Évtizedeken át elnyomott tudományterület volt a magyar űrkutatás, ami most végre kapott forrásokat a magyar államtól – keveset, alig 200 millió forintot, de ennyi is elég a megbízható munkához – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Ferenczi Orsolya.
A nemrég kinevezett űrkutatásért felelős biztos szerint hamarosan akár önálló költségvetési szervként is megalakulhat a Magyar Űrügynökség( jelenleg csak a miniszériumi osztályként működő űrkutatási iroda üzemel), de előbb a rövid távú feladatokra koncentrálna. Például arra, hogy elérjük a környező országok, Románia vagy Lengyelország űrpogramokra fordított keretét – ezek ugyanis mind többet fizetnek be az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) büdzséjébe, mint Magyarország.
A több pénz nem csak nagyobb mozgásteret biztosít a nemzetközi űrprogram keretei között – Ferenczi Orsolya sem alaptalan pletyka, hogy a nagyobb befizetők jobb eséllyel küldhetnek űrhajóst valamelyik közös projektbe.
Az űrkutatási biztos szerint a komolyabb részvétel a magyar államnak is megérné: „Hamar be tudnánk kapcsolódni az űridőjárás-körüli szolgáltatásokba is, ezek jelentősége abban rejlik, hogy a világűrből érkező hatásoknak olyan eszközök vannak kitéve, melyeket napi szinten használunk. Óriási gazdasági potenciál rejlik az ESA-nál az SSA-programban is, amely többek között a Föld körüli űrszemét- és aszteroidaveszélyt hárítja el” -sorolta a lehgetőségeket Ferenczi.
Az űrbiztos egyben józsefvárosi fideszes képviselő is, de az interjúban hangsúlyozta, hogy Az űrkutatás egy kooperatív, politikasemleges terület. „Szigorúan szétválasztom a közéleti szerepvállalásomat a szakmai életemtől” -mondta. Ferenczi a Magyar Időknek korábban arról beszélt, hogyaz űrkutatás vívmányait fel lehetne használni a migráció (nyilvánvalóan politikailag terhelt) területén is – erre a hétfőn publikált interjúban azonban nem kérdeztek rá.
