Börtönöket álmodott a kormány, ráfizettek, akik hittek neki

Publikálás dátuma
2018.10.31. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nyolc településre ígért új bv-intézetet a kormány, de három helyen már vissza is lépett a kabinet. Az érintett önkormányzatok az eddig befektetett millióikat is bukhatják.
Ózd, Kunmadaras és Kemecse polgármestereit szóban tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) két államtitkára, hogy lehúzták településüket arról a listáról, amelyen a börtönépítésre kiválasztott helységek szerepelnek. Információink szerint hozzátették: nem akarták, hogy a várhatóan csak novemberben megjelenő új kormányrendeletből értesüljenek a döntésről a városvezetők. Arra a kérdésre, hogy miért éppen őket lökte ki a sorból a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a BM vezetése, érdemi választ nem kaptak. Magyarázatként annyi hangzott el, hogy a belügyminiszter nem akar többet költeni az építésekre, mint a 2015-ben meghatározott 106 milliárdos keret, márpedig azt az azóta lezajlott két közbeszerzési forduló sikertelensége is igazolta, hogy a nyolc helyen összesen 4500 férőhely kialakításáról dédelgetett álmok nem voltak reálisak, az építőanyagok és a szakmunka is sokkal drágább, mint amivel számoltak. Elsőként Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere jelentette be a hírt, de Guba László, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras polgármestere is tájékoztatta már a képviselő-testületet és a helyi közvéleményt a csalódásról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecse polgármesterét hiába kerestük, nem értük el. A program további pikantériája, hogy a több mint 40 pályázóból kiválasztott nyolc önkormányzattal csak szóban állapodott meg az állam arról, hogy ingyen területet és közműveket biztosítanak az építkezéshez. Janiczak Dávid számításai szerint Ózd legalább 15 millió forintot költött az előkészítő munkákra, közművekre, Kunmadaras a volt szovjet laktanya és repülőtér kiszemelt területének előkészítésére legalább tízmilliót költött. Mindkét polgármester állítja, nem kaptak ígéretet a kidobott pénz megtérítésére. Foglalkoztatási szempontból is nagy kudarc az állam visszalépése. Az egykori borsodi ipari fellegvár számára kitörési pont lett volna a legalább kétszáz alkalmazottnak stabil munkahelyet teremtő beruházás – fogalmazott Janiczak Dávid. Ózdon és Kunmadarason sincs elég középfokú végzettségű, alkalmas ember, de az új lehetőség legalább motiválta a képzettség nélkülieket, hogy megéri tanulni. A kormány döntésével ez is semmivé foszlott. Noha a BM már döntött, mindkét városban tovább működik a BVOP toborzóirodája. Az eltörölt börtönépítések ügyében megkerestük a Belügyminisztériumot és a BVOP-t is, de kérdéseinkre nem adtak érdemi választ.

Rosszul állunk a nemzetközi porondon

A magyar börtönök kihasználtsága a tavalyi összegzés szerint 129 százalékos, ami a dél-amerikai zsúfoltsági szintnek felel meg. 2010 óta összesen 1600 új férőhely létesült felújítások révén, a büntetőpolitika ugyanakkor szigorodott, az elítéltek száma majdnem háromezerrel nőtt éves átlagban. 2017-ben összesen majdnem 18 ezer hely volt a büntetés-végrehajtási intézetekben. A Magyar Helsinki Bizottság a legutóbb kikért adatok alapján arról tájékoztatta lapunkat, hogy szeptember elején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézet zsúfoltsága 156 százalékos volt, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben minden száz helyen 150 rab élt, Baracskán 148, a Bács-Kiskun megyei intézetben 140, míg a Váci Fegyház és Börtönben 125. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa arról tájékoztatta lapunkat: a börtönök zsúfoltsága miatt a strasbourgi bíróság előtt lévő ügyek egy nagyobb csoportjáról december 8-án várható döntés. Az sem zárható ki, hogy a magyar kormány épp ennek az újabb nemzetközi határozatnak a függvényében akarja folytatni a börtönépítési tervek átalakítását.

Készen álltak a „halállisták” máris megindult a létszámleépítés

Publikálás dátuma
2018.10.31. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mintha csak a kormányhatározat megjelenésére vártak volna: kedden megkezdték a kirúgásokat a központi közigazgatásban. A kabinet hosszú lebegtetés után csak két napot hagyott a végrehajtásra.
A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kedden délután átadták a felmondóleveleket azoknak a munkatársaknak, akik rákerültek a „halállistára”. Információink szerint annak ellenére kiborultak és sírtak az elküldött dolgozók, hogy augusztus óta gyakorlatilag csak azzal foglalkoztak, hogy ki megy, ki maradhat. Akkor jelentette be ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a központi igazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hosszú ideig tartó bizonytalanság után kedden felpörögtek az események: az elküldött emberek számítógépeit abban a pillanatban lekapcsolták, ahogy átvették a felmondó levelüket. A kormány magát kergette időcsapdába, amikor a Magyar Közlönyben október 29-i, hétfői dátummal jelentette meg „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről” szóló határozatot, amelyben a végrehajtás határideje szerda. Ha azért hagyták volna az utolsó pillanatra a döntést, mert elhúzódott a dolgozók érdekképviseleteivel az egyeztetés, akkor talán érthető lenne az eljárás, de erről szó sem volt. A köztisztviselők és közalkalmazottak szakszervezetei sokáig hiába követelték az érdemi tárgyalásokat, csak a múlt héten volt hajlandó összehívni a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülését, de akkor is csak szóbeli tájékoztatást adott a kormány a szakszervezeteknek a leépítésről. A hivatalos „végeredmény” szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. Árulkodó, hogy amikor meghirdették a leépítést, még azt sem tudták, hány emberről beszélnek. Sőt, egy közszolgálati szakszervezet honlapjára is kitett beszámoló szerint Bordás Gábor, a Kormányiroda helyettes államtitkára még múlt csütörtökön is úgy fogalmazott: senki nem tudja pontosan, hányan dolgoznak a központi hivatalokban és háttérintézményekben. A kormányhatározat alapján végül addig „matekoztak” a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et. A legrosszabbul az Innovációs és Technológiai Minisztérium járt, ahol 517 státust törölnek, a Belügyminisztériumban 401-et, a Miniszterelnöki Kabinetirodán viszont mindössze 10 álláshely szűnik meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézményeit letarolják: 2250 helyet számolnak fel. Azt intézményenként döntötték el, hogy mennyi ebből a már egy ideje üres státusok eltörlése és hány emberi sors törik most ketté. A lapunknak még most is csak név nélkül válaszoló tisztviselők egybehangzóan kifogásolták, hogy nem kevesebb, hanem több lesz a munka a maradóknak, miközben már így is ingyen túlóráznak egész héten. Az időzítést pedig határozottan embertelen megoldásnak tartják, szerintük az csak azt mutatja, a mindenszentek és a halottak napja sem szent a kormány számára. 

Űrkutatási miniszteri biztost nevezett ki Szijjártó

Publikálás dátuma
2018.10.30. 22:26
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK / SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA / Science Photo Library
Egy fős titkárság segíteni majd dr. Ferenc Orsolya Ildikót, aki egyebek mellett külföldön fogja képviselni a kormány űrkutatással kapcsolatos érdekeit.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter november elsejétől dr. Ferenc Orsolya Ildikót az űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben az Mfor.hu. A kinevezés november elsejétől visszavonásig, de legfeljebb egy évig szól.
A biztos feladata lesz, hogy gondoskodjon az űrkutatási tárgyú szerződésekről és az azokkal kapcsolatos ügyeket intézze, felügyelje az űrkutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, szakpolitikák összehangolását és megvalósulását, valamint képviselje a kormányt a hazai és nemzetközi űrkutatási szervezetekben és fórumokon.
Mindebben az Űrkutatásért Felelős Főosztályon működő egy fős titkárság segíti a miniszteri biztost.
Szerző
Frissítve: 2018.10.31. 08:13