Előfizetés

Többen dolgoznak, de több lett a munkanélküli is

Népszava
Publikálás dátuma
2018.10.30. 18:54
Illusztráció
Fotó: Shuttesrtock
Lehet, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság.
Ellentmondásosak a harmadik negyedéves foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Miközben az állással rendelkezők száma 4,49 milliós fővel – éves alapon 0,5 százalékos bővüléssel –, a történelmi csúcs közelében emelkedett, a munkanélküliségi ráta szeptemberben 3,9 százalékon állt a 15-64 évesek körében. Ez utóbbi adat a tavalyi év azonos időszakához képest 0,2 százalékpontos csökkenést, ám a júliusi mélyponthoz viszonyítva 0,3 százalékpontos emelkedést mutat. A munkanélküliek száma 177,7 ezer főre emelkedett, miközben az új, nem támogatott álláshelyek száma ismét 51 ezerrel bővült. Ez egyben azt is jelenti, hogy a némiképp gyengébb mutatók ellenére a munkaerőpiac feszessége továbbra is erős. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhat az is, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság – értelmezte a KSH adatait Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője. A közmunkások száma továbbra is mérséklődik éves bázison – már csak 137 ezren vallják magukat annak –, és az elsődleges munkaerőpiac, ha lassuló ütemben is, de bővül. Az adatok tehát azt sugallják, hogy a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre inkább telített, vagyis igazán jelentős javulásra már nem számíthatunk a közeljövőben. Amennyiben a munkaerőpiacon újra megjelentek gyorsan el tudnak helyezkedni, úgy az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta – tette hozzá az elemző.   

Nem hátrál a kabinet: magas marad az adóék

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2018.10.30. 09:30
Jövőre még biztosan 27 százalékos marad az Európában is legmagasabb áfakulcs
Fotó: Népszava
A kormány semmilyen hajlandóságot nem mutat a 27 százalékos áfa csökkentésére, sőt az Európai Parlament javaslatát beavatkozásnak tekinti.
A parlament előtt lévő őszi adócsomag túlnyomórészt olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az Unió adókikerülés megakadályozásáról szóló irányelvét ültetik át a társasági adóról szóló törvénybe. Ezek mellett több, az adóalanyoknak kedvező változás is fellelhető a törvényjavaslatban, amelyet kedden kezdenek tárgyalni a képviselők. Az egyik legfontosabb változás, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 2019-ben a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint 12 millió forintra nő. Vagyis a legkisebb vállalkozások akkor is megkapják az alanyi adómentességet 2019-ben, ha 2018-ban a 8 milliós értékhatárt átlépték, de a 12 millió forintot nem. Jövőre egyszerűbb lehet majd bérelt gépjármű esetén a bérleti díj áfájának levonása is. Bevezetnék az 50 százalékos diktált levonási hányadot, azaz az a bérléssel kapcsolatban bejövő számlák áfa tartalmának fele akkor is levonható lesz, ha a személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.  A jövő évi adótörvények még nem tartalmazzák hogy a kormányban a legcsekélyebb hajlandóság mutatkozna arról, hogy Európa legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát - az Európai Parlament ajánlása nyomán -, 25 százalékra csökkentse. De nem csökken 9 százalékra 15 százalékról a személyi jövedelem (szja) adókulcsa  sem, pedig ezt már évek óta megígérték. Ennek az az oka - mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke felhívta a figyelmet -, hogy ezáltal évente 750 milliárd forintos "lyuk" keletkezne  a központi költségvetésben. A szakember szerint ilyen mértékű adóbevétel kiesését a Pénzügyminisztérium csak úgy tudna "elviselni", ha cserébe valamilyen különadót kivetne, vagy a meglévők mértékét növelné. A bankadó mértékét is csak alig látható mértékben (0,1 százalékkal) csökkentik, és a pénzügyi tranzakciós illetéket is fenntartják. Ruszin Zsolt szerint a hitelintézetek nyereségességének mértékét érdemben nem befolyásolja az általuk fizetendő különadó, mert beépítik az ügyfelek által megfizetendő költségekbe. A szakember szerint Magyarországon csak igen kis mértékben csökken a lakosság adóterhelésének mértéke, magas a fizetések úgynevezett adóéke, vagyis a munkaadó teljes bérköltségének és a nettó béreknek a hányadosa. A kormány korábban csak a családosok adóékét csökkentette, jelenleg ez 32,7 százalékos. Ugyanakkor a gyermektelenek és az alacsony jövedelműeké a 2011-es 49 százalékról 2017-re mindössze 46,2 százalékra mérséklődött. (Az Európai Unió átlaga 40,5 százalékos.) Érdekes újdonság, hogy jövőre Magyarországon is elérhető lesz a Németországban és Ausztriában népszerű adótervezési technika, a csoportos adózás. A most az Országgyűlés előtt fekvő, őszi adócsomagban olvasható javaslat szerint a csoportba tartozó vállalatok kiegyensúlyozhatják egymás veszteséges vagy éppen nyereséges működését, sőt megoszthatják a tagok által szerzett adókedvezmények kedvező hatását is. Az Ausztriában és Németországban kedvelt társasági adózási módszert csak belföldi illetőségű adózók alkalmazhatják majd. A csoportban résztvevő cégek száma nem korlátozott, de "bigámiára" nincs lehetőség, azaz minden társaság csak egy csoport mellett kötelezheti el magát. Az új adózási formát a kapcsolt vállalkozásoknak találták fel, úgy hogy a résztvevő csoporttagok között legalább 75 százalékos szavazati jogon alapuló vállalkozási viszonyt írnak elő, no meg azt is, hogy a mérlegfordulónap mindegyiküknél azonos legyen. Az áttérést első ízben 2019. január 1-je és 15-e között kell majd bejelenteni, azok a cégek, amelyek nem élnek most ezzel a lehetőséggel, egy esztendőt várniuk kell. Az adóhatóság előtt a társasági adócsoportot a csoportképviselő testesíti meg, aki külön csoportazonosító számot kap.  

Sikertelen adóperek

A gazdaság kifehérítése az online adózás és az EKÁER révén ugyan ért el eredményeket a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV), de a kirótt bírság összege a tavalyi áfa-bevallások szerint nem csökkent. A NAV 2017-ben - az általa közzétett statisztika szerint - összesen 156 612 adószakmai ellenőrzést zárt le, ennek eredményeképpen 211,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel. A kiszabott szankciók - adó- és mulasztási bírság, késedelmi pótlék - összértéke szintén meghaladta a 200 milliárd forintot. A korábbi időszakokhoz hasonlóan az adóelkerülések legjelentősebb hányada, 79,9 százaléka az áfából származott. Értelemszerűen ez az adónem volt a bíróság elé kerülő perek leggyakoribb tárgya is. Az a gyakorlat, hogy az adóhatóság ezekben a perekben főként a számlázási lánc legvégén álló, valós gazdasági tevékenységet végző, jóhiszemű nagyvállalatokon próbálja behajtani a számlázási lánc megelőző szereplői által elkövetett mulasztásokból felhalmozódott áfahiányt. A vállalkozások vitatják, hogy az adólevonást náluk kellene érvényesíteni. Sok gondtól megkímélnék magukat a társaságok, ha partnereiket képesek lennének levizsgálni, de erre általában nem áldoznak pénzt, ez az oka annak, hogy az általuk kezdeményezett jogorvoslati eljárások többnyire számukra sikertelenül végződnek - hívja fel a NAV a vállalkozók figyelmét a honlapján elérhető adatbázisok használatára.

Hamarosan a román minimálbér is leelőzheti a magyart

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.30. 08:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megegyeztek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői Bukarestben, az emelés január előtt hatályba léphet.
Már a héten lehagyhatja a Romániában érvényes minimálbér a magyart: Bukarestben a múlt héten megállapodtak a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, ami a szokottnál korábban, már január előtt hatályba léphet – írja az mfor.hu. A portál kiemeli: a megállapodás értelmében a teljes munkaidőben kötelezően adandó legkisebb bér bruttó 1900 lejről 2080-ra emelkedik, ami 9,4 százalékos emelést jelent – vagyis a jelenlegi árfolyammal számolva a keleti szomszédunkban dolgozók minimum 144 643 forintért végezhetik a munkájukat szemben a magyar 138 ezerrel. Egyelőre kérdés, hogy idehaza milyen mértékű minimálbér-emelés történik jövőre, de amennyiben ez elmarad a 9,4 százaléktól, tartóssá válhat a helycsere a képzeletbeli ranglistán. A jelenleg ismert nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a munkaadók 5-9, a munkavállalók pedig akár 10 százalék feletti emelést is támogatnának. Eközben Varga Mihály pénzügyminiszter a portálnak úgy nyilatkozott, hogy egy valamivel 10 százalék alatti emelés mindkét fél számára elfogadható lenne. Vagyis – függetlenül attól, hogy mikor lép hatályba a román minimálbér-emelés – megvan az esély arra, hogy 2019-ben a román minimálbér leelőzi a magyart. Az mfor.hu a cikkben hangsúlyozza, hogy értékét tekintve már megtörtént az előzés: a 2018-as állapot (minimálbér és árszínvonal) alapján ugyanis a román minimálbér bár nominálisan alacsonyabb még a magyarnál, vásárlóerő-paritáson már többet ért.