Az Egyesült Államok idén májusban lépett ki abból a megállapodásból, amelyet a nemzetközi közösség – konkrétan az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja mellett Németország, valamint az ezúttal önálló jogalanyként fellépő Európai Unió - 2015-ben kötött meg az ajatollahok rezsimjével. Annak értelmében megszüntették az Irán ellen korábban elrendelt gazdasági szankciókat, cserébe pedig Irán vállalta, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek kifejlesztésére.
Donald Trump elnök kormányzata azonban azt állítja, hogy rossz alkut kötöttek, Irán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget, valójában nem hagyott fel az atomfegyver előállítását célzó próbálkozásokkal, és a megállapodás különben sem korlátozta Irán rakétafejlesztési programját. Az utóbbi állítás vitathatatlanul igaz, az előbbit azonban cáfolja a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amely szerint Teherán igenis betartja vállalásait.
Az amerikaiak már a nemzetközi atomalku felmondásakor újra bevezettek bizonyos szankciós intézkedéseket Irán ellen. Megtiltották a síita iszlám rezsimmel az amerikai dollárban lebonyolított pénzügyi tranzakciókat, korlátozásokkal sújtották az iráni autóipart, valamint exporttilalmi listára helyezték a kereskedelmi repülőgépek, illetve nemesfémek eladását Iránnak.
Most hétfőtől életbe lépnek az iráni olajipart sújtó büntető amerikai intézkedések, ami már kifejezetten érzékenyen fogja érinteni a perzsa államot – feltéve, ha Washington nem marad egyedül ezzel a szankcióval. Az Egyesült Államok ezért kereskedelmi tilalom terhe mellett felszólította az Irántól olajat vagy olajtermékeket vásárló országokat, hogy szüntessék be a Teheránnal lebonyolított üzleteket.
Ebben persze a Fehér Háznak óvatosan kell eljárnia, hiszen egyes országok esetében igen nagy volumenről van szó, és nem lenne tanácsos felbőszíteni a partnereket.
„Maximális nyomást akarunk elérni, de nem szeretnénk ártani barátainknak és szövetségeseinknek” - mondta John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó. Ezért felmerült, hogy Washington egyelőre nem mindenkitől követelné meg a kereskedés azonnali teljes leállítását. Egyelőre nem egyértelmű, hogy a Fehér Ház milyen mértékben hajlandó haladékot, engedményt adni Irán egyes üzletfeleinek, például Kínának, Indiának, illetve Törökországnak. Tegnap úgy hírlett Washingtonban, hogy nyolc ország kaphat felmentést a teljes szigor alól. Erről még a hét végén is további alkudozások várhatók.
Szintén életbe lép hétfőn, hogy az amerikaiak feketelistára helyeznek két tucat iráni bankot, amelyeket lekapcsolhatnak a brüsszeli székhelyű SWIFT-rendszerről, amely a pénzátutalások infrastruktúrájának a fontos elemét képezi. Ezzel erősen megnehezíthetik Irán további jelenlétét a nemzetközi gazdasági vérkeringésben.
A Trump-kormányzat – nyilvánosan hangoztatott, több elemző által maximalistának minősített követelései szerint - akkor lenne hajlandó eltekinteni az Irán elleni szankcióktól, ha az ajatollah-rezsim teljesen beszünteti az urándúsítást (vagyis a békés, gazdasági célú atomenergia-hasznosításra irányuló tudományos tevékenységgel is felhagy), Irán kivétel nélkül összes létesítményébe beengedi a világszervezeti ellenőröket, valamint beszünteti a Hezbollah szervezet támogatását Libanonban, a húti lázadókét Jemenben, illetve a Hamászét a palesztin területeken.
Az amerikai politika megfigyelőinek körében nem egyértelmű a kemény szankciós rendszer megítélése a tényleges szándékokat illetően. A Fehér Ház nyilvánosan ugyan tagadja, hogy rendszerváltozást akar kierőltetni az Iránra nehezedő nyomás fokozásával, de ennek kevesen adnak hitelt.
A nemzetközi olajpiacon egyelőre nincs árfelhajtó hatása az iráni olajexport várható korlátozásának. Tegnap még minimális mértékben csökkent is az olajár, mert a nagy termelők magasan tartják a kínálatot.
