Előfizetés

Szőnyeg alól a csillagokba: kitörést ígér a magyar űrkutatási biztos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.05. 07:48
Képünk illusztráció
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Deklasszált terület volt a magyar űrkutatás, ezen minél előbb változtatni kell – mondja Ferencz Orsolya, frissen kinevezett űrkutatási biztos. A fejlődéshez azonban pénz is, kell, főleg akkor, ha magyar asztronautát szeretnénk küldeni a közös űrkutatási programba.
Évtizedeken át elnyomott tudományterület volt a magyar űrkutatás, ami most végre kapott forrásokat a magyar államtól – keveset, alig 200 millió forintot, de ennyi is elég a megbízható munkához – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Ferenczi Orsolya.  
A nemrég kinevezett űrkutatásért felelős biztos szerint hamarosan akár önálló költségvetési szervként is megalakulhat a Magyar Űrügynökség( jelenleg csak a miniszériumi osztályként működő űrkutatási iroda üzemel), de előbb a rövid távú feladatokra koncentrálna. Például arra, hogy elérjük a környező országok, Románia vagy Lengyelország űrpogramokra fordított keretét – ezek ugyanis mind többet fizetnek be az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) büdzséjébe, mint Magyarország. A több pénz nem csak nagyobb mozgásteret biztosít a nemzetközi űrprogram keretei között – Ferenczi Orsolya sem alaptalan pletyka, hogy a nagyobb befizetők jobb eséllyel küldhetnek űrhajóst valamelyik közös projektbe.
Az űrkutatási biztos szerint a komolyabb részvétel a magyar államnak is megérné: „Hamar be tudnánk kapcsolódni az űridőjárás-körüli szolgáltatásokba is, ezek jelentősége abban rejlik, hogy a világűrből érkező hatásoknak olyan eszközök vannak kitéve, melyeket napi szinten használunk. Óriási gazdasági potenciál rejlik az ESA-nál az SSA-programban is, amely többek között a Föld körüli űrszemét- és aszteroidaveszélyt hárítja el” -sorolta a lehgetőségeket Ferenczi. Az űrbiztos egyben józsefvárosi fideszes képviselő is, de az interjúban hangsúlyozta, hogy Az űrkutatás egy kooperatív, politikasemleges terület. „Szigorúan szétválasztom a közéleti szerepvállalásomat a szakmai életemtől” -mondta. Ferenczi a Magyar Időknek korábban arról beszélt, hogyaz űrkutatás vívmányait fel lehetne használni a migráció (nyilvánvalóan politikailag terhelt) területén is – erre a hétfőn publikált interjúban azonban nem kérdeztek rá. 

Influenza - Jobb szúratni, mint belehalni

Danó Anna
Publikálás dátuma
2018.11.05. 07:30

Fotó: Shutterstock
Lassanként beköszönt influenzaszezon, úgyhogy érdemes felkészülni és megelőzni. Ezt persze könnyű mondani, csakhogy számos tévhit virul a betegséggel és az oltással kapcsolatban, úgyhogy sokan át sem gondolják, miért lenne hasznos, ha nem várnák meg, amíg ledönti őket lábukról a kór.
A napokban megérkeztek az influenza-elleni vakcinák, ezeket elsősorban a súlyos szövődmények elkerülése miatt érdemes beadatni - mondta lapunknak Ócsai Lajos oltás-szakértő.
A szakember szerint a gyászünnepek után, azaz e héttől már biztosan elkezdődhet a krónikus betegek, a 60 évesnél idősebbek valamint a terhesek térítésmentes kampányoltása. Hozzátette: ugyan az influenza-elleni vakcina nem tartozik a legtökéletesebb oltóanyagok közé, mert nem biztosít 100 százalékos védelmet a megbetegedés ellen, ám ha az oltás ellenére is elkapja valaki a ragályt, könnyebben vészeli át és kisebb lesz az esélye a szövődmény kialakulásának is. Ócsai Lajos szerint, amennyiben a beadott vakcinában lévő törzsek megegyeznek a betegséget okozó cirkuláló vírusokkal, akkor az egészséges, oltott felnőttek 60-80 százaléka, az idősek 40-60 százaléka elkerüli az influenzát. A különbség oka, hogy az idősödő emberek immunrendszere eleve gyengébb, emellett sokféle krónikus betegséggel is küszködhetnek. Az influenza-elleni védőoltásnak így is van értelme, mert a szövődmények kialakulásának esélyét, köztük a súlyos, olykor halált okozó tüdőgyulladásét, valamennyi korcsoportban, tehát az időseknél is 60-90 százalékkal csökkenti. A korábbi évek oltásai is erősíthetik az idei hatását.
Az pedig bizonyított, hogy aki minden évben beoltatja magát influenza ellen, sokkal védettebb a járvány ideje alatt. Ugyanis az immunrendszernek jó a memóriája és előállítja azokat az antitesteket, amelyek esetleg egy későbbi mutáció ellen is adhatnak keresztvédettséget. - A szokásosnál is erősebb járvány volt 2015 -ben és 2017-ben, és ezen időszak alatt mindkét évben hatezer körüli többlethalálozás történt – mondta a szakember. Emlékeztetett arra is, hogy hosszú éveken keresztül különösen éles vita tárgya volt a terhesek influenza elleni védőoltása. A H1N1-járvány és annak tapasztalatai azonban egyértelműen bizonyították, hogy a várandósság alatt mennyire sérülékenyek a nők. Mint emlékezetes a 2009-2010 szezonban 130 ember halt meg Magyarországon a H1N1 vírus okozta járványban, köztük féltucat terhes nő volt és mindegyik oltatlan.
Európában egyébként még nincs influenzás megbetegedés, tehát egyelőre nem tudni mely vírusok okozzák majd a járványt. A háziorvosoktól kérhető oltóanyag három komponensű, kétféle A és egy B (Victoria) vírus elleni nyújt védelmet, viszont nincs benne a 2017-ben rendkívül sok megbetegedést okozó influenza B (Yamagata) vírus elleni anyag. Így, akinek eleve nem jár a térítésmentes oltás, vagy biztosabb védelmet szeretne a várható járvány idején, annak ajánlott a négy komponensű oltás. Ez a vakcina a patikában vásárolható meg, de csak recept ellenében, körülbelül 3000 forintért.
Évente félmillió ember hal meg influenza okozta betegségekben Európa-szerte. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint az állam által megvásárolt mintegy 1,3 millió védőoltásból a tavalyi szezonban 782 ezer adag fogyott el. Az oltási hajlandóság erősen szóródik Budapesten a lakosság 10 százaléka, addig Pest-, és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Győr-Sopron megyeiknek is csak az ott élők öt-hat százaléka jutott vakcinához. 
 

Az éves szezonális influenzaoltást egyébként évente a WHO ajánlás alapján állítják össze. Az abból igyekszik jósolni az északi féltekén várható járvány vírusaira, hogy mely változatok voltak aktívak legutóbb a déli féltekén. A WHO 2012-ben alkotta meg az azóta is érvényben levő ajánlást, mely a feltétlenül oltandók körébe sorolta: a várandós nőket, az egészségügyi dolgozókat, a fél és 3 év közötti gyermekeket, a 60 évesnél idősebbeket, valamint kortól függetlenül egyes krónikus betegeket. Magyarországon térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre az állattenyésztésben dolgozók részére is.   

Tévhitek

  • Ez egy enyhe betegség.
A laikusok gyakran összekeverik a valóban enyhe náthát az influenzával, amely súlyos tünetekkel járhat, és akár halált is okozhat. Míg a náthára a rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés, orrfolyás a jellemző, addig az influenza hirtelen magas lázzal kezdődik. Azt pedig, hogy mi okozta a betegséget: banális felső légúti fertőzés vagy az influenza-vírusa - laboratóriumi vizsgálattal lehet eldönteni. Az influenza csak Európában minden évben több tízmillió embert betegít meg, és évente átlagosan 38 500 halálesettel hozható összefüggésbe. A halálozások száma minden influenzaszezonban jelentősen növekszik.
  • Én nem szoktam influenzás lenni
A közhiedelem szerint számos módszer van, ami megvédhet az influenzától (egészséges életmód, rendszeres C-vitamin-használat és így tovább), valójában azonban influenzában bárki megbetegedhet. Erős közhiedelem övezi azt a vélelmet is, hogy a magas dózisú C-vitamin rendszeres alkalmazása megvédhet a hurutus/megfázásos megbetegedésektől, ám erre vonatkozóan nincs tudományos bizonyíték. Ugyanígy az elterjedt házi gyógymódoknak sincs tudományosan igazolt hatásuk az influenza lefolyására, kimenetelére.
  • Ismerek valakit, aki az influenzaoltástól lett influenzás
Mivel az influenzaoltásban nincs élő kórokozó, így teljesen kizárható, hogy az oltás influenzát okozzon. Annak a tévhitnek hátterében, mely szerint az oltás maga okozhat influenzát, gyakran az áll, hogy a laikusok nem tudják elkülöníteni az influenzát a téli szezonban gyakran előforduló számos egyéb felső légúti megbetegedéstől. Mivel a védettség kialakulásához akár 2 hétre is szükség lehet, ez idő alatt a páciens megfertőződhet akár influenzával is. Az oltás nem nyújt 100 százalékos védettséget, de jelentősen csökkenti a megbetegedés valószínűségét. És maga az oltás azonban nem okoz influenzát.
  • Az influenzaoltás nagyon veszélyes
A védőoltásokkal, s így az influenzaoltással kapcsolatban is számos alaptalan vagy eltúlzott félelem terjedt el - például akadtak oltások, amelyeket korábban kapcsolatba hoztak az autisták számának növekedésével. Alaptalanul, ám a tévhit még mindig él. A védőoltásokkal kapcsolatban számos további félelem terjed, napjainkban leginkább az interneten, a közösségi oldalakon. Természetesen a védőoltásoknak is lehetnek kockázataik, ugyanakkor hiányukban nagyobb valószínűséggel kialakuló betegségnek is vannak veszélyei. Egy ajánlott védőoltás esetében tehát nemcsak az oltás elfogadása, hanem az elutasítása is különböző kockázatok felvállalását jelenti, és az előnyök jelentős mértékben meghaladják a védőoltások csekély kockázatait. (Forrás: Orvostovábbképző Szemle 2018. október 15.)

A "migránselutasító" legendagyártás erősíti a félelmeket

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.11.05. 06:00

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
Bosznia-Hercegovinában is hatottak a rémhírek: tudósítónk szerint a helyiek agresszív menekültektől tartanak, pedig még senki sem tapasztalt bevándorlók által elkövetett bűncselekményt.
- Kijárnak a városba, isznak, nőznek, verekednek, lopnak, rabolnak, és történt egy gyilkosság is – ezt mondja Anel, a boszniai Velika Kladusán élő 27 esztendős gépész, amikor déltájt a város nyüzsgőéletű centrumában arról faggatom, hogy mit tud a település melletti menekülttábor lakóiról. Az angolul folyékonyan beszélő Anel magas, kiegyensúlyozott férfinak tűnik, amikor azonban megkérdezem, hogy van-e valamilyen személyes története a menekültek törvénysértő vagy ellenszenves magatartásáról, izzadság gyöngyözik homlokán, és beismeri, hogy közvetlenül sem őt, sem rokonait vagy barátait nem inzultálták a migránsok, sőt még tanúja sem volt ilyen esetnek.  Kicsit odébb az egyik benzinkút kezelőjével, a 28 éves férfival hasonlóan járok. Ő is elsorolja, hogy a kladusaiak szerint a migránsok milyen bűncselekményeket követnek el, és viselkedésükkel gyakran megbotránkoztatják a helybélieket, ám ő neki sincs tudása arról, hogy ezek az esetek hol és mikor történtek, és kik a sértettjei. Tucatnyi hasonló beszélgetést részese lehettem a – magyarok által egykor Nagykladusának hívott – Északnyugat-boszniai városban. Sokan nem kívántak válaszolni a kérdéseimre, de aki igen, az mind a migránsok bűneiről városszerte terjedő híreket ismételte, ugyanakkor a gyakorlatban senki sem tapasztalt olyan bántó vagy zavaró eseményt, amit a menekültek követtek el. Velika Kladusa határátkelőhely Boszniából Horvátországba, s amióta Magyarország déli határán megépült a kerítés, a Balkánt átszelő menekültek errefelé igyekeznek eljutni Nyugat-Európába. A 2015-ös mértékű menekültáradatról azonban szó sincs, a Balkán-félszigeten átvonuló migránsok létszáma a három évvel ezelőttinek alig 1-2 százaléka (Boszniában például az év első tíz hónapjában 20 ezer menekültet regisztráltak, 2015-ben a magyar határt két-háromnaponta átléptek ennyien). Ennek ellenére a nagykladusaiak nagyobb része tart a migránsoktól. Félelmeiket erősíti néhány sajtóhír. Az egyik szerint még júniusban két algériai menekült megölt egy marokkóit. A másik hír arról szólt, hogy július 25-én verekedés tört ki a kladusai táborban, s abban többen megsérültek. Az utolsó hír arról szólt, hogy október 23-án mintegy félszáz, nyugatra tartó menekült megpróbált áttörni a határon, a rendőrök azonban meggátolták ezt. Bár a migránsok ellen hangulatot keltő sajtóban jelentek meg arról hírek, hogy milyen sok bűncselekmény történt az utóbbi hónapokban Kladusán és környékén, ám hogy azokból mennyit követtek el a migránsok, a cikkből nem derült ki. Olyan újsághírt, ami arról szólna, hogy a menekültek a helybéliek ellen követtek el valamilyen bűncselekményt, nem találtunk. A kladusai rendőrségen nem nyilatkoznak az ügyben, így nem tudtuk meg, hogy a migránsok valójában mennyi bűncselekményt követtek el a járásban, vagy másutt az országban. A kladusai menekülttábor felé haladva, a város szélén egy mecset előtt kell ráfordulni egy keskeny útra, ami pár száz méterrel odébb burkolat nélkülivé egyszerűsödik. Nem sokkal később egy kutyamenhely látható, a kerítés mögött több száz kutya, az úton pedig még vagy negyven. A bentiek ugatnak, a kintiek várakozón kószálnak a kocsi körül, miattuk csak lépésben lehet haladni. 
A szerző felvétele
Innen mindössze két percre található a tábor. A szemerkélő esőben éppen ebédosztáshoz készülnek, a kondérhoz járuló sor elején rendőrök posztolnak, a tábort övező bokrok előtt apró kutyák várják a maradékot. Krumplileves, kefir és kenyér a mai ebéd. Az ételt osztó önkénteseket hiába kérdezzük, ők se nyilatkozhatnak, csak annyit árulnak el, hogy a sátrakban 2-300-an lehetnek. A menekültek viszont beszélhetnek, és szívesen meg is szólalnak. A 28 éves, marokkói Zuher és a nála hét évvel fiatalabb, szír Hamed a táborban barátkozott össze, a két, vékony, mosolygós férfi Angliába, illetve Németországba szeretne eljutni. Mindkettőjüknek vannak ott már ismerőseik, tőlük várnak segítséget. Zuher sofőrnek, Hamed szerelőnek mondja magát. Arra a kérdésre, hogy ha eljutnak a célországba, milyen munkát vállalnának, mindketten azt ismételgetik, hogy "mindent, mindent". Később egy 25 éves bangladesi férfi csatlakozik hozzánk, bevallja, hogy nincs szakmája, ő Olaszországba igyekszik, s ő is bármit elvállal majd ott. Az általam kérdezett menekültek státuszában és válaszaiban sok a visszatérő elem. Valamennyien huszonéves férfiak, egyedül vágtak neki az útnak, s akinek van már párja és gyermeke, az szeretné, ha később a családja is követné őt. Sokuknak nincs semmilyen szakmai tudása, ezért is nincs olyan munka, amit elutasítanának. A megkérdezettek mindegyike gazdasági menekültnek tűnik, az otthoni nélkülözések és a külföldön jól boldoguló ismerősök biztatása ösztönözte őket a kockázatos útra. Egyik táborlakó se beszélt arról, hogy háború vagy etnikai konfliktus játszott volna közvetlen szerepet elhatározásában. Volt köztük olyan, aki pár napja, s volt, aki négy hónapja érkezett. A boszniai ellátással elégedettek, egyedül azért panaszkodnak, hogy nem tudják, menekültkérelmükről mennyi idő alatt döntenek. Ez teszi türelmetlenné őket. És – persze – tartanak attól, hogy visszaküldik őket a hazájukba, ám hogy akkor mi lesz velük, arra gondolni sem akarnak. A kladusaiak többen is állították, hogy 60 kilométerrel odébb, Bihacon még több probléma van a menekültekkel, a táborlakók ottani számát sokan tízezerre becsülték. Az Árpád-korban a Magyarországhoz tartozó, 45 ezer lelkes Bihács központjában tényleg sok a migráns. Ők vásárolnak a boltokban, az ő hajukat vágják a fodrászüzletben, az éttermek teraszán is sok az ázsiai és afrikai vendég, s az utcán mindenfelé ők sétálnak, beszélgetnek. Kérdezve a bihácsiakat, ugyanazokat a válaszokat kapom, mint Kladusán. A Floor12 nevet viselő kávézóban öt, divatosan öltözött fiatal ül egy asztalnál. Azt mondják, sajnálják a menekülteket, de sok rosszat hallanak róluk, jelesül azt, hogy a táborból kijárva bemennek a helybéliek házaiba, lopnak, rabolnak. Ám amikor arról érdeklődöm, hogy van-e személyes rossz élményük róluk, vagy van-e olyan ismerősük, rokonuk, aki megtapasztalta a migránsok törvénysértő cselekedeteit akkor azt felelik, hogy nincs, és az előbbieket a városban hallottakra építik. A társaság – ahogy a városban mások is – úgy tudja, hogy a bihácsi táborban 6-7 ezer menekült lehet. A tábor a városi stadionnal szemközti domboldalban található. Azt képtelenségnek érzem, hogy a száznál alig több 2-4 személyes sátorban több ezren lennének. A körém gyülekező menekültek is erősítik ezt a kételyemet, szerintük ötszázan lakhatnak itt. Amúgy a sátrak túlnyomó többsége üres, napközben a migránsok a városban időznek (a helybéliek – vélhetően – ezért is saccolják azt, hogy több ezer lakója lehet a tábornak). - Mit csináljunk itt? – mutat körbe a kilátástalan megjelenésű sátorsoron egy 25 éves, pakisztáni férfi, aki a bokszlegenda, Muhamed Ali nevét viseli, és Spanyolországot vette célba. – Bemegyünk a városba, így gyorsabban múlik az idő. Egyetértőn bólogat a férfit hallgató hét migráns, ők ugyancsak Pakisztánból és Bangladesből érkeztek. A tábor és a stadion közötti kosárpályán hatan fociznak, tízen nézik őket. Tőlük is azt hallom, hogy így gyorsabban megy az idő. Egyébként a bihácsi táborban válaszoló migránsok is a szegénység elől menekülnének Európába, üldöztetésről egyikük sem ejtett szót. Az elmúlt hetekben a magyar kormányhoz közel álló hazai média gyakran adott arról hírt, hogy a boszniaiak tarthatatlannak érzik a migránshelyzetet. Ebben van igazság, ám számos jele van annak is, hogy a boszniaiak szorongását egyfajta migránselutasító legendagyártás fokozza. S noha a boszniaiak tartanak a menekültektől, a megkérdezettek többsége sajnálja őket és együtt érez velük.