Szemétkrízis - Beszámíthatósági határon a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.29 15:33

Fotó: Népszava
Cseresnyés Péter, a hulladékügyekért felelős innovációs és technológiai tárca államtitkára a parlamentben szemrebbenés nélkül letagadta, hogy bárhol is az utcán maradna a hulladék. Márpedig Észak-Pest és Nógrád megye több mint száz településén ez a helyzet. Senki sem tudja, milyen fertőzésnek kellene elterjednie ahhoz, hogy a kormány tudomást vegyen róla.
"Hulladék, szemét nem marad elszállítatlanul", "a kormány minden esetben lépni fog, amint ezen elv sérülését látja", "a kormányzat abban a pillanatban intézkedett, amikor probléma merült fel" - közölte a szocialista Molnár Gyula napirend előtti felszólalására reagálva Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Az utcán maradó hulladékok miatt intézkedést követelő ellenzéki honatya szemére vetette, hogy szerinte a képviselő nem figyelte kellőképpen a szavait alátámasztó hétvégi híradásokat. A tények ugyanakkor szöges ellentétet mutatnak Cseresnyés Péter szavaival. Semmilyen ismert szempontból nem követhető, mi állhat a parlamenti államtitkár közlése hátterében. A valóság ugyanis az, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. által felügyelt mintegy százezer észak-Pest megyei és nógrádi ház elől ma már nem vitték el a szemetet és egyelőre senki se tudja, ez meddig marad így. Az államtitkár szavaival élve tehát elszállítatlanul maradt a hulladék olyan településeken például, mint például Aszód, Gödöllő, Fót, Hollókő, Mogyoród, Nagymaros, Sződliget, Veresegyház vagy Zebegény.
Eme állapot megszüntetése érdekében a kormány konkrétan semmit se intézkedett. Az öt éve a parlament által elfogadott szabály alapján a katasztrófavédelmi főparancsnokság igyekezett új szolgáltatót kijelölni, de ez - máig tisztázatlan okokból - nem jön össze nekik. Így ma a Zöld Híd munkagépei, munkásai telephelyükön álltak és vártak, a szemét pedig kint maradt az utcákon. Habár a kormány hónapok óta "vizsgálatokat folytat", illetve a múlt héten "bizottságot alapítottak", kutatásaink szerint ennek az észak-magyarországi településeken gyűlő hulladék elszállítására se hivatalos, se informális hatása nincs. Habár se a kérdező, se a válaszoló nem említette konkrétan a Zöld Híd esetét, Cseresnyés Péter azzal, hogy bizonyos hétvégi - közlésével amúgy szöges ellentétben álló - sajtóközlésekre utalt, egyértelmű bizonyságát adta, hogy szavai a konkrét észak-magyarországi esetre vonatkoznak. Az államtitkár ugyanakkor felszólalása nagy részében a 10-12 évvel ezelőtti szocialista kormányzat hulladékgazdálkodási politikáját bírálta. Szerinte ezzel ellentétes erőfeszítéseik központjában a minél alacsonyabb hulladékdíj áll. Megjegyzendő: a megszólított ITM még a kormányon belül is szélsőségesen téveszmésen ítéli meg a magyarországi szemétszállítási helyzetet. Cseresnyés Péter két hete egy, az akkor még csak közelgő veszélyre figyelmeztető parlamenti kérdésre a hulladékágazatot teljesen problémamentesnek írta le. Ehhez képest három napra rá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már több tízmilliárdos hiányról beszélt, aminek kapcsán a kormány vizsgálatot tart szükségesnek. Weingartner Balázs, a hulladékcégek anyagi forrását (feladatai ellenére se) biztosító NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szakmai felügyeletét ellátó ITM-államtitkár - nem mellesleg az NHKV korábbi vezére - kérdéseinket visszatérően a cég tulajdonosi jogait ellátó nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez irányította. Megkereséseinkre se tőle, se a vagyonminisztertől, se az NHKV-tól nem kaptunk választ.
Az Orbán-kormány által módszeresen kivéreztetett hulladékágazat már az elmúlt évek során is komoly válságjeleket mutatott. Több száz településen a katasztrófavédelem jelölt ki az anyagi ellehetetlenülés miatt levonuló szolgáltató helyett a környékről egy másikat. Az egyre-másra szivárgó információk szerint a hulladék elszállítása az ország jelentős területein csődközeli állapotú. Ekkora területen ugyanakkor még soha nem maradt az utcán a szemét. (Számításaink szerint ez körülbelül napi 200 tonna.) Ehhez képest jelenleg se az érintett cégeknek, se az illetékes szerveknek, se a kormánynak nincs fogalma arról, miként oldja meg a területen felgyülemlő hulladék elszállítását.

Jól-rosszul, de működött

Molnár Gyula felszólalásában a hulladékdíjak beszedésére és visszaosztására két éve alapított NHKV azonnali megszüntetését követelte. A helyzet számára Nápolyt idézi, ahol a szeméthegyek állítólag a helyi maffia miatt lepték el az utcákat. Bár nálunk a kormány a felelős, ez nem mutat jelentős különbséget Nápolyhoz képest - fogalmazott árnyaltan a szocialista honatya. Kormányzásuk időszakára úgy emlékezett: akkor a hulladékszállítás, ha jól-rosszul is, de - működött.

Frissítve: 2018.10.29 15:35

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.