Műcsarnok;Gaál József;

2018-11-05 13:00:00

Körvonalazhatatlan idegenség

Mélyre ránt és magasra emel – Gaál József Vezeklések kora című kiállítása a Műcsarnokban a néző, azaz önmagunk lelkével szembesít.

A sötét ismeretlen gyakran félelmet, távolságtartást kelt bennünk, sokszor azonban nem feltérképezetlensége, újszerűsége miatt; sokkal inkább, mert önmagunk és világunk visszásságait, negatívumait látjuk benne viszont. Gaál József képzőművész alkotásainak mélyére – vagy épp szemébe – nézve is ez a fajta idegenségérzet párosul a ráébredéssel. A Műcsarnokban bemutatott Vezeklések kora című kiállítás a művész 1988-tól napjainkig készített alkotásait vonultatja fel, azok mélységeit és magasságait egyaránt kiemelve.

A látogató teremről teremre a sötét különféle árnyalatain át haladva merülhet el Gaál, s mindannyiunk belső világának kiismerhetetlenségében. A művek nem annyira alkotójukról, mint nézőjük lelkivilágáról árulkodnak: a bennünk rejlő alapvető félelmeket tükrözik vissza. Élet és halál, rabság és szabadság ellentétpárjainak szükségességét feszegetik – erőt és hatalmat egyaránt demonstrálva. A művészettörténet (s akár az emberi lét) kezdete óta megközelíteni és megformálni próbált érzet, a tökéletesen körvonalazhatatlan idegenség megjelenítése szinte vakítóan sugárzik úgy a festményekről, litográfiákról, mint a fából, bőrből, fémből készült fej-szobrokról.

A Nagy Moloch, a Janus vagy az Egymás kalodái című festmények azt az arctalan, meghatározhatatlan képi síkot ábrázolják, amely többek közt a Bello Brutto, a Transhuman Fetish vagy a legújabb, Persona Umbra című sorozatok darabjainak durva, mégis aprólékosan kidolgozott, idegszálakat is szorongató „tekintetéből” mered ránk. A belőlük kiolvasható gúzsba kötöttség, üresség és magány érzése pedig a Koponyák fala – Arcok fala című munkákat látva éri el tetőpontját.

Az elhomályosult arcélek, koponyacsontok és izomkötegek közt bolyongva a néző egyszerre érezheti magát mélységesen egyedül, s egyfajta közös sorsban is osztozva. E kontrasztot és párhuzamot erősíti a kiállított művek időtlensége, valamint a címben meghatározott (vagy nagyon is meghatározhatatlan) kor között jelenlévő feszültség is. Mindezzel olyan metafizikai kérdéseket feszegetve, amelyekre a választ csupán a szemek helyén lévő sötétségbe pillantva sejthetjük meg.

Infó:

Gaál József: Vezeklések kora, 

Műcsarnok

Nyitva: november 11-ig