Fegyverszünet a nyugati fronton – Forradalom Németországban

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:00

Fotó: /
Száz éve ilyenkor írtuk: A Nagy Háború végnapjai
A Kielből kipattant forradalmi szikra lángra lobbant és sebesen száguld végig az egész német birodalmon. Nem lehet tiszta képet rajzolni a németországi nagy eseményekről, mert a hivatalos német távirati ügynökség, amely a háború folyamán rendkívüli bőbeszédűséggel árasztotta el a közép-hatalmak sajtóját a sok fényes győzelmekkel és hazugságokkal, most egyszerre szűkszavú lett, úgy szólván teljesen megnémult. Amit közöl, nyilvánvaló hazugság. Berlinről például azt mondja, hogy nyugalom van. Arról, hogy a tengerparti kikötővárosok egész sora — Kiel, Hamburg, Lübeck, Bréma, Wilhelmshaven és a többi a forradalmárok kezén van és a helyzet urai a katona és munkástanácsok — hallgat.

Nem szól a bajorországi nagy eseményekről sem. Bajorország tegnapról mára köztársaság lett München szociáldemokrata munkássága csütörtökön hatalmas gyűlést és tüntetést tartott, amelyen kikiáltották a köztársaságot, megalakította a katona-, munkás- és paraszttanácsot, amely magához ragadta az egész katonai és politikai hatalmat. A tanács elnöke Kurt Eisner, a kiváló német szocialista író.
Württemberg fővárosából, Stuttgartból is forradalmi tüntetések híre érkezik. Megalakult itt is a katona- és munkástanács és a tömegek n császár lemondása és a köz-társaság mellett foglaltak állást. Ezzel a helyzettel szemben még mindig azt jelentik, hogy a német császár nem akar lemondani, csak az erőszaknak enged.
Hír jött arról is, hogy a nyugati fronton fegyverszünet jött létre. Hivatalosan ezt a hírt még nem erősítették meg.
Népszava 1918. november 9.
Témák
I. vh
2018.11.09 10:00
Frissítve: 2018.11.09 10:00

Budapest megszállása

Publikálás dátuma
2018.11.20 14:00

Fotó: /
A Budapestre érkeznek a francia csapatok. A Főváros köteles gondoskodni az elhelyezésükről
Amint jeleztük, szerdán, november 20-án indul Újvidékről az első vonat, amely francia megszálló csapatokat hoz Budapestre. Előbb a parancsnokságok érkeznek Budapestre, elszállásolásukról a főváros ás a rendőrség már gondoskodott a parancsnokságok után jönnek a csapatok, hír szerint a következő sorrendben: Egy francia gyalogezred három zászlóalja egyenkint 900—1000 emberrel, továbbá két francia gyalogezred és egy gyarmati ezred két-két zászlóaljjal, egy lovasszázad 150 lovassal, egy utászszázad 100 emberrel, két tüzérosztály egyenkint három üteggel. A hadosztály összes létszáma 8—900 ember.
A gyarmati ezredet Budapesttől keletre öt-nyolc kilométernyire, egy másik gyarmati ezredet Budapesttől délre öt-nyolc kilométernyire, egyik ezredet pedig Budapesttől nyugatra, nyolc-tíz kilométernyire fogják elhelyezni. Ezt a hadosztályt követi egy másik hadosztály, amelynek elhelyezéséről később gondoskodnak. Azután érkezik egy lovasdandár, majd egy harmadik hadosztály, amelyet már valószínűleg hajókon hoznak Budapestre. Az ántánt-seregek parancsnoksága Spierry összekötő tiszt útján a csapatparancsnokságok és csapatok elhelyezésére vonatkozóan kívánságokat terjesztett a kormány elé.
Az elhelyezést a főváros a rendőrséggel karöltve fogja végezni s Bukovszky Viktor tanácsos, a katonai ügyosztály vezetője, intézkedett hogy az ántánt-seregek parancsnokságának kívánsága teljesüljön. A tanácsos mindenekelőtt tárgyalási kezdett a kormánnyal a hadseregparancsnokság elhelyezésére nézve, mert erre olyan épületet kért a parancsnokság, amelyben legalább 40 szoba van.
Tárgyalást kezdett a tanácsos a kultuszminisztériummal is, mert az a fölfogása, hogy a seregeket ne csak a fővárosi kaszárnyákban és Iskolákban helyezzék el, hanem bocsásson az állam két állami középiskolai épületet is rendelkezésre. Ami az ántánt-seregek élelmezését illeti, erre vonatkozóan a hadügyminisztérium az Országos Közélelmezési Hivatallal folytat tárgyalást
Népszava 1918. november 20.
Témák
I. vh
2018.11.20 14:00
Frissítve: 2018.11.20 14:00

Cseh, szerb és román csapatok Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00

Fotó: /
A csehek és a románok olyan területeket is uralmuk alá akarnak venni, ahol a magyarság kétségkívül többségben van
Kramarz pénteki nyilatkozata után nem kérdéses, hogy az északmagyarországi megyékbe betört cseh csapatok rendes, reguláris csapatok. A kérdés lényege azonban nem azon fordul, hogy reguláris vagy irreguláris csapatok, hanem hogy erőszakosan akarnak elfoglalni magyar területeket.
A fegyveres erőszak, akárhonnan jön, akármelyik idegen terület ellen irányul: beleütközik a népek szabad önrendelkező jogának elvébe, Wilson elnök sarkalatos fölfogásába, A kormány tehát helyesen teszi, ha az idegen csapatok, illetve a körülöttünk keletkező új államok jogtalan törekvései ellen a nemzetközi békekonferenciához föllebbez, ahhoz a fórumhoz, amelynek hivatása lett, hogy a területi kérdéseket Wilson elveinek tiszta szellemében, a népek önrendelkező joga alapján megoldja.
A csehek és a románok olyan területeket is uralmuk alá akarnak venni, ahol a magyarság kétségkívül többségben van. Ez nyilvánvalóan hódító törekvés és a magyar nép önrendelkező jogának megsértése. Mi nem érintjük a tótok és a románok önrendelkező jogát; az igazságosság nevében megkövetelhetjük, hogy ők ne akadályoznák a mi önrendelkező jogunk érvényesítését. A kormány megkísérelte, hogy a románokkal békés megegyezésre jusson. Nem sikerült; a románság vezetői mereven ragaszkodnak jogtalan követeléseikhez is. Megkísérelte a kormány a tót nemzeti tanáccsal való megegyezést is; a tárgyalások még nem szakadtak meg, de Jászi miniszter úgy látja — alább közölt nyilatkozatában be is jelenti —, hogy a megegyezésre való kilátás itt is csekély. A cseh-szlovák és a román nép vezetőitől tehát nem remélhetünk megértést és igazságosságot.
Bízunk benne, hogy az ántánt-államok demokrata politikusai és szociáldemokratái nem engedik meghamisítani Wilson elveit és igazságot fognak követelni a magyar nép számára is.
Népszava 1918. november 17.
Témák
I. vh
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00