Gödöllőre és az LMP-re tolná a kormány a szeméthegyeket

Publikálás dátuma
2018.10.30. 19:38

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Fidesz szerint azért állnak ürítetlenül a kukák Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében, mert az LMP vesztett a választásokon. Az elszállítás anyagi forrásainak elapasztása mögött ugyanakkor a kormány áll.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után, kedd este a katasztrófavédelem azt közölte: kötelezték a Zöld Híd Kft-t a szolgáltatásra, vagyis arra, hogy szerdától ismét szállítsák el a szemetet. A cég ügyvezetője a kedd este, a katasztrófavédelem központjában tartott találkozón megtagadta a határozat átvételét, de az ennek ellenére is hatályos. Arról, hogy melyik településen mikor viszik el a hulladékot, a katasztrófavédelem honlapján keresztül tájékoztatja az érintetteket. A szolgáltatás ellátásához szükséges források a közlemény szerint rendelkezésre állnak.
Kedden világossá vált: az Orbán-kormány azért hagyja szemétben megfulladni Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 116 települését, mert a hulladékos társulásukat vezető gödöllői polgármester, Gémesi György az áprilisi választások előtt az LMP-vel kötött szövetséget. Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI tudósítása szerint tegnapi tájékoztatóján azt állította: azért marad hétfő óta a térség utcáin a háztartási hulladék, mert a térség ellátásáért felelős Zöld Híd Nonprofit Kft. vezetése „évek óta politikai ügyet generál a hulladéktémából". A hulladékgazdálkodási társulási tanács elnöke, Gémesi György gödöllői polgármester, az Új Kezdet ellenzéki párt elnöke, aki az LMP-vel választási szövetséget kötött. A Zöld Híd ügyvezető igazgatója pedig Gyenes Szilárd, aki Gémesi György alpolgármestere volt, egyébként pedig az LMP országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választáson – tette hozzá. A fideszes képviselő szerint a térségben azért marad a szemét az utcán, mert képtelenek feldolgozni a választási vereséget és most az emberek biztonságát veszélyeztető, politikai döntést hoztak. Felszólította Gémesi Györgyöt, hogy vállalja a felelősséget, kezdje meg a károk elhárítását, ellenkező esetben pedig „a kormány vegye át a Zöld Híd irányítását”. A fideszes képviselő órákon belüli megoldást sürgetett. Ez azonban kedden sme született meg. Az ilyenkor új szemétszállítót kijelölni hivatott Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főparancsnoksága (BM OKF) ugyanis csak egy másik fideszes politikai nyilatkozatnak adott helyt. A hatóság fővárosi központja előtt Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára felháborítónak nevezte, hogy a Zöld Híd nem látja el szerződéses feladatát, nem szállítja el a szemetet és a megbízást sem adja át. A kft.-t „irányító LMP-s” Gémesi György „politikai játszmába kezdett”, de a kormány nem enged a zsarolásnak, szemét nem marad elszállítatlanul, és fenntartják a rezsicsökkentést is – hangoztatta az államtitkár. Góra Zoltán, a BM OKF főigazgatója ehhez még hozzátette: a katasztrófavédelem az ország egész területén felkészült a hulladékszállítás megszervezésére, illetve elvégzésére. A keddi megszólalásokban senki se tett említést arról, hogy az ilyenkor döntésre jogosult BM OKF kirendelt-e a területre új hulladékszállítót, vagy ha nem, miért nem. A sajtótájékoztatón az újságírók nem kérdezhettek. A hulladékhelyzetet politikai síkra terelő fideszes beszédekben a csúsztatások mellett számos tárgyi tévedés is elhangzott. Kontrát Károly állításával szemben a Zöld Híd pénteken kifejezetten átadta megbízását: hivatalos levelekben értesítette ugyanis a hatóságokat szolgáltatása ellehetetlenüléséről. Ilyenkor – az amúgy már bevett gyakorlat szerint – a BM OKF feladata és felelőssége a hulladékszállítás megszervezése. Ez azonban ismeretlen ok miatt közel egy hete nem történik meg. Gémesi György nem volt LMP-s, hanem pártja szövetségre lépett az ellenzéki tömörüléssel – amit már megszakított –, és nem a Zöld Hidat, hanem a tulajdonos önkormányzati társulást vezeti. A szemét a térségben továbbra is elszállítatlanul maradt, illetve a BM OKF a Zöld Híd területén mindmáig nem szervezte meg, illetve végezte el a hulladékszállítást, a kormány pedig nem jogosult átvenni a Zöld Híd irányítását. Arra, hogy Vécsey László az utcán maradó hulladékot az LMP választási veresége miatti bosszúként állította be, lapunknak Gémesi György úgy reagált: a hulladékszállítást alapvetően szakmai kérdésként kezelik, így az ilyen politikai kijelentésekkel nem tud mit kezdeni. Vécsey László jobban tenné, ha többet törődne a parlamentben általa képviselt térséggel: több társulási közgyűlésre, elnökségi ülésre is meghívták, sikertelenül. Délelőtt, a Zöld Híd gödöllői telephelyén tartott sajtótájékoztatóján ennek kapcsán azt mondta: ha a kialakult helyzet mögött politikai szándékok húzódnak meg, azon ugyan ma már nem csodálkozna, mégis értetlenül áll előtte. Ők ugyanis a hulladékszállítás – vagy akár a városüzemeltetés – terén jogszabály-végrehajtók. Legfeljebb azt tudja tehát elképzelni, hogy a politikusok e szabályokat nem szakmai alapon hozták. A tájékoztatón felmerült, hogy Hertel László, Sződ független polgármestere lemondásra szólította fel a társulás és a cég vezetőségét. Gémesi erre kifejtette: a társulás bármely tagja kezdeményezhet ilyet, amiről november eleji ülésükön tárgyalhatnak, a cég viszont különálló jogi személy.
A dolgozók némán demonstráltak a kukaholding és a kormány közönye, valamint a finanszírozás elmaradása miatt
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Továbbra is patthelyzet van a szemétszállításban

A sajtótájékoztatón a polgármester és Gyenes Szilárd ügyvezető továbbra is a patthelyzet fennmaradásáról számoltak be. Eszerint a hulladékdíjakat beszedő állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től továbbra se kapják meg a működésükhöz szükséges legalapvetőbb forrásokat se: miközben éves forgalmuk körülbelül ötmilliárd forint, most számlájukon gyakorlatilag nincs pénz. (Ezért az ügyvezető a dolgozók kéthavi bérét ügyvédi letétbe helyezte.) Újra és újra, egyre határozottabb tárgyalásokat kezdeményeznek úgy az NHKV-val, mint a BM OKF-fel, de az utóbbi napokban már választ se kaptak. Annak kapcsán, hogy Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára hétfőn a parlamentben kérdésre annyit érdemit mondott, hogy a Zöld Híd az NHKV kérése ellenére nem tudta költségigényeit hitelt érdemlően alátámasztani, Gyenes Szilárd – több kilónyi elszámolást az asztalra helyezve – kijelentette: bárkinek bármikor bármit bemutat gazdálkodásukból. Arra a kérdésre, hogy benzinkészletük meddig tart ki az óvodák, oktatási intézmények és temetők kukáinak ürítésére, váci, balassagyarmati és szadai alvállalkozóiknak meddig tartanak ki az anyagi forrásaik az ottani hulladék elszállítására, illetve mikor állhat elő a térségben közegészségügyi vészhelyzet, nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. (Ha az egészségügyi hatóságok ezt elrendelik, a BM OKF saját költségére rendelhet ki hulladékszállítót – legyen az például a Zöld Híd, vagy más, akár engedéllyel nem rendelkező cég is.) Úgyszintén nem kívánták értékelni az elszállítás kapcsán keringő, különböző áthidaló megoldásokról terjengő híreket. Felmerült, hogy a helyhatóságok maguk kifizetik a hulladékszállítás költségeit. Erre ugyan elvi lehetőség adódik, de értelmetlen, hisz a szolgáltatás ellenértékét a lakosság már befizette az NHKV-nak, amely azt nem utalja át a Zöld Hídnak - hangzott el.
Szerző
Frissítve: 2018.10.30. 21:10

Többen dolgoznak, de több lett a munkanélküli is

Publikálás dátuma
2018.10.30. 18:54
Illusztráció
Fotó: Shuttesrtock
Lehet, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság.
Ellentmondásosak a harmadik negyedéves foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Miközben az állással rendelkezők száma 4,49 milliós fővel – éves alapon 0,5 százalékos bővüléssel –, a történelmi csúcs közelében emelkedett, a munkanélküliségi ráta szeptemberben 3,9 százalékon állt a 15-64 évesek körében. Ez utóbbi adat a tavalyi év azonos időszakához képest 0,2 százalékpontos csökkenést, ám a júliusi mélyponthoz viszonyítva 0,3 százalékpontos emelkedést mutat. A munkanélküliek száma 177,7 ezer főre emelkedett, miközben az új, nem támogatott álláshelyek száma ismét 51 ezerrel bővült. Ez egyben azt is jelenti, hogy a némiképp gyengébb mutatók ellenére a munkaerőpiac feszessége továbbra is erős. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhat az is, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság – értelmezte a KSH adatait Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője. A közmunkások száma továbbra is mérséklődik éves bázison – már csak 137 ezren vallják magukat annak –, és az elsődleges munkaerőpiac, ha lassuló ütemben is, de bővül. Az adatok tehát azt sugallják, hogy a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre inkább telített, vagyis igazán jelentős javulásra már nem számíthatunk a közeljövőben. Amennyiben a munkaerőpiacon újra megjelentek gyorsan el tudnak helyezkedni, úgy az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta – tette hozzá az elemző.   
Szerző
Frissítve: 2018.10.30. 21:49

Nem hátrál a kabinet: magas marad az adóék

Publikálás dátuma
2018.10.30. 09:30
Jövőre még biztosan 27 százalékos marad az Európában is legmagasabb áfakulcs
Fotó: Népszava
A kormány semmilyen hajlandóságot nem mutat a 27 százalékos áfa csökkentésére, sőt az Európai Parlament javaslatát beavatkozásnak tekinti.
A parlament előtt lévő őszi adócsomag túlnyomórészt olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az Unió adókikerülés megakadályozásáról szóló irányelvét ültetik át a társasági adóról szóló törvénybe. Ezek mellett több, az adóalanyoknak kedvező változás is fellelhető a törvényjavaslatban, amelyet kedden kezdenek tárgyalni a képviselők. Az egyik legfontosabb változás, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 2019-ben a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint 12 millió forintra nő. Vagyis a legkisebb vállalkozások akkor is megkapják az alanyi adómentességet 2019-ben, ha 2018-ban a 8 milliós értékhatárt átlépték, de a 12 millió forintot nem. Jövőre egyszerűbb lehet majd bérelt gépjármű esetén a bérleti díj áfájának levonása is. Bevezetnék az 50 százalékos diktált levonási hányadot, azaz az a bérléssel kapcsolatban bejövő számlák áfa tartalmának fele akkor is levonható lesz, ha a személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.  A jövő évi adótörvények még nem tartalmazzák hogy a kormányban a legcsekélyebb hajlandóság mutatkozna arról, hogy Európa legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát - az Európai Parlament ajánlása nyomán -, 25 százalékra csökkentse. De nem csökken 9 százalékra 15 százalékról a személyi jövedelem (szja) adókulcsa  sem, pedig ezt már évek óta megígérték. Ennek az az oka - mint arra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke felhívta a figyelmet -, hogy ezáltal évente 750 milliárd forintos "lyuk" keletkezne  a központi költségvetésben. A szakember szerint ilyen mértékű adóbevétel kiesését a Pénzügyminisztérium csak úgy tudna "elviselni", ha cserébe valamilyen különadót kivetne, vagy a meglévők mértékét növelné. A bankadó mértékét is csak alig látható mértékben (0,1 százalékkal) csökkentik, és a pénzügyi tranzakciós illetéket is fenntartják. Ruszin Zsolt szerint a hitelintézetek nyereségességének mértékét érdemben nem befolyásolja az általuk fizetendő különadó, mert beépítik az ügyfelek által megfizetendő költségekbe. A szakember szerint Magyarországon csak igen kis mértékben csökken a lakosság adóterhelésének mértéke, magas a fizetések úgynevezett adóéke, vagyis a munkaadó teljes bérköltségének és a nettó béreknek a hányadosa. A kormány korábban csak a családosok adóékét csökkentette, jelenleg ez 32,7 százalékos. Ugyanakkor a gyermektelenek és az alacsony jövedelműeké a 2011-es 49 százalékról 2017-re mindössze 46,2 százalékra mérséklődött. (Az Európai Unió átlaga 40,5 százalékos.) Érdekes újdonság, hogy jövőre Magyarországon is elérhető lesz a Németországban és Ausztriában népszerű adótervezési technika, a csoportos adózás. A most az Országgyűlés előtt fekvő, őszi adócsomagban olvasható javaslat szerint a csoportba tartozó vállalatok kiegyensúlyozhatják egymás veszteséges vagy éppen nyereséges működését, sőt megoszthatják a tagok által szerzett adókedvezmények kedvező hatását is. Az Ausztriában és Németországban kedvelt társasági adózási módszert csak belföldi illetőségű adózók alkalmazhatják majd. A csoportban résztvevő cégek száma nem korlátozott, de "bigámiára" nincs lehetőség, azaz minden társaság csak egy csoport mellett kötelezheti el magát. Az új adózási formát a kapcsolt vállalkozásoknak találták fel, úgy hogy a résztvevő csoporttagok között legalább 75 százalékos szavazati jogon alapuló vállalkozási viszonyt írnak elő, no meg azt is, hogy a mérlegfordulónap mindegyiküknél azonos legyen. Az áttérést első ízben 2019. január 1-je és 15-e között kell majd bejelenteni, azok a cégek, amelyek nem élnek most ezzel a lehetőséggel, egy esztendőt várniuk kell. Az adóhatóság előtt a társasági adócsoportot a csoportképviselő testesíti meg, aki külön csoportazonosító számot kap.  

Sikertelen adóperek

A gazdaság kifehérítése az online adózás és az EKÁER révén ugyan ért el eredményeket a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV), de a kirótt bírság összege a tavalyi áfa-bevallások szerint nem csökkent. A NAV 2017-ben - az általa közzétett statisztika szerint - összesen 156 612 adószakmai ellenőrzést zárt le, ennek eredményeképpen 211,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel. A kiszabott szankciók - adó- és mulasztási bírság, késedelmi pótlék - összértéke szintén meghaladta a 200 milliárd forintot. A korábbi időszakokhoz hasonlóan az adóelkerülések legjelentősebb hányada, 79,9 százaléka az áfából származott. Értelemszerűen ez az adónem volt a bíróság elé kerülő perek leggyakoribb tárgya is. Az a gyakorlat, hogy az adóhatóság ezekben a perekben főként a számlázási lánc legvégén álló, valós gazdasági tevékenységet végző, jóhiszemű nagyvállalatokon próbálja behajtani a számlázási lánc megelőző szereplői által elkövetett mulasztásokból felhalmozódott áfahiányt. A vállalkozások vitatják, hogy az adólevonást náluk kellene érvényesíteni. Sok gondtól megkímélnék magukat a társaságok, ha partnereiket képesek lennének levizsgálni, de erre általában nem áldoznak pénzt, ez az oka annak, hogy az általuk kezdeményezett jogorvoslati eljárások többnyire számukra sikertelenül végződnek - hívja fel a NAV a vállalkozók figyelmét a honlapján elérhető adatbázisok használatára.

Szerző
Témák
adó áfa