Elvesztették az indonéz gép hiányzó fekete dobozának jeleit

Publikálás dátuma
2018.11.04. 17:29

Fotó: ADEK BERRY / AFP
Három nappal meghosszabbították a keresést. Az áldozatok közül eddig csak 14 embert tudtak azonosítani.
Már nem észlelik a hétfőn 189 emberrel a fedélzetén tengerbe zuhant indonéz utasszállító hiányzó fekete dobozának a jeleit – írja a CNN. A pilótafülképen zajló beszélgetéseket rögzítő eszköz jeleit korábban még érzékelték. A becsapódás helyszínén mindössze 30 méter mély a tenger, ugyanakkor az erős áramlatok miatt ez nem jelent könnyebbséget a keresésben. Az egyik feketedobozt már megtalálták, ám az a becsapódás erejétől teljesen összetört. A hatóságok így is azt közölték, hogy az adatok megvannak, az elemzés viszont hetekig eltarthat. Legkorábban egy hónap múlva várható nyomozási eredmény a baleset körülményeiről
Az egyik feketedoboz FOTÓ: AFP / PRADITA UTAMA / DETIKCOM
Reuters cikke szerint vasárnap három nappal meghosszabbították a második fekete doboz és az áldozatok holtteste utáni keresést. Az áldozatok közül eddig 14 embert tudtak azonosítani. A Lion Air JT 610-es belföldi járata, egy Boeing 737-es utasszállító 189 emberrel a fedélzetén zuhant a tengerbe, a gépen a nyolcfős személyzet mellett 178 felnőtt utas, egy gyerek és két csecsemő utazott. Az utasszállító az indonéz fővárosból, Jakartából Pankal Pinang városába tartott, a géppel körülbelül 13 perccel a felszállás után veszítették el a kapcsolatot. Korábban a pilóta engedélyt kért, hogy visszatérjen a repülőtérre, vészjelzést nem adtak le. A Lion Air légitársaság korábban a BBC-vel közölte: a gépet egy tapasztalt pilóta vezette, aki már több mint 6000 üzemórát repült. A Boeing 737-800-es új modellnek számít, 2016-ban kezdték el kereskedelmi céllal használni. A légitársaság közlése szerint az utasszállítót 2018-ban gyártották és augusztus 15-én helyezték üzembe.
Szerző
Frissítve: 2018.11.04. 17:31

Belehalt sérüléseibe a savval leöntött ukrán aktivista

Publikálás dátuma
2018.11.04. 16:31
Tüntetők Kijevben az ukrán Belügyminisztérium épülete előtt, még 2018. augusztus 1-jén, azt követően, hogy megtámadták Katerina
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
A rendőrök öt személyt őrizetbe vettek. A gyanúsítottak nem árulták el, ki volt a támadás megrendelője.
Meghalt vasárnap Katerina Handzjuk ukrán civil aktivista, a herszoni polgármester tanácsadója, akit súlyos égési sérülésekkel ápoltak több mint három hónapon át egy kijevi kórházban, miután támadója tömény kénsavat spriccelt rá lakása előtt, a dél-ukrajnai Herszonban. A július 31-én elkövetett támadásban a 33 éves aktivista nő testének több mint 30 százalékán szenvedett égési sérüléseket. A különös kegyetlenséggel elkövetett merénylet nagy visszhangot váltott ki Ukrajnában, egyúttal ráirányította figyelmet arra, hogy a hatóságok gyakran félvállról veszik a civil aktivisták elleni támadásokat, és nem sietnek felkutatni a tetteseket. A rendőrség először ez esetben is csak garázdaságnak minősítette az esetet, majd súlyos testi sértésnek, később viszont a társadalmi felzúdulás és a sajtó hatására már különös kegyetlenséggel elkövetett bérgyilkossági kísérletté minősítette át. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csak azt követően kapcsolódott be az ügy vizsgálatába, hogy Jurij Lucenko főügyész személyesen felkereste Handzjukot a kórházban.

Nem tudni, ki volt a támadás megrendelője

Augusztus 20-án Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök bejelentette, hogy öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint megvásárolta a kénsavat. A rendőrség szerint a csoportot egy 41 éves herszoni férfi irányította, aki korábban a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében szolgált és egy helyi veteránszervezetet alapított – írta az UNIAN ukrán hírügynökség. A gyanúsítottak nem árulták el, ki volt a támadás megrendelője. Jurij Lucenko még augusztus elején a Facebookon nyilvánosságra hozott egy részletet az SZBU vizsgálati anyagából, amely szerint valamilyen „rendőrségi, illetve állami szervek” állnak az aktivista ellen elkövetett támadás mögött. Ennél konkrétabb azonban azóta sem derült ki. Korábban az ukrán sajtóban annyi információ jelent meg, hogy tavaly ősszel Handzjuk korrupcióval vádolta meg a Herszon megyei rendőrség gazdaságvédelmi részlegvezetőjét, aki ezért beperelte őt, de a rendőr veszített a bíróságon az aktivistával szemben. Semmilyen információ nem jelent meg viszont azóta arról, hogy ennek az esetnek van-e köze vagy sem az aktivista elleni támadáshoz. Katerina Handzjuk szeptember 26-án a kórházi ágyában felvett videofelvételen keresztül arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az elmúlt évben rajta kívül még negyven civil aktivistát ért különböző súlyosságú támadás Ukrajnában, de még egyetlen eset megrendelőjét sem nevezték meg a hatóságok. Volodimir Hrojszman miniszterelnök vasárnap Twitter-bejegyzésben fejezte ki részvétét az aktivista halála miatt, hangsúlyozva, hogy az elkövetőknek bűnhődniük kell tettükért.
Szerző

Orbán és Salvini is megjelenik Macronék kampányvideójában

Publikálás dátuma
2018.11.04. 16:29

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
„Európa: unió vagy megosztottság?” felirattal, rossz példaként tűnnek fel a kisfilmben.
Közpénzből történő pártpropagandával vádolja a francia kormányt az ellenzék a jövő májusi európai parlamenti (EP) választásokon való részvételre buzdító videoklipje miatt, amelyben feltűnik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Az interneten egy hete látható félperces kampányfilmben – amelyet eddig több mint egymillióan néztek meg – az MTI összefoglalója szerint a a francia kormány az EP-választások tétjeiként a bevándorlást, az éghajlatváltozást, a munkahelyteremtést és az európai építkezést sorolja fel. Ez utóbbi részben látható Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Orbán Viktor magyar miniszterelnök „Európa: unió vagy megosztottság?” felirattal. A klipet záró üzenet pedig az, hogy
„2019 májusában Európa meg fog változni. Ön dönt, hogy milyen irányban”.

A klipre elsők kötött reagált Matteo Salvini, aki szerint a francia kormány „madárijesztőként” használja őt az adófizetők pénzéből közzétett EP-választási klipjében.
„Macron és barátai nagyon félhetnek. 2019-ben az őket kisöprő népek tavasza vár rájuk”

– írta a Facebookon az olasz belügyminiszter.

Franciaországban a teljes ellenzék, bal és jobboldalon egyaránt kifogásolta, hogy a videó a kormánypárt üzeneteit közvetíti. Laurence Sailliet, a jobbközép Köztársaságiak szóvivője a CNews hírtelevízióban úgy vélte, hogy Emmanuel Macron „közpénzből kampányol egy propagandaklippel, amelyet olyan filmnek állít be, amely az állampolgárokat szavazásra buzdítja”. A képviselő szerint „ez nem becsületes”.
„Emmanuel Macron az Európáról szóló vitát szeretné leegyszerűsíteni a populisták és az LREM (kormánypárt) párbajára. Ismételten elrontotta a stratégiát a félelmekre játszva”

– vélte Valérie Boyer, szintén a jobbközép Köztársaságiak részéről.

Luc Carvounas szocialista képviselő a Twitteren azt írta, hogy „amikor a lényegről nincs mit mondanunk, akkor a félelmekre játszunk”. Képviselőtársa, Rachis Temal pedig a BFM hírtelevízióban bejelentette, hogy panasszal fordul a médiahatósághoz annak érdekében, hogy tiltsák le a felvételt, annak költségeit pedig a kormánypárt, a Köztársaság lendületben kampányszámlájára írják. Benoit Hamon, a 2017-es elnökválasztás baloldali jelöltje, a szocialistákról balra álló Génération.s nevű mozgalom vezetője is a klip betiltását kezdeményezte.
„A teljesen pártos tartalom, mégpedig az a hányingerkeltő felvezetés, amely szerint a bevándorlást vagy kezelni, vagy elszenvedni kellene, nem nevezhető állampolgári ösztönzésnek”

– mondta Mehdi Ouraoui, a mozgalom szóvivője, kifogásolva, hogy a film a bevándorlással ijesztgeti a franciákat.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) elnöke is „választási propagandának” tartja a klipet. Szövetségese, a Talpra Franciaország mozgalmat vezető Nicolas Dupont-Aignan pedig azt kifogásolta, hogy Emmanuel Macron „más államfőket sérteget” a klipben. Stanislas Guerini kormánypárti képviselő a France2 közszolgálati televízióban viszont semmi kivetnivalót nem talált a videóban.
„Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely lehet, hogy túl sokáig egyértelműnek tartotta Európát. Úgy gondolom, hogy ennek a választásnak történelmi tétje van. Európa ma már széteshet. Vannak nacionalista, populista erők Európán belül, amelyek a szétrobbanást akarják”

– mondta a kormánypárti képviselő Matteo Salvini és Orbán Viktor szerepeltetése kapcsán.

A francia államfő az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy szerinte a jövő májusi EP-választások a haladáspártiak és a nacionalisták közötti harc lesz, s ez utóbbi táborba sorolta az olasz belügyminisztert és a magyar miniszterelnököt. Egy csütörtöki lapinterjúban pedig „tisztánlátásra” és „ellenállásra” szólított fel a „nacionalista lepra” erősödésével szemben, amely miatt a jelenlegi európai politikai helyzet őt a két világháború közötti időszakra emlékezteti.

Le Pen először előzte meg Macront

Az Ifop friss, az EP-választások kapcsán készített felmérése szerint Marine Le Pen pártja (RN) megelőzte Emmanuel Macron pártját (LREM). A közvélemény-kutatás szerint Macron pártja 19, az RN pedig 21 százalékon áll – írja a Reuters. Ha Nicolas Dupont-Aignan  pártját (7 százalék), és a két Frexit-párti alakulat 1 százalékát – vagyis az Európai Unióból távozni akarókat – is megnézzük, a szélsőjobboldaliak már 30 százalékon állnak Franciaországban. Az Odoxa legutóbbi felmérése októberben azt mutatta, hogy az RN a választók támogatottságának 20, míg az LREM 21,5 százalékát élvezi. A felmérés során 1000 franciát kérdeztek meg arról, hogy kire szavaznának az európai parlamenti választáson, ha azt a következő vasárnap tartanák.

Szerző
Frissítve: 2018.11.04. 17:07