Nem mer tovább huzakodni az Európai Néppárttal a Fidesz, most úgy tűnik

Publikálás dátuma
2018.11.06 08:58
Daul, az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz.
Fotó: DPA/ Wiktor Dabkowski
"Megszavazhatónak tartják" a Fideszben azt a demokrácia védelméről szóló határozattervezetet, amit az Európai Néppárt kongresszusán fogadhatnak el.
Ritkán kerülnek szóba az egyes pártok ifjúsági szervezeteinek ügyei a magyar Országgyűlésben, de Böröcz László Fidelitas-elnök ezúttal nem hagyta ki a ziccert és hétfőn napirend előtt számolt be arról: az Európai Néppárt (EPP) ifjúsági kongresszusának athéni konferenciáján a szervezet alelnökévé választották Magyar Ágnes Zsófiát, a Fidelitas tagját. A Fidesz ifjúsági szervezete ugyan eddig is adott alelnököt az EPP Youth-ba, de az anyapártot már tartósan körülvevő, az EPP-ben magában is jelen lévő politikai feszültséget figyelembe véve kétségtelenül siker, hogy ezt a pozíciót megőrizték a szervezet felsővezetésében, ahová ráadásul az RMDSZ partnerszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet színeiben Ambrus Zsombor is bekerült. Mivel az RMDSZ mind az EPP-ben, mind az Európai Parlamentben gyakorlatilag a Fidesz-frakció tagjának számít, akár azt is mondhatjuk, két Fideszes is van az EPP Youth kilenc alelnöke közül. Nem véletlen, hogy a Népszava kérdésére a Fidesz egy parlamenti képviselője igyekezett az athéni kongresszus jelentőségét erősíteni. „Az EPP Youth-ban a tagszervezetek az anyapártok irányvonalát követik, vagyis a skandinávok éppen olyan kritikusak velünk szemben, mint a nagy EPP-ben, de a németek, osztrákok, kelet-európaiak viszont kiálltak mellettünk Athénben, ebből nyugodtan le lehet vonni következtetéseket arra is, hogy az EPP helsinki kongresszusán mi várható” - mondta a nemzetközi ügyekkel is foglalkozó politikus. A Néppárt szerdán és csütörtökön Helsinkiben tartja saját kongresszusát, és egyelőre nem árt egy kis önbizalomerősítés a Fidesznek az esemény előtt. Mert – ahogyan azt a Népszava megírta –, "az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása" címet viselő dokumentumot a néppárti döntéshozatalt közelről ismerő forrásunk szerint azért terjeszti elő az EPP vezető grémiuma, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: jóváhagyja az állásfoglalást vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A szöveg hitet tesz a liberális demokrácia, a jogállam tiszteletben tartása, a civil szervezetek mellett – csupa olyan ügy, ami kapcsán a Fideszt az EPP-ben is komoly bírálatok érték az elmúlt években. A Fidesz delegációja – melynek Orbán Viktor is tagja lesz majd – ennek ellenére várhatóan megszavazza majd a határozatot, ezt több forrásunk is megerősítette. Elsősorban nyilván azért, mert a hivatalos retorikában akár Orbán Viktor, akár a párt többi politikusa maga is kiáll ezen értékek mellett, másrészt a szöveg nem bír semmilyen jogi kötőerővel. Egy általunk megkérdezett Fideszes EP-képviselő amúgy is „jelentősen enyhülő hangulatot tapasztalt” a párttal szemben az utóbbi hetekben, különösen a Sargentini-jelentésről szóló EP-szavazást megelőző frakcióülésen Strasbourgban. „Ott felállt Joseph Daul, és megkérdezte, van-e olyan nemzeti delegáció, amelyik hivatalosan indítványozza a Fidesz kizárását, az jelezze, ha nem, akkor ezt a témát vegyük le a napirendről egyelőre. Senki nem jelentkezett. Én nem gondolom, hogy ezek után ez a téma egyáltalán szóba kerülne Helsinkiben” - mondta forrásunk. A Népszava által ismertetett szövegtervezetet ő is „megszavazhatónak” nevezte, hozzátéve, hogy mivel a szöveg akár még szerdán, az utolsó pillanatban is módosulhat, egyelőre óvatosan kommentálná. „Különben is Helsinkiben leszünk, ez a határozat felfogható egy gesztusként velünk szemben kritikus vendéglátóknak és a párt bal szárnyának is” - mondta. Egy másik forrásunk szerint a határozattervezet az EPP belső kampányának része, így kell „értékén kezelni”. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök és Manfred Weber a bajor CSU politikusa ugyanis egyaránt szeretne az EPP uniós bizottsági elnökjelöltje lenni. Stubb többször élesen bírálta a Fideszt és kampányába a jogállamiságot, az európai értékeket állítja, Weber viszont sokkal megengedőbb Orbán Viktorékkal – bár a Sargentini-jelentést megszavazta – és a Fideszes füleknek sokkal kedvesebb bevándorlásellenes, határvédő retorikát viszi. A jelen állás szerint ugyanakkor Weber esélyei sokkal jobbak finn vetélytársával szemben – ez mindenképpen Orbán Viktor kezére játszhat.
2018.11.06 08:58
Frissítve: 2018.11.06 09:43

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20