322,17 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.05. 19:19
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfőn: az euróhoz, a dollárhoz és a japán jenhez képest kissé gyengült, a svájci frankkal szemben viszont erősödött.
Este hét órakor az eurót 322,17 forinton, a dollárt 282,70 forinton, a svájci frankot 281,35 forinton, a japán jent pedig 2,4980 forinton jegyezték.
A pénteki záráshoz képest az euró 0,17 százalékkal, a dollár 0,05 százalékkal, a jen pedig 0,09 százalékkal erősödött, míg a frank 0,06 százalékkal gyengült.
Az euró 1,1397 dolláron forgott este, napi szinten 0,07 százalékkal drágult. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1357, a legmagasabb 1,1406 dollár volt.
A svájci frankhoz képest 0,21 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1451 frankon jegyezték.
Egy dollárért 1,0048 frankot kértek, 0,14 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,02 százalékkal gyengült a dollár, 113,18 jenen jegyezték hétfő este.
Szerző

Kormányzati szemétháború: Gémesi lemondott, és politikai bosszúról beszél

Publikálás dátuma
2018.11.05. 18:19

Fotó: Vajda József
Gémesi György gödöllői polgármester a mai tulajdonosi ülésen a fideszes támadások nyomán lemondott az Északkelet-Pest és Nógrád megye 116 településének hulladékszállítóját tulajdonló Északkelet-Pest és Nógrád megyei Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról. Ismét érkezhet a térségbe a szemét elszállítását lehetővé tévő állami pénz.
"Ott gyűltek a gödöllői Fidesz-irodában a Zöld Híd Kft.-t tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei regionális hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi társulás 116 településének kormánypárti polgármesteri, és aláírták azt kezdeményezését, miszerint a közgyűlés vegye napirendre a leváltásomat. Csakhogy ez okafogyottá vált, ugyanis magam jelentettem be, hogy leköszönök a Zöld Híd Kft. tulajdonosi testületének elnöki posztjáról", mondta a Népszavának Gémesi György. Gödöllő polgármestere szerint a helyzet egyértelmű: a szabályok szerint így három hétig megbízottként  irányítja a szemétcéget. Ezalatt egy független, nemzetközi könyvvizsgáló céggel átvilágíttatja a Zöld Híd Kft.-t, és ha szükséges, az eredményt nyilvánosságra hozza. Gémesi György egyébként nem számít nagy meglepetésre, az adatokból az derül majd ki, hogy a baj oka a hiányzó mintegy 1,2 milliárd forint. Ugyanis a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) tavaly mintegy 4,4 milliárd forintot utalt a cégnek, hogy ellássa feladatait, míg idén körülbelül 3,25 milliárdra apadt az összeg. A járandóság sorvadására nincs magyarázat. De nem vitás, hangsúlyozta Gémesi György, hogy a központi kukaholding életképtelen - nem véletlenül akarja Tarlós István "kiszorítani" Budapestről, és az FKF Zrt.-re bízni újra a hulladékszállítást. Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, évi 40 milliárd forintra van szükség, ahhoz viszont, hogy az amortizációt ellensúlyozni lehessen, illetve a gépparkot fejleszteni, további 60 milliárdra van szükség, magyarázta Gödöllő polgármestere. Aki szerint a Zöld Híd kivéreztetése nem más, mint pitiáner politikai bosszú, ugyanis a hatalom azt torolja, hogy egyedüliként szót emelt a hulladékszállítás visszásságai ellen.
És valóban, információink szerint Gémesi György volt az akadálya annak, hogy a hulladékcégek pénzügyi ellátására hivatott NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. biztosítsa a 116 Északkelet-Pest és Nógrád megyei település hulladékszállításáért felelős Zöld Híd BIGG Nkft. számára a tevékenység elvégzéséhez szükséges legalapvetőbb anyagi forrásokat is. A térségben most a Katasztrófavédelem biztosítja a hulladékszállítást a Zöld Híd járműveire alapozva. A tulajdonosi ülésre időzítve, vasárnap délután óta számos dokumentumot tett közzé a Zöld Híd azt alátámasztandó, hogy Gémesi György komoly hulladékszállítási zavarok ellenére jól végezte dolgát. A kormánypárt viszont hasonló lendülettel támadta a – korábban rövid ideig az LMP-vel szövetkező – gödöllői polgármestert. Mindezt azért, hogy – kapaszkodjanak meg - leváltsák  Gémesi Györgyöt az Északkelet-Pest és Nógrád megyei Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról. A Zöld Híd pénzügyi ellehetetlenítése egy tudatos folyamat eredménye – közölte közleményben a Zöld Híd BIGG Nkft. Október végére világossá vált, hogy a hulladékdíjak beszedéséért felelős NHKV nem biztosít a számukra forrást, hisz a számláikat is visszaküldték. A szolgáltatás kényszerűen leállt, mert az NHKV egyoldalú döntései nyomán elfogytak az üzemeltetés feltételei. A katasztrófavédelem bevonását az ellátási területen élők érdekében maga a Zöld Híd BIGG kezdeményezte. (A cég a kukaürítés anyagi ellehetetlenülés miatti felfüggesztéséről két hete pénteken tájékoztatta a katasztrófavédelmet, amely saját anyagi forrásaiból a következő hét szerda óta szervezi a Zöld Híd eszközeivel a térségi hulladékszállítást.) A Zöld Híd jobb anyagi helyzetben volt most, mint 2017 végén, amikor jóval nagyobb összeggel tette rendbe a céget az NHKV. Most gyakorlatilag megszüntették a kommunikációt mind az ügyvezetéssel, mind a társulás elnökségével. Elhúzták a negyedéves elszámolásokat, azokat felszólításra, a szükséghelyzet kialakulása idején adták ki egyszerre úgy, hogy gyakorlatilag adósságba fordították a társaságot. Többszöri kérésük ellenére érdemi műszaki, logisztikai támogatást nem nyújtottak. A szükséghelyzet elrendelését követően viszont azonnal érkezett 11 autó Gödöllőre és az NHKV emberei személyesen is megjelentek ugyanitt. Szeptember-október folyamán öt alkalommal hívták őket egyeztetésre, egyszer sem jöttek el. Október második felében Gödöllő környékén a Közlekedési Felügyelet célzottan ellenőrizte a Zöld Híd járműveit, miközben korábban ilyen sose történt. Az ellehetetlenítési folyamat részeként értékelik, hogy az NHKV múlt szerdai hatállyal visszavonta a Zöld Híd július 20-án kiadott megfelelőségi véleményét (nem hatósági engedélyét) arra hivatkozva, hogy a cég nem tudja ellátni feladatát és és a Katasztrófavédelemnek be kellett avatkoznia. A történések nem reálgazdasági folyamat, hanem durva és felelőtlen politikai játszma részei, amely helyzetet a legkevésbé a Zöld Híd vezetői és dolgozói okozták – bármennyire is szeretné ezt láttatni a kormánypárti média – fogalmaz a közlemény. A Zöld Híd 2010 óta a drámai fejlesztési forráselvonások ellenére is zavartalanul ellátta közszolgáltatását. Az események láncolata, köztük a megfelelőségi nyilatkozat gyors visszavonása egyértelműen mutatja a számukra, hogy a Zöld Híd BIGG kivezetése nem szakmai, hanem politikai döntés. Azt ugyanakkor már észszerű döntésnek tartják, hogy a kormány október 30-án 26,5 milliárd forintot különített el a hulladékgazdálkodás 2018-as konszolidálására. Ezt annak nyílt beismeréseként értékelik, amiről évek óta beszél a Zöld Híd, miszerint hogy évek óta forráshiányos a hulladékgazdálkodás. (Ennek példájaként felhozzák, hogy Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke évi 40 milliárdos hiányról tett említést, Tarlós István, Budapest főpolgármestere pedig bírja a miniszterelnök arra vonatkozó ígéretét, hogy a fővárosi FKF visszakapja az NHKV-tól a számlakiállítási jogát. Ha a Zöld Hídnak is visszaadnák e jogot, különösebb támogatás nélkül tovább tudnák működtetni a hulladékszállítást az érintett 116 településen. A Zöld Híd tulajdonosa, az Északkelet-Pest és Nógrád megyei Önkormányzati Társulás határozottan visszautasít minden politikai indíttatású és célzatú támadást és rágalmat. A szakmai menedzsment, valamint a Zöld Híd több száz dolgozója is kiáll a döntéshozói jogokat gyakorló Gémesi György társulási elnök mellett, aki 12 éve, megbízási díj nélkül végzi munkáját és biztosítja a szervezet szakmai autonómiáját és politikaibefolyás-mentes tevékenységét. Míg meglátásuk szerint az NHKV tudatosan és folyamatosan visszafogta a Zöld Híd BIGG-nek járó pénzeket, majd jogellenesen és célzatosan szüntette be az együttműködést és a pénzellátást, addig köszönik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság emberileg és szakmailag is korrekt fellépését, segítségét, támogatását. Gémesi György külön levelet is intézett a társulás tagönkormányzataihoz, nagyjából megismételve a Zöld Híd panaszait. A cég bevételeinek biztosítására kizárólag az NHKV hivatott, amely azonban jóval kevesebb pénzt biztosított a szükségesnél. 2013 óta jelzik az egyre nagyobb gondok közeledtét. A pótlási tartalékok apadása miatt a gépjárműpark állapota és a dolgozók munkakörülményei egyre romlottak. Tavaly decemberben hasonló helyzet közelített, ám az NHKV akkori vezetésével az utolsó pillanatban még megállapodtak egy tűzoltás-jellegű megoldásról. A Kerepes, Ökörtelek-völgyi hulladéklerakó megtelt, korábbi terveik szerint működnie kellene már az újnak. Mivel azonban a Nemzeti Fejlesztési Programiroda nem kezdte meg időben az új egység építését, havi 70-100 millió forint költséggel most Gyálra szállítják a hulladékot. (A lerakási gondokat évtizedekre megoldó, új lerakó költsége ismereteink szerint kevesebb mint félmilliárd, aminek árát tehát annak hiánya miatt kevesebb mint fél évente elköltik.) Anyagiak híján a Zöld Híd ügyvezetésének nem volt más választása, mint felfüggeszteni először a lomtalanítást, majd a zöld hulladék elszállítását, végül az egész szolgáltatást – fogalmaz Gémesi György. Eközben rendezték a beszállítói tartozások jelentős részét, egy havi bért ügyvédi letétbe helyeztek és maradt körülbelül 11 ezer liter üzemanyagjuk.  A szolgáltatás kényszerű leállása után személye és Gyenes Szilárd ügyvezető ellen a kormánysajtó oldaláról azonos tartalmú, lehengerlő politikai, emberi és szakmai lejárató kampány indult - írja a polgármester. Az események láncolata mögött sunyi, alattomos politikai szándékokat vél felfedezni, amit összekötött a tulajdonosi közösség mai ülésével. Szerinte ilyenkor „valakin el kell verni a port”, „kell egy bűnös”, ami eltereli a figyelmet az NHKV botrányos gazdálkodásáról. (Az állami zrt.-nek továbbra sincs leadott tavalyi mérlege, három éve nem képes megfelelő számlákat kiállítani, az új vezetők meghívásaiknak nem tesznek eleget.) Ehhez képest Gémesi György a térség fideszes parlamenti képviselője, Vécsey László valótlanságokat és sértéseket tartalmazó üzenetei, illetve Kontrát Károly fideszes belügyminiszter-helyettes tájékoztatója mögött személye lejáratási szándékát véli felfedezni. Ehhez képest az online felületek hozzászólóinak túlnyomó többsége továbbra is a Zöld Híddal érez együtt. Hertel László sződi polgármester őt a társulás elnöki posztjáról való lemondásra felszólító levele szerinte szintén nem tartalmazott szakmai indokokat. A Zöld Híd „szándékos kivéreztetése” után, a kialakult működésképtelenségből eredő szomorú helyzet átmenetileg megoldódott – legalábbis addig, amíg a Katasztrófavédelem a helyszínen tartózkodik, akiknek Gémesi György is köszönetet mond. A lemaradások pótlása után - továbbra is a Zöld Híd bázisán - helyre áll az eredeti rend. Mindazonáltal ennek is meglesz a költsége, aminél korrektebbnek tartotta volna a Zöld Híd normál pénzellátását. A helyzetnek van felelőse, de az nem a Zöld Híd és a tulajdonosi társulás, bár áll mindennemű további, szakmai alapú vizsgálat elébe. Leszögezi: ha maga bármilyen kifogásolhatót tapasztalt volna a Zöld Híd működésében, megkülönböztetés nélkül intézkedett volna. Vécsey László a tulajdonosi ülés előtt sajtótájékoztatón újfent követelte Gémesi György lemondását, a szerinte pénzzel mindvégig ellátott Zöld Híd gazdálkodásának visszamenőleges vizsgálatát. A fideszes honatya megismételte korábbi véleményét, miszerint Gémesi György és a Zöld Híd „politikai okokból” idéztek elő egy 300 ezer embernek otthont adó területen egészségügyi szükséghelyzetet.

Nem küldték volna el

Nem küldte volna el a tulajdonosi társulás éléről Gémesi Györgyöt Dócs Dávid, a szintén érintett Cserháthaláp polgármestere. A 360 lelkes falu független-exjobbikos polgármestere – akit azért értünk el, mert későn kapott meghívót, így az ülésen nem tudott részt venni – úgy véli: a személyi kérdések előtt egy alapos vizsgálatot kellene lefolytatni. Jelenleg ugyanis nem látnak tisztán. Egyelőre csak azt lehet bizton állítani, hogy a Zöld Híd jó ideje nem kapja meg az általa a működéséhez kért pénzt az ennek biztosítására hivatott állami NHKV-tól. Ám arról, hogy ez a követelés jogos-e, már erősen eltérnek az álláspontok. Jelenleg ráadásul a katasztrófavédelem biztosítja a hulladék elszállítását.

Most pótolják az elmaradást

A Zöld Híd hétfőn és kedden - ma és holnap - viszi el azok hulladékát, akiknél a múlt hét elején ez nem sikerült - derül ki a társaság közleményéből. Mindazonáltal egyszerre csak a kukákba beletöltött szemetet tudják elszállítani - teszik hozzá.

Szerző
Frissítve: 2018.11.05. 18:53

Megállíthatatlanul drágulnak a lakások

Publikálás dátuma
2018.11.05. 15:34
FOTÓ: Tóth Gergő
Hiába kérnek egyre többet a lakásokért, mégis egyre többen vásárolnak. Egyvalami azért módosult: a kereslet eltolódott az olcsóbb ingatlanok irányába.
Bár az őszi, téli hónapok általában visszavetik az ingatlanpiacot, az idén ez még nem következett be. Októberben gyakorlatilag a szeptemberivel megegyező számú, mintegy 12 700 ingatlan adás-vételét bonyolították le, ami 2016-hoz képest 18, 2017-hez képest pedig 4 százalékos növekedést jelent – derül ki a Duna House legfrisebb havi tranzakciószámbecsléséből. A kereslet ugyanakkor eltolódott az olcsóbb lakások felé – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megjegyezte: a lakások drágulása és a forgalom élénkülése továbbra is kitart, így nem csökken ugyan a vevők száma, de egyre nehezebben tudnak lépést tartani az árak emelkedésével - főként a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. A vásárlók ezért inkább az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben keresnek most lakásokat. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és a nagyvárosokban a külső kerületek népszerűsége megnőtt. A fővárosban például - az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések alapján - a XXII., XXI., XX., XVII., XV. kerületi lakások iránt volt a legnagyobb, a fővárosi átlagot meghaladó kereslet október elején. Szintén átlag feletti népszerűségnek örvend a korábban is felkapott XI. kerület. A korábbi években erősen keresett XIII., VIII., VI. kerületi lakások iránt viszont már átlag alatti érdeklődés mutatkozott. A most népszerűnek számító csepeli használt lakások átlagos négyzetméterára ugyanis
427 ezer
forint körül mozog, ami ugyan 27 százalékos növekedés tavalyhoz képest, ám ez még mindig jelentősen alatta marad a IX., VI. vagy VII. kerület 700 ezer forint körüli négyzetméter-árainak.

Szintén jelentős, 40, illetve 36 százalékos áremelkedés látható a X. és XV. kerületi lakások négyzetméter-áraiban, ám még ezek is alig haladják meg az 500 ezer forintot. Balogh László szerint nem csak Budapesten, hanem vidéken is jellemző, hogy a korábban keresett, drágább városrészek helyett az olcsóbbak felé fordulnak a vevők. Ez nem meglepő, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint a lakásdrágulás üteme új erőre kapott 2018-ban. A második negyedévben 2017 azonos időszakához képest a lakások több mint 10 százalékkal lettek drágábbak, így a 2018-as első félévi országos lakáspiaci árszint már közelíti a válságot megelőző 2008-as reálárszintet. Az új lakások reálára már csak 0,4, a használtaké 1,6 százalékkal maradt el a tíz évvel korábbi értéktől. Miközben azonban Budapesten és a kedvezőbb adottságú régiók megyeszékhelyein a reállakásárak már jelentősen meghaladták a tíz évvel ezelőtti szintet, addig az ország többi területén még általános a reálárak elmaradása. A lakáspiaci forgalom ezzel együtt tovább élénkült, az első félévben
59 ezer
lakóingatlan cserélt gazdát, ami 7 százalékos emelkedésnek felel meg tavalyhoz képest.

Az ebben az időszakban eladott lakásoknak azonban mindössze 2,9 százaléka volt új építésű. Vagyis az emelkedés teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás. Az év első felévét vizsgálva az eladott használt lakások ára átlagosan 8,2 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerültek volna többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Azonban az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és 3,1 százalékkal lett magasabb, mint 2017-ben volt – mutat rá a KSH elemzése. A használt lakások ár szerinti eloszlásában szembeszökő változás következett be az elmúlt években. Tíz évvel ezelőtt a lakások több mint kétharmada 4 és 14 millió forint közötti áron kelt el, 2018-ra az arány 45 százalékra csökkent. Korábban a 20 millió forint fölötti eladások a teljes használtlakás-piac egytizedét tették ki, ma már 23 százalékát. A lakáspiac területi különbségei szélesednek, és mind az alacsony, mind a nagy összegű eladások aránya nőtt.

Milliókkal kell többet fizetni a fővárosban

Az idei év első félévében Budapesten a használt lakások átlagosan 26,6 millió forintba kerültek, azaz 2,2 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,3 millió forinttal 14,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A lakások négyzetméterára Budapesten átlagosan 477, a megyeszékhelyeken 233 ezer forint volt, ez rendre 14, illetve 13 százalékkal haladta meg a 2017-es átlagot. A városokban az átlagos lakásár enyhe csökkenés után 11,1 millió forintot tett ki a vizsgált időszakban. Az átlagár csökkenését itt a forgalomba kerülő lakások kisebb lakásmérete magyarázza, ugyanis eközben a négyzetméter-árak emelkedtek: 151-ről 153 ezer forintra. Ezzel szemben a községekben nemcsak a teljes, hanem az egy négyzetméterre jutó ár is csökkent. A községek 77 ezer forintot kitevő átlagos négyzetméter-ára az országos átlag egyharmada, az agglomerációkon kívül eső községekben pedig csak a negyede volt: 58 ezer forint. Évek óta jellemző a kisebb települések árszínvonalának távolodása az országos átlagtól. Míg a megyeszékhelyek árszintje összességében végig az átlag körül maradt, a főváros lakáspiaci árszintje a 2008–2015 közötti években általában 60 százalékkal haladta meg az átlagárat, 2018 első felében pedig már több mint kétszeresen meghaladta az.    

Szerző
Frissítve: 2018.11.05. 15:57