Szemétkrízis: visszavonta a Zöld Híd engedélyét az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.04. 08:59

Fotó: Molnár Ádám
Levélben tájékoztatta az állami kukaholding az önkormányzatokat arról, hogy keressenek másik szemétszállító szolgáltatót.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt., vagyis az állami kukaholding arról tájékoztatta a Zöld híd szolgáltatóval szerződést kötő önkormányzatokat október végén, hogy október 31-ei azonnali hatállyal visszavonta a Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft. megfelelőségi véleményét – vette észre az Index. A levél indoklása szerint a Zöld Híd
„nem alkalmas az OHKT-ban (Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv) foglalt célok elérésére, követelmények teljesítésére”

tekintettel arra, hogy 2018 október 30-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának kellett gondoskodnia a szemét elszállításáról sok Nógrád- és Pest-megyei településen. Az NHKV azt kéri az önkormányzatoktól, hogy bontsanak szerződést a Zöld Híddal és szerződjenek egy olyan szemétszállító szolgáltatóval, amelynek adott megfelelőségi véleményt a kukaholding. A portál kiemeli, hogy bár szerdától a Zöld Híd újra elkezdte szállítani a hulladékot, aznap a kukaholding megvonta az erre szóló engedélyét. Mint megírtuk, a hulladékügyben előállt problémák gyökere, hogy a kormány központosította a hulladékszállítási díj beszedését: a számlákat az NHKV-nak kellene kiküldenie a lakosságnak, de a számlázási rendszer hibái miatt sok helyen ez hónapokat késik. A rendszer lényege az lenne, hogy ebből a pénzből az NHKV fizeti a szolgáltató, főként önkormányzati cégeket, de az állami holding folyamatosan visszatartja a forrásokat. Ennek lett a következménye a Pest és Nógrád megyében kialakult helyzet, vagyis hogy a Zöld Híd Kft. anyagi ellehetetlenülés miatt napokig nem tudta megoldani a hulladékszállítást. Végül a katasztrófavédelem kötelezte a céget a szolgáltatás elvégzésére, a kormány pedig 26 milliárd forintot csoportosított át a hulladékgazdálkodási feladatokra (az nem derül ki a határozatból, ebből mennyi jut a Zöld Hídnak). Amit tehát az NHKV nem fizetett ki, egy másik kalapból kell pótolni.
Szerző
Frissítve: 2018.11.04. 09:37

Már a külső kerületekben is mennek felfelé a lakásárak

Publikálás dátuma
2018.11.03. 18:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Mennek felfelé az árak, a potenciális vevők ezért mennek kifele, vagyis a korábban nem olyan népszerű kerületek felé mozdulnak el. Már Csepelen is bőven 400 ezer forint felett van egy négyzetméter átlagára.
Továbbra is tart a drágulás és a forgalom élénkülése az ingatlanpiacon, ezért megnőtt a kereslet az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben található lakások iránt – olvasható az ingatlan.com portálnak az MTI-hez szombaton eljuttatott elemzésében. A portál idézte vezető gazdasági szakértőjüket, Balogh Lászlót, aki elmondta: legfrissebb adataik szerint Budapesten, októberben az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII. és a XV. kerületben volt a legmagasabb. A szakértő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira alapozó elemzésüket ismertetve kifejtette, bár nem csökken a vevők száma a piacon, mégis egyre nehezebben tudnak lépést tartani az árak emelkedésével, ez leginkább a fővárosra és a vidéki nagyvárosokra jellemző, amelyek továbbra is a lakáspiaci forgalom gerincét adják. A cég elemzése szerint Budapesten és a nagyvárosokban a külső kerületek népszerűsége következtében októberben például a csepeli használt lakások átlagos négyzetméterára 27 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, de a jelenlegi 427 ezer forintos kínálati ár még mindig kifejezetten alacsonynak mondható például a IX., VI. vagy VII. kerület 700 ezer forint körüli négyzetméterárához hasonlítva. Szintén jelentős, 40 és 36 százalékos áremelkedés látható a X. és XV. kerületi lakások négyzetméteráraiban, de az árak így is alig haladják meg a négyzetméterenkénti 500 ezer forintot - folytatta Balogh László, aki szerint Budapest mellett a vidéki nagyvárosokra is igaz ez a tendencia, a korábban legkeresettebb, legdrágább városrészek helyett az olcsóbbak felé fordulnak a vevők. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a legfrissebb hivatalos adatok alapján a lakásdrágulás üteme új erőre kapott 2018-ban: az év első felében a lakások áremelkedése 8,2 százalékos volt, a 2017 egészére vonatkozó 5,9 százalékkal szemben. Az új lakások 7,6 százalékkal drágultak a hivatalos statisztika szerint, miközben a múlt év egészében 6 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Az idei első félévben 59 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ez 7 százalékos emelkedést jelent - tette hozzá.
Szerző

Amerikai gázroadshow

Publikálás dátuma
2018.11.03. 08:00
KRK SZIGET - A gázlefejtő állomás tervezett helye Horvátországban
Fotó: JAAP ARRIENS / AFP
Tárgyalni jön Washingtonból az energiaügyi miniszter, de a szívélyes megbeszéléseken túl érdemi előrelépés nem várható.
A jövő héten Ukrajnán, Lengyelországon és a Cseh Köztársaságon túl Magyarországon is atomenergetikai, kiberbiztonsági, valamint szén- és cseppfolyósgáz-szállítási tárgyalásokat folytat illetékes kormányzati vezetőkkel Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere – közölte a washingtoni szaktárca Reuters által tolmácsolt közlésére hivatkozva az MTI. Budapesten minden bizonnyal főképp a gázipari kérdések kerülnek az asztalra. Nem először és bizonyára nem is utoljára roadshowzik nálunk az amerikai adminisztráció illetékese, országuk energiaérdekeit figyelmünkbe ajánlva – nem kevéssé hangsúlyosan az oroszoké ellenében. E kísérletek Magyarország vonatkozásában eddig jobbára kudarcba fulladtak. Az Egyesült Államok ugyanis sem anyagi támogatással, sem más ösztönzőkkel nem segíti, hogy segítségükkel az oroszokénál olcsóbban jussunk tüzelőanyaghoz. Miközben az azeri gáz ideszállítására tervezett Nabucco-vezeték támogatásával kudarcot vallottak, mindmáig sikerrel blokkolják, hogy a horvát INA fele, ami a Mol és Zágráb között kialakult vita nyomán eladóvá vált, Moszkvában kössön ki. Bár Orbán Viktor - nyilatkozathelyszíntől függően – az orosz gázt hol az ország működőképességének alapjaként mutatja be, hol üdvözli e gázmonopólium végét, az orosztól különböző gázbeszerzési lehetőségeink mindegyike mögött fellelhető az amerikai érdek. Donald Trump visszatérően ajánlja figyelmünkbe a tőlük cseppfolyósított formában, hajón szállított gázt, ám az ennek lefejtésére elengedhetetlenül szükséges, horvát Krk-szigeti lefejtőállomás megépítése – például dollártámogatás híján – akadozik. (Pedig a lengyelek saját tengeri gázlefejtőjükön keresztül állítólag az orosznál jóval olcsóbb gázt kapnak Amerikából.) Hasonlóan ködösek a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által talált gáz ideszállítási esélyei. A szívélyes hangú egyeztetéseken túl e kérdésekben nagy valószínűséggel most se várható áttörés.
Szerző