Két embert öltek meg egy floridai jógastúdióban

Publikálás dátuma
2018.11.03. 08:36
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A támadó egy 40 éves férfi volt, aki magával is végzett.
Fegyverrel sétált be helyi idő szerint péntek este egy férfi a floridai Talahassee egyik jógastúdiójába. Hat embert lőtt meg, közülük ketten meghaltak. A támadó ezek után saját magával is végzett. A rendőrség megnevezte az elkövetőt: a 40 éves Scott Paul Beierle volt a támadó. Az áldozatok egy 61 és egy 21 éves nő, a Floridai Állami Egyetem tanára és diákja. A támadó motivációja egyelőre nem ismert. 
Szerző

Washington beint Teheránnak

Publikálás dátuma
2018.11.03. 08:30
KHARK - Az öböl menti iráni olajszigetre nehéz idők jöhetnek a szankciókkal
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Újabb amerikai büntető intézkedések lépnek érvénybe a jövő héttől, és a Fehér Ház most már a többi országtól is elvárja, hogy számolják fel olajügyleteiket Iránnal.
Az Egyesült Államok idén májusban lépett ki abból a megállapodásból, amelyet a nemzetközi közösség – konkrétan az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja mellett Németország, valamint az ezúttal önálló jogalanyként fellépő Európai Unió - 2015-ben kötött meg az ajatollahok rezsimjével. Annak értelmében megszüntették az Irán ellen korábban elrendelt gazdasági szankciókat, cserébe pedig Irán vállalta, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek kifejlesztésére.  Donald Trump elnök kormányzata azonban azt állítja, hogy rossz alkut kötöttek, Irán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget, valójában nem hagyott fel az atomfegyver előállítását célzó próbálkozásokkal, és a megállapodás különben sem korlátozta Irán rakétafejlesztési programját. Az utóbbi állítás vitathatatlanul igaz, az előbbit azonban cáfolja a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amely szerint Teherán igenis betartja vállalásait.  Az amerikaiak már a nemzetközi atomalku felmondásakor újra bevezettek bizonyos szankciós intézkedéseket Irán ellen. Megtiltották a síita iszlám rezsimmel az amerikai dollárban lebonyolított pénzügyi tranzakciókat, korlátozásokkal sújtották az iráni autóipart, valamint exporttilalmi listára helyezték a kereskedelmi repülőgépek, illetve nemesfémek eladását Iránnak.  Most hétfőtől életbe lépnek az iráni olajipart sújtó büntető amerikai intézkedések, ami már kifejezetten érzékenyen fogja érinteni a perzsa államot – feltéve, ha Washington nem marad egyedül ezzel a szankcióval. Az Egyesült Államok ezért kereskedelmi tilalom terhe mellett felszólította az Irántól olajat vagy olajtermékeket vásárló országokat, hogy szüntessék be a Teheránnal lebonyolított üzleteket.  Ebben persze a Fehér Háznak óvatosan kell eljárnia, hiszen egyes országok esetében igen nagy volumenről van szó, és nem lenne tanácsos felbőszíteni a partnereket.  „Maximális nyomást akarunk elérni, de nem szeretnénk ártani barátainknak és szövetségeseinknek” - mondta John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó. Ezért felmerült, hogy Washington egyelőre nem mindenkitől követelné meg a kereskedés azonnali teljes leállítását. Egyelőre nem egyértelmű, hogy a Fehér Ház milyen mértékben hajlandó haladékot, engedményt adni Irán egyes üzletfeleinek, például Kínának, Indiának, illetve Törökországnak. Tegnap úgy hírlett Washingtonban, hogy nyolc ország kaphat felmentést a teljes szigor alól. Erről még a hét végén is további alkudozások várhatók.  Szintén életbe lép hétfőn, hogy az amerikaiak feketelistára helyeznek két tucat iráni bankot, amelyeket lekapcsolhatnak a brüsszeli székhelyű SWIFT-rendszerről, amely a pénzátutalások infrastruktúrájának a fontos elemét képezi. Ezzel erősen megnehezíthetik Irán további jelenlétét a nemzetközi gazdasági vérkeringésben.  A Trump-kormányzat – nyilvánosan hangoztatott, több elemző által maximalistának minősített követelései szerint - akkor lenne hajlandó eltekinteni az Irán elleni szankcióktól, ha az ajatollah-rezsim teljesen beszünteti az urándúsítást (vagyis a békés, gazdasági célú atomenergia-hasznosításra irányuló tudományos tevékenységgel is felhagy), Irán kivétel nélkül összes létesítményébe beengedi a világszervezeti ellenőröket, valamint beszünteti a Hezbollah szervezet támogatását Libanonban, a húti lázadókét Jemenben, illetve a Hamászét a palesztin területeken.  Az amerikai politika megfigyelőinek körében nem egyértelmű a kemény szankciós rendszer megítélése a tényleges szándékokat illetően. A Fehér Ház nyilvánosan ugyan tagadja, hogy rendszerváltozást akar kierőltetni az Iránra nehezedő nyomás fokozásával, de ennek kevesen adnak hitelt.  A nemzetközi olajpiacon egyelőre nincs árfelhajtó hatása az iráni olajexport várható korlátozásának. Tegnap még minimális mértékben csökkent is az olajár, mert a nagy termelők magasan tartják a kínálatot.    

LNG-t kínál az amerikai miniszter

Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter a jövő héten kelet- és közép-európai országokat keres fel – így Lengyelország, a Cseh Köztársaság, valamint Ukrajna mellett Magyarországra is ellátogat - a Trump-adminisztráció azon ajánlatával, hogy az orosz szén és gáz helyett vásároljanak inkább amerikai csppfolyósított földgázt. Az amerikaiaknak a szénerőművek bezárása nyomán emellett jelentős széntartalékaik is vannak, aminek egy részére eddig Ukrajnában találtak vevőt.   

Témák
USA Irán

Erdogan: Hasogdzsi kivégzését a szaúdi vezetés csúcsán rendelték el

Publikálás dátuma
2018.11.02. 21:41
Erdogan török államfő és Szalmán szaúdi király 2017-ben.
Fotó: YASIN BULBUL / TURKISH PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP
De hangsúlyozta, hogy nem a király adott parancsot az újságíró-gyilkosságra, mert ő a szent mecsetek őrzője, és Szaúd-Arábia amúgy is nagy barátja Törökországnak.
Véleménycikket jelentetett meg Recep Tayyip Erdogan török államfő a Washington Post internetes oldalán pénteken - számol be az MTI. Ebben Törökország elnöke azt írja, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolására a parancs a szaúdi kormányzat legmagasabb köreiből érkezett.
A cikket Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg fényképével illusztrálták.

A kép megválasztása egyértelmű utalás a koronaherceg érintettségére, akit az ország de facto vezetőjeként szoktak emlegetni. Talán annak is van szándékolt jelentése, hogy a kép a koronaherceg Egyesült Államokban márciusban tett látogatása során, a Pentagonban készült.
A szaúdi koronaherceg az Egyesült Államok Fehér Házában, 2018. márciusában.
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A török államfő ugyanakkor felmenti cikkében a törvény szerinti uralkodót, Szalmán bin Abdel-Azíz királyt a felelősség alól. "Egyetlen másodpercig sem hiszem, hogy Szalmán király, a szent mecsetek őre rendelte el a Hasogdzsira mért csapást" - szögezte le a török államfő.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy "Törökország és Szaúd-Arábia kapcsolatai barátiak", és a kivégzés nem része Rijád "hivatalos" politikájának.
Szerző
Frissítve: 2018.11.02. 21:58