Nem mer tovább huzakodni az Európai Néppárttal a Fidesz, most úgy tűnik

Publikálás dátuma
2018.11.06 08:58
Daul, az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz.
Fotó: DPA/ Wiktor Dabkowski
"Megszavazhatónak tartják" a Fideszben azt a demokrácia védelméről szóló határozattervezetet, amit az Európai Néppárt kongresszusán fogadhatnak el.
Ritkán kerülnek szóba az egyes pártok ifjúsági szervezeteinek ügyei a magyar Országgyűlésben, de Böröcz László Fidelitas-elnök ezúttal nem hagyta ki a ziccert és hétfőn napirend előtt számolt be arról: az Európai Néppárt (EPP) ifjúsági kongresszusának athéni konferenciáján a szervezet alelnökévé választották Magyar Ágnes Zsófiát, a Fidelitas tagját. A Fidesz ifjúsági szervezete ugyan eddig is adott alelnököt az EPP Youth-ba, de az anyapártot már tartósan körülvevő, az EPP-ben magában is jelen lévő politikai feszültséget figyelembe véve kétségtelenül siker, hogy ezt a pozíciót megőrizték a szervezet felsővezetésében, ahová ráadásul az RMDSZ partnerszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet színeiben Ambrus Zsombor is bekerült. Mivel az RMDSZ mind az EPP-ben, mind az Európai Parlamentben gyakorlatilag a Fidesz-frakció tagjának számít, akár azt is mondhatjuk, két Fideszes is van az EPP Youth kilenc alelnöke közül. Nem véletlen, hogy a Népszava kérdésére a Fidesz egy parlamenti képviselője igyekezett az athéni kongresszus jelentőségét erősíteni. „Az EPP Youth-ban a tagszervezetek az anyapártok irányvonalát követik, vagyis a skandinávok éppen olyan kritikusak velünk szemben, mint a nagy EPP-ben, de a németek, osztrákok, kelet-európaiak viszont kiálltak mellettünk Athénben, ebből nyugodtan le lehet vonni következtetéseket arra is, hogy az EPP helsinki kongresszusán mi várható” - mondta a nemzetközi ügyekkel is foglalkozó politikus. A Néppárt szerdán és csütörtökön Helsinkiben tartja saját kongresszusát, és egyelőre nem árt egy kis önbizalomerősítés a Fidesznek az esemény előtt. Mert – ahogyan azt a Népszava megírta –, "az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása" címet viselő dokumentumot a néppárti döntéshozatalt közelről ismerő forrásunk szerint azért terjeszti elő az EPP vezető grémiuma, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: jóváhagyja az állásfoglalást vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A szöveg hitet tesz a liberális demokrácia, a jogállam tiszteletben tartása, a civil szervezetek mellett – csupa olyan ügy, ami kapcsán a Fideszt az EPP-ben is komoly bírálatok érték az elmúlt években. A Fidesz delegációja – melynek Orbán Viktor is tagja lesz majd – ennek ellenére várhatóan megszavazza majd a határozatot, ezt több forrásunk is megerősítette. Elsősorban nyilván azért, mert a hivatalos retorikában akár Orbán Viktor, akár a párt többi politikusa maga is kiáll ezen értékek mellett, másrészt a szöveg nem bír semmilyen jogi kötőerővel. Egy általunk megkérdezett Fideszes EP-képviselő amúgy is „jelentősen enyhülő hangulatot tapasztalt” a párttal szemben az utóbbi hetekben, különösen a Sargentini-jelentésről szóló EP-szavazást megelőző frakcióülésen Strasbourgban. „Ott felállt Joseph Daul, és megkérdezte, van-e olyan nemzeti delegáció, amelyik hivatalosan indítványozza a Fidesz kizárását, az jelezze, ha nem, akkor ezt a témát vegyük le a napirendről egyelőre. Senki nem jelentkezett. Én nem gondolom, hogy ezek után ez a téma egyáltalán szóba kerülne Helsinkiben” - mondta forrásunk. A Népszava által ismertetett szövegtervezetet ő is „megszavazhatónak” nevezte, hozzátéve, hogy mivel a szöveg akár még szerdán, az utolsó pillanatban is módosulhat, egyelőre óvatosan kommentálná. „Különben is Helsinkiben leszünk, ez a határozat felfogható egy gesztusként velünk szemben kritikus vendéglátóknak és a párt bal szárnyának is” - mondta. Egy másik forrásunk szerint a határozattervezet az EPP belső kampányának része, így kell „értékén kezelni”. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök és Manfred Weber a bajor CSU politikusa ugyanis egyaránt szeretne az EPP uniós bizottsági elnökjelöltje lenni. Stubb többször élesen bírálta a Fideszt és kampányába a jogállamiságot, az európai értékeket állítja, Weber viszont sokkal megengedőbb Orbán Viktorékkal – bár a Sargentini-jelentést megszavazta – és a Fideszes füleknek sokkal kedvesebb bevándorlásellenes, határvédő retorikát viszi. A jelen állás szerint ugyanakkor Weber esélyei sokkal jobbak finn vetélytársával szemben – ez mindenképpen Orbán Viktor kezére játszhat.
Frissítve: 2018.11.06 09:43

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.