a PDSZ nyilvánosan is kifogásokat emelt a kérdőívtervezet ellen, meggondolták magukat.     Mint arról már írtunk, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár augusztusban jelentette be, szeptemberben mind a 170 ezer pedagógusnak elküldik a kérdőívet. Bár korábban megegyeztek arról, hogy minden döntésről egyeztetnek, a PDSZ erről csak a sajtóból értesült. A szakszervezet szerint a kérdőív nem állt készen arra, hogy már szeptemberben kiküldjék, ráadásul olyanokra is rákérdezett volna, amelyeknek nincs közük az iskolai munkaterheléshez. Így például kérdéseket tettek volna fel a tanárok online közösségi aktivitása, hírlevél-feliratkozása, szakszervezeti és más szervezeti tagsága kapcsán, és még OM-azonosítójukat is meg kellett volna adniuk, így az anonimitás sem lett volna teljesen biztosított.  - Úgy gondoljuk, mind a 170 ezer pedagógus megkérdezése túl sokba került volna, és csak akkor lett volna értelme, ha mind a 170 ezren válaszolnak. A PDSZ a statisztikailag indokolt reprezentatív mintavétel szabályaihoz ragaszkodott - mondta Szűcs Tamás PDSZ-elnök. A szakszervezet nem mondott le a kutatásról, most az oktatásban tevékenykedő munkavállalókkal, más szakszervezetekkel és szimpatizánsokkal összefogva próbálják megteremteni egy, a kormánytól független kutatás szakmai és anyagi feltételeit. A minisztérium egyébként ahhoz ragaszkodott, hogy csakis a kormányközeli Századvég kutatócég bonyolíthatja le a felmérést. A PDSZ kezdeményezésére legutóbb 2010-ben készült hasonló kutatás, amit akkor a Tárki végzett. Az eredmények szerint akkor egy tanárnak átlagosan heti 51,5 munkaórája volt, ami Szűcs Tamás szerint azóta jelentősen növekedhetett.
Frissítve: 2018.10.30 07:30

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.