Ki tudja, hol áll meg? – az új Puskás Stadion költségei

Publikálás dátuma
2018.11.03 14:32

Fotó: / Draskovics Ádám
Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.
Ha nem akarunk 1953-ig és az abban az évben átadott egykori Népstadionig (2002-től Puskás Ferenc Stadion) visszamenni, azt mondhatjuk, a történet egy 2011-es kormányhatározattal kezdődött. Ekkor vált biztossá, hogy az addigra erősen lepukkant épület helyén új nemzeti aréna épül. A 65 ezer férőhelyesre álmodott új Puskás költségeit az első hírek 40 milliárd forintra tették, amit Giró-Szász András akkori kormányszóvivő hamar 35 milliárdra finomított. A tervezgetés kezdeti fázisában az ígéretek multifunkcionális létesítményről szóltak, amely akár 20 sportág igényeit is képes kiszolgálni. 

Nincs visszaút

Az építkezés 2017 áprilisában kezdődött, az ütemterv betartásáért pedig a miniszterelnök vezetésével létrejött a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság. A céldátum ekkor 2019. október 31-e volt, míg azóta arról hallani, hogy 2019. november 25-én (a legendás „6-3” évfordulóján), azaz a magyar labdarúgás napján avatnák az arénát. Egy biztos, a stadionnak most már minden áron el kell készülnie, hiszen a 2020-as Eb-rendezéstől óriási blama lenne visszalépni, ami jó időre visszavetné az esélyeinket mindenféle sportesemény vendégül látására. Éppen ezért nem vennénk mérget arra, hogy már nem drágul tovább.

Ó, te drága…

Az építést felügyelő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) lapunknak úgy fogalmazott, „a közelmúltban épült, hasonló méretű európai stadionokkal összevetve a Puskás Aréna reális piaci keretek között, átlagos áron épül fel”. Kissé szétnézve, az említett „átlagos ár” kifejezés azért némiképp árnyalható. A táblázatunkba összegyűjtött adatok szerint az elmúlt években számos hatalmas aréna épült fel a kontinensen jóval olcsóbban. Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, mennyibe került „egy szék”. A 2020-as Eb-nek szintén otthont adó bukaresti Nemzeti Stadion például a „székárat” figyelembe véve csak fele olyan drága, mint az új Puskás, amelynél még a 2012-es tornára épült varsói aréna is olcsóbb valamivel, pedig annak behúzható a teteje. Említést érdemel az Allianz Arena, amelynek belső felépítése a majdani új Puskáséhoz kísértetiesen hasonló. Az ára viszont már egyáltalán nem. Pedig a müncheni stadion építése körül vesztegetési botrány is kirobbant, a vád szerint több millió eurós kenőpénzek cseréltek gazdát, azaz úgy fest, nemcsak az építésre ment el a pénz – de még így is férőhelyenként csak körülbelül fele annyiba került, mint a magyar válogatott leendő otthona. Ha a kezdeti 35-40 milliárdot és a jelenleg becsült 190 milliárdot nézzük, az újdonsült aréna már most elérte azt a „bűvös” ötszörös szorzót, amely a HVG tavalyi elemzése szerint az átlagos drágulás az utóbbi idők kormányzati nagyberuházásainál a 4-es metrótól a Várkert Bazáron át a Városliget-projektig. De a sport világában sem kell a régmúltig visszamennünk hasonló történetért, a 2017- es vizes világbajnokság büdzséje ugyanis 24,5 milliárd forintról indult és – Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter szavai szerint – 130 milliárd körül állhatott meg. 

Mi fizetjük, más élvezi

Egy-egy ilyen óriási létesítmény esetén ráadásul az építési költség csak a „kezdet”, a gondok néha csak utána, az üzemeltetésnél kezdődnek. Egy klubcsapat otthona esetén könnyebb a helyzet, hiszen ott legalább évi 20 hazai meccs van, de egy válogatott évente csak néhányszor töltheti meg a lelátókat. Hozzátehetjük, idehaza nemrég NB I-es stadionokat (Haladás, Diósgyőr) is adtak át úgy, hogy senki nem jelentkezett az üzemeltetésükre, ami az átlagos nézőszámot figyelembe véve nem is csoda. Az új Puskás esetén további bevételt jelenthetnek a zenei világsztárok fellépései, illetve a 3800 VIP-hely, nehéz azonban megbecsülni, a nyereséges (vagy legalább nem veszteséges) fenntartáshoz elegek lehetnek-e az eladott koncertjegyek és a páholyokban helyet foglaló elit borsos befizetései. Az pedig, hogy a nézők számára mennyire lesz vonzó az új aréna, természetesen a nemzeti együttes teljesítményétől is függ. Elég rossz indítás lenne például, ha a válogatott nem jutna ki a 2020-as Eb-re. A házigazdák ezúttal nem kvalifikálnak ugyanis automatikusan, és ha valamelyik rendező kiesik a selejtezőn, az UEFA igyekszik a földrajzilag legközelebb eső országok mérkőzéseit oda szervezni. Előfordulhat tehát, hogy végül Horvátország, Szerbia vagy épp Szlovákia játssza itt jövő nyáron a meccseit. És bár igaz, hogy a közelmúltban mindhárom ország futballjában ott hagyott ilyen-olyan formában némi pénzt a magyar állam, az azért mégiscsak túlzás lenne, ha még a vadiúj, csillagászati árú stadionunkat is nekik húztuk volna fel.
2018.11.03 14:32

O1G - fújta a Momentum Polt Péter hivatala elé (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 22:13
Cseh Katalin Momentum-tag graffitis akció közben
Fotó: Facebook/Momentum Mozgalom/
2019.01.21 22:13

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31