A parlament előtt lévő őszi adócsomag túlnyomórészt olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az Unió adókikerülés megakadályozásáról szóló irányelvét ültetik át a társasági adóról szóló törvénybe. Ezek mellett több, az adóalanyoknak kedvező változás is fellelhető a törvényjavaslatban, amelyet kedden kezdenek tárgyalni a képviselők. Az egyik legfontosabb változás, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 2019-ben a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint 12 millió forintra nő. Vagyis a legkisebb vállalkozások akkor is megkapják az alanyi adómentességet 2019-ben, ha 2018-ban a 8 milliós értékhatárt átlépték, de a 12 millió forintot nem.
Jövőre egyszerűbb lehet majd bérelt gépjármű esetén a bérleti díj áfájának levonása is. Bevezetnék az 50 százalékos diktált levonási hányadot, azaz az a bérléssel kapcsolatban bejövő számlák áfa tartalmának fele akkor is levonható lesz, ha a személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.
A jövő évi adótörvények még nem tartalmazzák hogy a kormányban a legcsekélyebb hajlandóság mutatkozna arról, hogy Európa legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát - az Európai Parlament ajánlása nyomán -, 25 százalékra csökkentse. De nem csökken 9 százalékra 15 százalékról a személyi jövedelem (szja) adókulcsa sem, pedig ezt már évek óta megígérték.
Ennek az az oka - mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke felhívta a figyelmet -, hogy ezáltal évente 750 milliárd forintos "lyuk" keletkezne a központi költségvetésben. A szakember szerint ilyen mértékű adóbevétel kiesését a Pénzügyminisztérium csak úgy tudna "elviselni", ha cserébe valamilyen különadót kivetne, vagy a meglévők mértékét növelné. A bankadó mértékét is csak alig látható mértékben (0,1 százalékkal) csökkentik, és a pénzügyi tranzakciós illetéket is fenntartják. Ruszin Zsolt szerint a hitelintézetek nyereségességének mértékét érdemben nem befolyásolja az általuk fizetendő különadó, mert beépítik az ügyfelek által megfizetendő költségekbe.
A szakember szerint Magyarországon csak igen kis mértékben csökken a lakosság adóterhelésének mértéke, magas a fizetések úgynevezett adóéke, vagyis a munkaadó teljes bérköltségének és a nettó béreknek a hányadosa. A kormány korábban csak a családosok adóékét csökkentette, jelenleg ez 32,7 százalékos. Ugyanakkor a gyermektelenek és az alacsony jövedelműeké a 2011-es 49 százalékról 2017-re mindössze 46,2 százalékra mérséklődött. (Az Európai Unió átlaga 40,5 százalékos.)
Érdekes újdonság, hogy jövőre Magyarországon is elérhető lesz a Németországban és Ausztriában népszerű adótervezési technika, a csoportos adózás. A most az Országgyűlés előtt fekvő, őszi adócsomagban olvasható javaslat szerint a csoportba tartozó vállalatok kiegyensúlyozhatják egymás veszteséges vagy éppen nyereséges működését, sőt megoszthatják a tagok által szerzett adókedvezmények kedvező hatását is. Az Ausztriában és Németországban kedvelt társasági adózási módszert csak belföldi illetőségű adózók alkalmazhatják majd. A csoportban résztvevő cégek száma nem korlátozott, de "bigámiára" nincs lehetőség, azaz minden társaság csak egy csoport mellett kötelezheti el magát.
Az új adózási formát a kapcsolt vállalkozásoknak találták fel, úgy hogy a résztvevő csoporttagok között legalább 75 százalékos szavazati jogon alapuló vállalkozási viszonyt írnak elő, no meg azt is, hogy a mérlegfordulónap mindegyiküknél azonos legyen. Az áttérést első ízben 2019. január 1-je és 15-e között kell majd bejelenteni, azok a cégek, amelyek nem élnek most ezzel a lehetőséggel, egy esztendőt várniuk kell. Az adóhatóság előtt a társasági adócsoportot a csoportképviselő testesíti meg, aki külön csoportazonosító számot kap.
