divat;kiállítás;Kieselbach Galéria;

Intim pillanatok és kalapos hölgyek a Kieselbach Galériában

Ártatlan női tekintetek, kordivatok, vidék és város egyaránt megjelenik a Kieselbach Galéria kiállításán. A népviselettől a kalapokig széles skálán kalandozhatunk.

A szépség ízléses vagy épp stílusos reprezentációja mindig is körülvett bennünket. Bár a közösségi média és az internetes kapcsolattartás kirakatvilágát mind gyakrabban emlegetvén talán elfeledkezünk arról, egyáltalán nem újkeletű dolog, amit a divatok és trendek terén látunk. Mindez különösen felkeltette az idők során a művészek figyelmét is. Ennek lenyomatát tárja elénk A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című kiállítás a Kieselbach Galériában, valamint az azonos címen megjelent kötet, amelynek szerzői több mint hatszáz reprodukció mentén mesélnek a magyar festészet és divat kapcsolódási pontjairól. A tömegeket vonzó megnyitón is feltártak továbbá egy ikonikus alkotást: a Kálvin téri Fabulon reklám mozaikját a rajta szereplő Pataki Ági, valamint Mihalik Enikő leplezte le. A korábbi években egy tyúkól padlóján megtalált mű egyik darabját a modell rakta helyére a galéria előtt elhelyezett molinón.

A kiállítás sem vállalkozik azonban kevesebbre mint a kötet: a kor sokak által ismert vagy feledésbe merült művészeinek legimpozánsabb alkotásaiból válogat a nagyvárosi miliőtől a vidéki házak romantikusan megjelenített világán átívelve. Rámutat arra is, bár ma már nem kiemelkedő jelentőségű a magyar népi kultúra, vagy a paraszti világ ábrázolása, a századfordulót követően ez még másképp volt. Többek közt Fényes Adolf vagy Perlmutter Izsák festményei is a falusi hétköznapok, a különféle népviseletek, és a hagyományok előtt hódolnak. S míg a vidéken élő asszonyok fején elsősorban kendőt, addig a városban több helyütt hatalmas, díszített kalapos hölgyeket, s cilinderes urakat láthatunk. De mindezek mellett ott áll az 1932-ből származó intő üzenet Hatvany Lilitől, akit a divat egyik leghíresebb hazai szakértőjeként tartanak számon: „Régi szabály, hogy ne fényképeztessük le magunkat kalapban. Az ilyen fényképre az imádott férfi egy esztendő múlva már szánakozó mosollyal tekint."

Bepillantást nyerhetünk Czene Béla művészetébe is, aki a második világháborút követő divatot, s a modern, nagyvárosi élet hangulatát megjelenítő képeivel szerepel a tárlaton. Az érzékiség, a szenvedély – ha úgy tetszik, a „csábítás fegyvere” – sugárzik a művész festményeiről, legyenek alakjai a zsúfolt belvárosban, vagy intimebb körülmények közt. Emellett a tárlat a férfiak öltözködési szokásának egy szeletébe is betekintést enged: Horthy Miklós, I. Ferenc József és Rákosi Mátyás portréja mellett az úttörők és egy szakrajzórán résztvevő diákok öltözete is megjelenik. S bár másutt is láthatunk férfiakat a festményeken, mégis a nőké a főszerep. Góth Imre Art deco szépségét, Rauscher György Lilian Harvey portréját, Feszty Masa Barna szemű lány őszi táj előtt című képét vagy épp Benczúr Gyula Koszorút a mamának című alkotását nézve nem is kérdés, miért.

Ahogy az is egyértelműnek tűnik a festményeket szemlélve, hogy a művészek nem tettek élesen elhatárolható különbséget a szépség tekintetében vidék vagy város, a falusi dolgozó nők vagy a szalonokba járó úrihölgyek közt. Bár a hívószavak közt szerepel a divat és a stílus, a szépség mégis sokkal inkább egyetemes értékként jelenik meg az alkotásokra pillantva, amely nem az öltözék árától vagy az aktuális trendektől függ. A kiállítás a női test, a könnyed mozdulatok, s a csábítóan villanó vagy épp távolba révedő tekintetek egész arzenálját vonultatja fel, a huszadik századi festészet előtt emelve kalapját.

Infó:

A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében, látogatható november 24-ig a Kieselbach Galériában.