Fegyverszünet az olasz harctéren

Publikálás dátuma
2018.11.05. 15:00

Ötvenegy hónapig tartó borzalmas öldöklés és pusztítás utón végre eljutottunk a forrón vágyott békéhez
Az olasz fronton fegyverszünet jött létre és az egymással szemben álló csapatok letették a fegyvert. Még csak fegyverszünet van, de a fegyverszünet már békét jelent; mert a csapatok azzal a gondolattal tették le a fegyvert, hogy újabb háborút többé soha ne kezdjenek.
Az október 31-iki diadalmas forradalom népkormányt állított az ország élére olyan férfiakból, akik első kötelességüknek tartották, hogy megteremtsék a békét. A kormány mihelyst birtokába vette a hatalmat, nyomban fegyverszüneti ajánlatot tett Olaszországnak. A békelépés eredménnyel járt, a fegyverszünetet megkötötték. A fegyverszünet értelmében a harcok szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt szünetelnek.
Ausztria és Magyarország egész területén megkezdődik a leszerelés; a nyugati fronton levő osztrák-magyar csapatokat visszavonják. Ausztria-Magyarország egész területén 20 hadosztálynál nagyobb hadsereg nem lehet; minden, a háború alatt megszállt, területet ki kell üríteni; az egész tüzérségi anyag felét össze kell hordani az ántánttól megjelölt területen; a kiürített területeket az ántánt csapatai szállják meg; a kiürített területen kell hagyni minden hadianyagot; az ántánt stratégiai pontokat foglalhat el a monarchia területén. Joguk van a rekvirálásra fizetés ellenében; a német csapatokat és az ántánt hadifoglyait haza kell küldeni. A fegyverszüneti föltételeket a tengerre vonatkozó pontok egészítik ki.
A magyarországi békedelegáció, amely Károlyi Mihály és Jászi Oszkár miniszterekből és a Nemzeti, Munkás- és Katonatanács megbízottaiból áll, elutazik Páduába, hogy ott Diaz olasz főparancsnokkal, az ántánt megbízottjával, a békekötés föltételeit megtárgyalja.
Népszava 1918. november 5.