Intim pillanatok és kalapos hölgyek a Kieselbach Galériában

Publikálás dátuma
2018.11.07. 11:07
Perlmutter Izsák Család, Tisztaszobában és Ünnep című képe
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ártatlan női tekintetek, kordivatok, vidék és város egyaránt megjelenik a Kieselbach Galéria kiállításán. A népviselettől a kalapokig széles skálán kalandozhatunk.
A szépség ízléses vagy épp stílusos reprezentációja mindig is körülvett bennünket. Bár a közösségi média és az internetes kapcsolattartás kirakatvilágát mind gyakrabban emlegetvén talán elfeledkezünk arról, egyáltalán nem újkeletű dolog, amit a divatok és trendek terén látunk. Mindez különösen felkeltette az idők során a művészek figyelmét is. Ennek lenyomatát tárja elénk A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című kiállítás a Kieselbach Galériában, valamint az azonos címen megjelent kötet, amelynek szerzői több mint hatszáz reprodukció mentén mesélnek a magyar festészet és divat kapcsolódási pontjairól. A tömegeket vonzó megnyitón is feltártak továbbá egy ikonikus alkotást: a Kálvin téri Fabulon reklám mozaikját a rajta szereplő Pataki Ági, valamint Mihalik Enikő leplezte le. A korábbi években egy tyúkól padlóján megtalált mű egyik darabját a modell rakta helyére a galéria előtt elhelyezett molinón. A kiállítás sem vállalkozik azonban kevesebbre mint a kötet: a kor sokak által ismert vagy feledésbe merült művészeinek legimpozánsabb alkotásaiból válogat a nagyvárosi miliőtől a vidéki házak romantikusan megjelenített világán átívelve. Rámutat arra is, bár ma már nem kiemelkedő jelentőségű a magyar népi kultúra, vagy a paraszti világ ábrázolása, a századfordulót követően ez még másképp volt. Többek közt Fényes Adolf vagy Perlmutter Izsák festményei is a falusi hétköznapok, a különféle népviseletek, és a hagyományok előtt hódolnak. S míg a vidéken élő asszonyok fején elsősorban kendőt, addig a városban több helyütt hatalmas, díszített kalapos hölgyeket, s cilinderes urakat láthatunk. De mindezek mellett ott áll az 1932-ből származó intő üzenet Hatvany Lilitől, akit a divat egyik leghíresebb hazai szakértőjeként tartanak számon: „Régi szabály, hogy ne fényképeztessük le magunkat kalapban. Az ilyen fényképre az imádott férfi egy esztendő múlva már szánakozó mosollyal tekint."
Góth Imre Art deco szépség című alkotása
Bepillantást nyerhetünk Czene Béla művészetébe is, aki a második világháborút követő divatot, s a modern, nagyvárosi élet hangulatát megjelenítő képeivel szerepel a tárlaton. Az érzékiség, a szenvedély – ha úgy tetszik, a „csábítás fegyvere” – sugárzik a művész festményeiről, legyenek alakjai a zsúfolt belvárosban, vagy intimebb körülmények közt. Emellett a tárlat a férfiak öltözködési szokásának egy szeletébe is betekintést enged: Horthy Miklós, I. Ferenc József és Rákosi Mátyás portréja mellett az úttörők és egy szakrajzórán résztvevő diákok öltözete is megjelenik. S bár másutt is láthatunk férfiakat a festményeken, mégis a nőké a főszerep. Góth Imre Art deco szépségét, Rauscher György Lilian Harvey portréját, Feszty Masa Barna szemű lány őszi táj előtt című képét vagy épp Benczúr Gyula Koszorút a mamának című alkotását nézve nem is kérdés, miért.
Hatvany Lili portréja
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ahogy az is egyértelműnek tűnik a festményeket szemlélve, hogy a művészek nem tettek élesen elhatárolható különbséget a szépség tekintetében vidék vagy város, a falusi dolgozó nők vagy a szalonokba járó úrihölgyek közt. Bár a hívószavak közt szerepel a divat és a stílus, a szépség mégis sokkal inkább egyetemes értékként jelenik meg az alkotásokra pillantva, amely nem az öltözék árától vagy az aktuális trendektől függ. A kiállítás a női test, a könnyed mozdulatok, s a csábítóan villanó vagy épp távolba révedő tekintetek egész arzenálját vonultatja fel, a huszadik századi festészet előtt emelve kalapját. Infó: A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében, látogatható november 24-ig a Kieselbach Galériában.  
Szerző
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

Új korszak kezdődött

Publikálás dátuma
2018.11.06. 12:43
ZIFFER SÁNDOR Vörös kapubejáró, 1908
Czóbel Béla 1905-ös útját követően egyre több fiatal nagybányai festő utazott a francia fővárosba. Párizs, a Vadak felszabadító hatására pompás életművek alakultak a századelőn – ezt mutatja be a Virág Judit Galéria látványos, gazdag kiállítása.
Ne fogjuk vissza magunkat: a látvány káprázatos. A Virág Judit Galéria alsó, nagy termében a csupa fekete fal és csupa fekete padozat sötétjében professzionálisan megvilágított színpompás képek; vörös kerti utak, lilán-sárgán-zölden torlódó földek, fehér havon világoskék eleven árnyékok. Perlrott Csaba Vilmos, Czóbel Béla, Boromisza Tibor. „Neósok”, tagjai, esetleg vezérei annak a lázadó, de legalábbis elődeikkel szakító nagybányai festőgenerációnak, akik abban a fontos évtizedben, amelyet a kiállítás címe megjelöl, közlekedtek a szintén kijelölt Partium – Franciaország útvonalon. Addig példátlan változások következtek be a magyar piktúrában. Még sokáig él Nagybányán a plein air, az igazi impresszionizmus, ahogyan ezt a méltatlanul nem ismert Kádár Géza tavasszal, kerttel, verőfénnyel és finom árnyékokkal teli Nagybánya-tárgyú képei mutatják. Letagadhatatlan a később, sokáig megvetett szecesszió, amelyhez – akárhogy is – majd még a Nyolcak avantgárdjának is lesz köze. Tihanyi Aktok (Táncoló aktok, Aktok a szabadban – az állhatatlanul sokféle cím önmaga jelzi azt a nehezen meghatározható szenvedést és szenvelgést, amelynek képviseletében a Tihanyi-képen kívül az alig ismert Götz B. Ernő Szilváskertje és a méltán ismert-elismert Perlrott-Csaba önarcképe is megjelent. 
TIHANYI LAJOS Interieur, 1908
Rendezői telitalálat, ahogyan három Iványi Grünwald tájkép az egyik sarokban bemutatja és összefoglalja az évtized történetét. A minden sorszám nélküli Nagybányai táj (1908) a puha, vörös, sárga, talán-zöld hegyoldalával, tűnődő házaival békés, derűs, örömteli látkép, olyan, amilyennek a nagybányai piktúrát leginkább ismerjük. A Nagybányai táj I. (1907–1908) házai megformáltak és testesek, a hegyoldalt oldatlan festéknyomok vörös és zöld lombjai borítják. Mondhatni neós vászon, emlékeztet arra a megértésre, amellyel a mester a lázadókat pártfogolta. A harmadik variáns, a cím szerint Nagybányai táj II. a látványélményt sugalló zárójeles alcím (Lángoló ősz) ellenére már-már színtiszta expresszionizmus. (1908-1909). Hiszen lehetne magyarázat a vörös évszak a lángoló, kopárrá izzott hegyoldalra, de ugyanez nem elég a nem kevésbé hangsúlyos, már-már vad zöld mezők és kék épületfedelek indokaként. Iványi Grünwald csaknem a német Die Brückével egy időben csaknem expresszionista lett.
DÉNES VALÉRIA Párizsi parkban (A Cluny park), 1910–11 körül
Nem egyedül. Mert ha tudjuk is, hogy a magyar vadaknak a francia Vadak hatására változott a személete és a művészete, a francia példa követése nem volt automatikus és nem volt kizárólagos Nagybánya új nemzedékénél. Dénes Valéria tépett, mélyzöld lombjait, görcsösen vonagló fekete fatörzseit nehéz a Vadakhoz igazítani, akkor is, ha a vadul expresszionista vászon címe Párizsi parkban. Aminthogy Czóbel romantikusan expresszionista, türelmetlen Parkjának lilásvörös fái, már említett torlódó földjei is igen messzire kerültek a szövetséges Fauves elegánsan lázadó koloritjától. Dénes Valéria nagyszerű előkubizmusa nem vitatja Dénes expresszionizmusát, ahogyan Párizs követése a legerősebbeknél sosem stíluspedantéria. Ziffer Sándor, akiről előbb-utóbb ki fog derülni, hogy első vonalbeli, szuverén mester – szóval Ziffer valahogy messzi színszabadsággal és ezt nem gátoló formával-perspektívával őrzi, viszi tovább azt aminek a megjelenését Nagybánya tanúja, részese és monográfusa, Réti István a címben idézett szavakkal jellemez. Igaz, ő nagyon ellenkező előjellel érti, hogy új korszak kezdődött, a mester utólag is anarchikus individualizmus korát látja benne, de van ennek a valódi kezdetnek ennél tragikusabb vonatkozása is. A nem létező folytatás tizenkilenc után. Nézzük csak. Boromisza harsány, plakátüres csikós-gulyás festő lesz Magyarországon, a már a nevében is kimódolt Magyar Képírók Társaságának alapítója. Ziffert itthon leírják, mert folytatja a Romániává lett Nagybányán. A nem alkuvó Tihanyi ereje a kényszerű emigrációban fogy, végül visszajut Párizsba, ahol – ez magánvélemény – kilazult nonfiguratív lesz. A huszonéves korában finom nagybányai tájakat festő Huszár Vilmos a holland konstruktivizmus mestere, minden itthoni hatás nélkül. Pompás, szárnyaló kezdetet látunk a Falk Miksa utcában, amely sosem fejeződhetett be Magyarországon.

Infó

 Nagybánya - Párizs 1904-1914 A tüzes színek forradalma Virág Judit Galéria Nyitva: november 18-ig www.rozsagyula.com