Fény derülhet a múlt rejtélyére a Vatikánban

Rejtélyes csontmaradványok tartják lázban az olasz sajtót. A lapok azt remélik, hogy végre feltárják egy 35 évvel ezelőtti ügy hátterét.

Ma már talán többet lehet megtudni arról a fogazatról, amit néhány napja találtak a Vatikán római nunciatúráján. Akkor az épület két különböző helyén leltek földi maradványokra, s rögtön elkezdődött a találgatás: vajon az 1983-ban, rejtélyes körülmények között eltűnt Emanuela Orlandihoz tartoznak-e. Az első megállapítások szerint a fogak egy 16-24 éves személyhez tartoznak, de a vizsgálatok ezt még nem támasztották alá hitelt érdemélően. S valószínűsíthető, hogy a többi csontozat egy nő földi maradványai.

Azt azonban egyelőre igen merész lenne kijelenteni, hogy a két maradvány egy emberé lenne, az pedig végképp kétséges, hogy valóban az Orlandi lány rejtélye oldódna meg. Annál is inkább, mert a nunciatúra épülete alatt egykor egy temető volt, másrészt pedig olyan feltételezések is napvilágot láttak, amelyek szerint a hatvanas években – amikor még nem a Vatikáné volt az épület – a házigazda végezhetett feleségével, s csontjait a házban rejtette el. Az asszony ugyanis akkoriban egyik napról a másikra tűnt el.

Az olasz lapok azonban nem adják fel a reményt arra, hogy végre fény derül Emanuela Orlandi eltűnésének rejtélyére. A kislány Ercole és Maria Orlandi negyedik gyermeke volt, az apja a nem éppen jó hírű vatikáni bank, az IOR alkalmazásában állt. A család ezért a Vatikánban élt. Emanuela Rómában járt iskolába. Miután befejeződött a tanítás, fuvolaórákat vett, hetente háromszor. Általában busszal ment a zeneiskolába. A buszmegállótól 200 métert kellett gyalogolnia annak épületéhez. 1983. június 22-én az Avon Cosmetics képviselőivel beszélt telefonon, ezért később ért a zeneórára. Azt követően egy barátnőjével beszélt a nagy lehetőségről, aki felszállt a buszra, Emanuela viszont ott maradt.

A kislány beszélt utoljára Emanuela Orlandival, akiről annyit tudni, hogy egy fekete színű BMW-ben vitte el egy ismeretlen. A következő napokban egy sor személy jelentkezett, látni vélték a lányt, ám konkrét bizonyíték egyikük állítását sem támasztotta alá. Július 3-án aztán az akkori egyházfő, II. János Pál az Úrangyala imádság során kérte mindazokat, akiknek közük volt a lány eltűnéséhez, engedjék el. Ez volt az első jelzés arra: Emanuelát elrabolták. Az egyik elmélet szerint kapcsolat lehetett a pápa elleni 1981. május 13-án végrehajtott merénylet és a lány eltűnése között. Egy terroristacsoport azért rabolta el, hogy így csikarják ki a merénylő, Mehmet Ali Agca szabadon bocsátását. Ezt az elméletet erősítette egy ismeretlen telefonáló is. Igaz, erre sem volt bizonyíték.

Egy másik elmélet szerint, amelyet egy bűnbanda rengeteg pénzt helyezett el a Vatikán bankjában, amit azonban nem kapott vissza. Bosszúból ez a bizonyos Banda della Magliana egy sor bűncselekményt hajtott végre, hogy móresre tanítsák a Szentszék pénzintézetét. 2012 májusában egy ördögűzései révén ismert volt pap, Gabriele Amorth állította, Emanuelát a vatikáni rendőrség egyik tagja rabolta el, ezután szexpartikra kényszerítették, majd megölték. Szerinte más ország diplomatái is részt vettek ezeken a partikon. Hasonlóan hajmeresztő a hitelesnek semmiképpen sem nevezhető Ali Agca azon 2012-es állítása, amely szerint Emanuela még él, méghozzá Törökországban. Emanuela Orlandi ügyét mindenesetre még rejtélyesebbé teszi, hogy 40 nappal eltűnése előtt egy másik, akkor szintén 15 éves Mirella Gregorinak is nyoma veszett. Feltételezések szerint a két eltűnés között lehet valamilyen kapocs. Szerencsés esetben most kiderülhet, mi is volt az.