Színvallásra bírhatja Orbánt a Néppárt

Publikálás dátuma
2018.11.04. 15:16

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
Név nélkül ugyan, de egyértelműen Orbán Viktornak és a Fidesznek címezi az Európai Néppárt (EPP) elnöksége azt a sürgősségi határozattervezetet, amelyet a tervek szerint a pártcsalád szerdán kezdődő kétnapos helsinki kongresszusán fognak elfogadni. “Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentumot a néppárti döntéshozatalt közelről ismerő forrásunk szerint azért terjeszti elő az EPP vezető grémiuma, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: vagy jóváhagyja az állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A kongresszus, amelyen egy 29 fős Fidesz-delegáció élén részt vesz Orbán Viktor is, előreláthatólag szerdán szavaz a dokumentumról. A 758 szavazati joggal bíró küldött emellett jóváhagyja a szervezet Európa jövőjére vonatkozó politikai nyilatkozatait, és csütörtökön megválasztja a néppárt vezető jelöltjét az Európai Bizottság 2019-ben megüresedő elnöki posztjára. A jogállam tiszteletben tartására felszólító határozattervezet szerzői hitet tesznek a liberális demokrácia értékei mellett, hosszan méltatják a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítélik a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálják az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. A kritikai megjegyzések zöme kimondatlanul is az Orbán-rezsimnek szól. Feltűnő ugyanakkor, hogy a szövegben nem tesznek említést az akadémiai vagy tanszabadság fontosságáról, jóllehet a CEU budapesti működésének biztosítását az EPP vezetői többször is követelték a magyar kormánytól. Néppárti várakozások szerint a fideszes küldöttek meg fogják szavazni a határozattervezetet. Az EPP azt reméli, hogy a dokumentum elfogadtatásával a jövő májusi európai parlamenti választásokig lekerül a napirendről a kereszténydemokrata pártcsalád és a párt közötti konfliktus. A Fidesz felfüggesztésére vagy kizárására egyetlen tagszervezet sem tett hivatalos javaslatot, ráadásul Orbán Viktor migrációval kapcsolatos nézeteit egyre többen osztják — magyarázta az EPP-hez közel álló informátorunk, hogy a kongresszus miért nem fog dönteni a magyar párt tagságáról. Az Európai Néppárt tagjainak meghatározó többsége továbbra is azon a véleményen van, hogy a vitákat párbeszéd útján kell rendezni — erősítette meg. A határozattervezetben az Európai Néppárt leszögezi:
“A második világháborút követően a kereszténydemokraták a zsidó-keresztény értékeken, a kereszténydemokrata nézeteken, a jogállamon, a többpártrendszeren, az erős civil társadalmon, a független sajtón, a vallás-, szólás- és gyülekezési szabadságon alapuló liberális demokrácia létrehozásáért harcoló erők élén álltak. Ma ezek az alapvető értékek soha nem látott veszélyben vannak”.

Az EPP úgy véli, hogy a Vasfüggöny lehullása óta a populizmus, a nacionalista szélsőségesség, az álhírek terjesztése, a diszkrimináció és a jogállamot fenyegető jelenségek jelentik a legnagyobb fenyegetést a szabadságra és a demokráciára Európában. A dokumentumban az EPP felszólítja rendes és társult tagjait, hogy tartsák tiszteletben az EU Szerződéseibe foglalt elveket és értékeket, amelyeket minden tagállam elfogadott, amikor csatlakozott a közösséghez. “A populizmus és nacionalizmus összeegyeztethetetlenek a haladással, a demokráciával és a jogállammal” — áll a szövegben. Az Európai Néppárt aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több tagállamban egyre erőteljesebb korlátozás sújtja az alkotmányos rendszert, az igazságszolgáltatás szabadságát, a korrupció ellenes harcot, a sajtószabadságot és a civil társadalmat. Hangsúlyozza azt is, hogy az igazságszolgáltatás nem lehet a többség diktatúrájának az eszköze. Az EPP egyúttal kiáll a kontinens országait tömörítő emberi jogi szervezet, az Európa Tanács további demokratizálása mellett, és elutasítja a megszüntetésére irányuló törekvéseket. 
“Meggyőződésünk, hogy a korrupció súlyos fenyegetést jelent a jogállamra, a demokráciára, az emberi jogokra és a szociális igazságosságra”

— szögezik le a határozattervezetben, amely a korrupció kezelésének kulcsfontosságú eszközei között említi az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, a választások tisztaságát, a hatékonyan működő ügyészséget, a tisztességes bírósági eljárást és a független sajtó, valamint civil társadalom jelenlétét. Külön bekezdést szentelnek a dokumentumban a civil szervezeteknek, amelyek “létfontosságú szerepet játszanak a valódi demokráciákban”. Ugyanolyan bánásmód illeti meg őket, mint a kormányt vagy a törvényhozást, függetlenül a politikai irányultságuktól, amennyiben a liberális demokrácia elveit tiszteletben tartva tevékenykednek. Az EPP határozottan kiáll a sajtószabadságért, aggasztónak nevezve, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a független médiát, átláthatatlan a médiatulajdonlás és nem kiegyensúlyozott a tájékoztatás. “Az információszolgáltatás demokratizálása, amelyet az internet tett lehetővé, nem helyettesíti a minőségi újságírást”. Az állásfoglalás tervezetében a Néppárt hangsúlyozza, hogy az európai uniós intézmények kulcsszerepet játszanak az alapvető értékek betartatásában. Bár tevékenységükről lehet és kell is vitatkozni, “az EU tagállamainak tartózkodniuk kell attól, hogy összeesküvés elméleteket gyártsanak és átfogó támadásokat indítsanak az Európai Bizottság, az Európai Parlament, vagy az európai együttműködés ellen” — fogalmaznak.
Frissítve: 2018.11.04. 16:26

Újabb melegrekordok dőltek meg szombaton

Publikálás dátuma
2018.11.04. 12:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Viszont vasárnapra virradóra ezúttal nem jegyezhettük a legmagasabb minimum hőmérsékletet.
Szombaton sem tágított hazánkból az átlagosnál jóval melegebb idő, közel 50 éves hőmérsékleti rekordok dőltek meg ezen a napon – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Korábban a legmagasabb országos maximumhőmérsékletet 1970-ben Sopronban mérték, ami 23,5 fok volt, míg a fővárosi maximumot az 1928-ban Budapest Országút állomáson regisztrált 20,5 fok tartotta. Az országos új rekordot 24,4 fokkal Sarkad (Malomfok), a budapestit 21,4 fokkal Budapest Újpest állomáshoz jegyezhetjük. A legmagasabb minimumhőmérséklet rekordja is megdőlt: a közel 50 évvel ezelőtti esethez hasonlóan most is Budapest lett az országos rekorder is. Az eddigi, 1970-ben Budapest Országút állomáson mért 14,6 fokot követően, idén a Budapest Lágymányos állomáson regisztrált 15,0 fok volt az országban a legmagasabb minimumhőmérséklet.

Vasárnap is marad a napos idő

Az OMSZ a Facebook-oldalán azt írja: a Dunántúl nyugati felén éjszaka nagy területen alakult ki köd, amely vasárnap napközben csak lassan oszlik fel, egyes tájakon egész nap alacsonyszintű rétegfelhőzet boríthatja az eget. Az ország nagyobb részén azonban a ködfoltok általában hamar feloszlanak és többnyire gyengén felhős, napos idő várható, nagyrészt 18 és 23 fok közé melegszik fel a levegő. A legmagasabb minimum hőmérsékleti rekordja vasárnapra virradóra nem dőlt meg.
Szerző

Módosíthatja a kormány a civiltörvényt

Publikálás dátuma
2018.11.04. 11:09

Fotó: Tóth Gergő
Az ATV értesülése szerint a javaslatból az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat is korrigálnák.
Az egyesülési jogról és a civil szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítását tervezi a kormány – írja az atv.hu. A portál szerint a Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat feladatául jelöli ki – az egyesülési jog gyakorlásának a biztosítását, védelmét,  – a civil szervezetek adminisztrációjának a csökkentését, – és azt, hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban. Mint írják, a jövőben a kormány a duplájára, 10 százalékra emelné a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív támogatást. Költségvetési többletforrással nem számol a kormány, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elosztását tervezik – teszik hozzá. A cikk szerint emellett az egyedi, miniszteri támogatási keretet is növelnék, hogy évente több alkalommal váljon lehetővé civil szervezetek egyedi szakmai programjainak „rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása”. A portál felidézi, hogy a civil világot koordináló szervezet a Nemzeti Együttműködési Alap, a testület kilenc fős Tanácsa, valamint 5 kollégium felelős a pénzek elosztásáért. A Tanácsban kilenc tagból hármat a területet felügyelő miniszter delegál, hármat választás útján a civil szervezetek, hármat pedig a Tanács esetében az Országgyűlés kormánypárti többségű illetékes szakbizottsága, a testület elnökét a miniszter nevezi ki. A Tanács elnöke a megalakulásakor a CÖF elnöke lett, a kormány melletti tüntetésekről jól ismert, a Békemenetet is szervező Csizmadia László. A szóban forgó törvénymódosító javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapot kezelő Tanács, illetve a kollégiumok tagjainak a költségátalányát és költségtérítését is szabályozza. Eszerint a költségátalány havi összege a legkisebb munkabér fele lehet, a költségtérítés pedig nem haladhatja meg annak kétharmadát. Újdonság, hogy a kormány felhatalmazást kaphat, hogy rendeletet alkosson a nem költségvetési pénzekkel kapcsolatos kollégiumi döntési eljárási szabályokról, azaz a pénzosztási döntésekről. Szintén rendelettel szabályozhatná a kormány a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének „a jogutódlása esetén felmerülő, átadás-átvételi eljárását” is. A javaslat pontosítja a határon túli civil szervezetek definícióját is, a „más állam területén, annak jogszabályai alapján működő” civil szervezet meghatározással szeretnék kiküszöbölni a nem egyértelműen értelmezhető alapítvány és egyesület fogalmakat – teszi hozzá az atv.hu. A portál kiemeli: a javaslatból az egyelőre az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat korrigálnák. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.04. 17:06