Szemétkrízis - Beszámíthatósági határon a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.29 15:33

Fotó: Népszava
Cseresnyés Péter, a hulladékügyekért felelős innovációs és technológiai tárca államtitkára a parlamentben szemrebbenés nélkül letagadta, hogy bárhol is az utcán maradna a hulladék. Márpedig Észak-Pest és Nógrád megye több mint száz településén ez a helyzet. Senki sem tudja, milyen fertőzésnek kellene elterjednie ahhoz, hogy a kormány tudomást vegyen róla.
"Hulladék, szemét nem marad elszállítatlanul", "a kormány minden esetben lépni fog, amint ezen elv sérülését látja", "a kormányzat abban a pillanatban intézkedett, amikor probléma merült fel" - közölte a szocialista Molnár Gyula napirend előtti felszólalására reagálva Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Az utcán maradó hulladékok miatt intézkedést követelő ellenzéki honatya szemére vetette, hogy szerinte a képviselő nem figyelte kellőképpen a szavait alátámasztó hétvégi híradásokat. A tények ugyanakkor szöges ellentétet mutatnak Cseresnyés Péter szavaival. Semmilyen ismert szempontból nem követhető, mi állhat a parlamenti államtitkár közlése hátterében. A valóság ugyanis az, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. által felügyelt mintegy százezer észak-Pest megyei és nógrádi ház elől ma már nem vitték el a szemetet és egyelőre senki se tudja, ez meddig marad így. Az államtitkár szavaival élve tehát elszállítatlanul maradt a hulladék olyan településeken például, mint például Aszód, Gödöllő, Fót, Hollókő, Mogyoród, Nagymaros, Sződliget, Veresegyház vagy Zebegény.
Eme állapot megszüntetése érdekében a kormány konkrétan semmit se intézkedett. Az öt éve a parlament által elfogadott szabály alapján a katasztrófavédelmi főparancsnokság igyekezett új szolgáltatót kijelölni, de ez - máig tisztázatlan okokból - nem jön össze nekik. Így ma a Zöld Híd munkagépei, munkásai telephelyükön álltak és vártak, a szemét pedig kint maradt az utcákon. Habár a kormány hónapok óta "vizsgálatokat folytat", illetve a múlt héten "bizottságot alapítottak", kutatásaink szerint ennek az észak-magyarországi településeken gyűlő hulladék elszállítására se hivatalos, se informális hatása nincs. Habár se a kérdező, se a válaszoló nem említette konkrétan a Zöld Híd esetét, Cseresnyés Péter azzal, hogy bizonyos hétvégi - közlésével amúgy szöges ellentétben álló - sajtóközlésekre utalt, egyértelmű bizonyságát adta, hogy szavai a konkrét észak-magyarországi esetre vonatkoznak. Az államtitkár ugyanakkor felszólalása nagy részében a 10-12 évvel ezelőtti szocialista kormányzat hulladékgazdálkodási politikáját bírálta. Szerinte ezzel ellentétes erőfeszítéseik központjában a minél alacsonyabb hulladékdíj áll. Megjegyzendő: a megszólított ITM még a kormányon belül is szélsőségesen téveszmésen ítéli meg a magyarországi szemétszállítási helyzetet. Cseresnyés Péter két hete egy, az akkor még csak közelgő veszélyre figyelmeztető parlamenti kérdésre a hulladékágazatot teljesen problémamentesnek írta le. Ehhez képest három napra rá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már több tízmilliárdos hiányról beszélt, aminek kapcsán a kormány vizsgálatot tart szükségesnek. Weingartner Balázs, a hulladékcégek anyagi forrását (feladatai ellenére se) biztosító NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szakmai felügyeletét ellátó ITM-államtitkár - nem mellesleg az NHKV korábbi vezére - kérdéseinket visszatérően a cég tulajdonosi jogait ellátó nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez irányította. Megkereséseinkre se tőle, se a vagyonminisztertől, se az NHKV-tól nem kaptunk választ.
Az Orbán-kormány által módszeresen kivéreztetett hulladékágazat már az elmúlt évek során is komoly válságjeleket mutatott. Több száz településen a katasztrófavédelem jelölt ki az anyagi ellehetetlenülés miatt levonuló szolgáltató helyett a környékről egy másikat. Az egyre-másra szivárgó információk szerint a hulladék elszállítása az ország jelentős területein csődközeli állapotú. Ekkora területen ugyanakkor még soha nem maradt az utcán a szemét. (Számításaink szerint ez körülbelül napi 200 tonna.) Ehhez képest jelenleg se az érintett cégeknek, se az illetékes szerveknek, se a kormánynak nincs fogalma arról, miként oldja meg a területen felgyülemlő hulladék elszállítását.

Jól-rosszul, de működött

Molnár Gyula felszólalásában a hulladékdíjak beszedésére és visszaosztására két éve alapított NHKV azonnali megszüntetését követelte. A helyzet számára Nápolyt idézi, ahol a szeméthegyek állítólag a helyi maffia miatt lepték el az utcákat. Bár nálunk a kormány a felelős, ez nem mutat jelentős különbséget Nápolyhoz képest - fogalmazott árnyaltan a szocialista honatya. Kormányzásuk időszakára úgy emlékezett: akkor a hulladékszállítás, ha jól-rosszul is, de - működött.

Frissítve: 2018.10.29 15:35

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző