A 29 éves Frank Stäbler a budapesti birkózó-világbajnokságon Korpási Bálint legyőzésével lett aranyérmes a 72 kg-os súlycsoportban. Stäbler 2015-ben a 66, tavaly a 71 kg-os kategóriában szerzett vb-aranyat, ő az egyetlen a sportágban, aki három különböző súlycsoportban is felért a csúcsra a vb-n.
„Mindig kell találni valami célt, amiért naponta száz százalékos motivációval tudsz küzdeni – mondta Stäbler a ZDF német állami televíziós csatornán. – Az első helynél nincs feljebb, az a csúcs, ha sikerült meghódítani, akkor új kihívást kell keresni. Ezért váltottam a vb-aranyak után súlycsoportot.” Stäbler egészen extrém körülmények között készült a budapesti vb-re, két hónapig édesapja gazdaságában, az istállóban kellett edzenie. Edzője, Andreas Stäbler (aki csak névrokona a sportolónak) összeveszett munkaadója, a TSV Musberg elnökével, ezért a duót kitiltották a birkózócsarnokból.
„A pontos részleteket nem ismerem, nem is foglalkoztam vele, hozzám annyi jutott el, hogy nem mehetek be a terembe, ezért édesapám gazdaságában, az egyik raktárként használt istállóban arrébb állítottuk a traktorokat, és leterítettünk egy birkózószőnyeget, itt készültem az utolsó két hónapban – mesélte Stäbler. – Mivel hideg volt az istállóban, bevittünk két hősugárzót, számomra ez további plusz motivációt jelentett, hogy ilyen körülmények között is én legyek a világ legjobbja.”
Stäbler a budapesti vb negyeddöntőjében az utolsó két percben 0-6-ról fordította meg a mérkőzést 10-6-ra kazah riválisával szemben.
„Nagyon fáradt voltam, fájt mindenem, szédültem, azt éreztem, hogy menni is alig tudok, kedvenceim közé tartoznak a Rocky-filmek, egy ottani idézetet mormoltam magamnak, hogy még egy lépés kell, még egy kicsit kell kibírni, és meglesz, és tényleg meglett” – idézte fel a hihetetlen fordítást.
A német birkózó nem először járt Budapesten, és szeretett volna a fináléban Korpásival találkozni.
„Szeretek Magyarországon versenyezni, mert nagyon jó a hangulat, a szurkolók űzik-hajtják előre a hazai sportolókat, ami feldob engem is – idézte fel a finálét Stäbler. – Korpási fantasztikus támogatást kapott a nézőktől, számomra nem nyomást jelentett, hogy szinte az egész csarnok ellenem szurkolt, hanem plusz motivációt, nagyon sok erőt tudtam meríteni ebből. Az a mottóm, hogy a sikerhez nem szerencse kell, hanem a siker vér, izzadság és könnyek eredménye. Így volt ez a fináléban is.”
„Ha Rióban aranyérmes lettem volna, akkor valószínűleg most már nem birkóznék, az olimpiai bajnoki címnél nincs feljebb, ott valószínűleg az sem motivált volna, hogy másik súlycsoportban megpróbáljak megint aranyat nyerni – jelentette ki Stäbler. – Nem hiszek a véletlenekben, örülök, hogy egy felső erő így alakította a sorsomat. Abban is hiszek, hogy meglesz az olimpiai arany, ha eljön az ideje, remélem, már 2020-ban, Tokióban, rajtam biztos nem fog múlni.”
