Intim pillanatok és kalapos hölgyek a Kieselbach Galériában

Publikálás dátuma
2018.11.07 11:07
Perlmutter Izsák Család, Tisztaszobában és Ünnep című képe
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ártatlan női tekintetek, kordivatok, vidék és város egyaránt megjelenik a Kieselbach Galéria kiállításán. A népviselettől a kalapokig széles skálán kalandozhatunk.
A szépség ízléses vagy épp stílusos reprezentációja mindig is körülvett bennünket. Bár a közösségi média és az internetes kapcsolattartás kirakatvilágát mind gyakrabban emlegetvén talán elfeledkezünk arról, egyáltalán nem újkeletű dolog, amit a divatok és trendek terén látunk. Mindez különösen felkeltette az idők során a művészek figyelmét is. Ennek lenyomatát tárja elénk A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című kiállítás a Kieselbach Galériában, valamint az azonos címen megjelent kötet, amelynek szerzői több mint hatszáz reprodukció mentén mesélnek a magyar festészet és divat kapcsolódási pontjairól. A tömegeket vonzó megnyitón is feltártak továbbá egy ikonikus alkotást: a Kálvin téri Fabulon reklám mozaikját a rajta szereplő Pataki Ági, valamint Mihalik Enikő leplezte le. A korábbi években egy tyúkól padlóján megtalált mű egyik darabját a modell rakta helyére a galéria előtt elhelyezett molinón. A kiállítás sem vállalkozik azonban kevesebbre mint a kötet: a kor sokak által ismert vagy feledésbe merült művészeinek legimpozánsabb alkotásaiból válogat a nagyvárosi miliőtől a vidéki házak romantikusan megjelenített világán átívelve. Rámutat arra is, bár ma már nem kiemelkedő jelentőségű a magyar népi kultúra, vagy a paraszti világ ábrázolása, a századfordulót követően ez még másképp volt. Többek közt Fényes Adolf vagy Perlmutter Izsák festményei is a falusi hétköznapok, a különféle népviseletek, és a hagyományok előtt hódolnak. S míg a vidéken élő asszonyok fején elsősorban kendőt, addig a városban több helyütt hatalmas, díszített kalapos hölgyeket, s cilinderes urakat láthatunk. De mindezek mellett ott áll az 1932-ből származó intő üzenet Hatvany Lilitől, akit a divat egyik leghíresebb hazai szakértőjeként tartanak számon: „Régi szabály, hogy ne fényképeztessük le magunkat kalapban. Az ilyen fényképre az imádott férfi egy esztendő múlva már szánakozó mosollyal tekint."
Bepillantást nyerhetünk Czene Béla művészetébe is, aki a második világháborút követő divatot, s a modern, nagyvárosi élet hangulatát megjelenítő képeivel szerepel a tárlaton. Az érzékiség, a szenvedély – ha úgy tetszik, a „csábítás fegyvere” – sugárzik a művész festményeiről, legyenek alakjai a zsúfolt belvárosban, vagy intimebb körülmények közt. Emellett a tárlat a férfiak öltözködési szokásának egy szeletébe is betekintést enged: Horthy Miklós, I. Ferenc József és Rákosi Mátyás portréja mellett az úttörők és egy szakrajzórán résztvevő diákok öltözete is megjelenik. S bár másutt is láthatunk férfiakat a festményeken, mégis a nőké a főszerep. Góth Imre Art deco szépségét, Rauscher György Lilian Harvey portréját, Feszty Masa Barna szemű lány őszi táj előtt című képét vagy épp Benczúr Gyula Koszorút a mamának című alkotását nézve nem is kérdés, miért.
Ahogy az is egyértelműnek tűnik a festményeket szemlélve, hogy a művészek nem tettek élesen elhatárolható különbséget a szépség tekintetében vidék vagy város, a falusi dolgozó nők vagy a szalonokba járó úrihölgyek közt. Bár a hívószavak közt szerepel a divat és a stílus, a szépség mégis sokkal inkább egyetemes értékként jelenik meg az alkotásokra pillantva, amely nem az öltözék árától vagy az aktuális trendektől függ. A kiállítás a női test, a könnyed mozdulatok, s a csábítóan villanó vagy épp távolba révedő tekintetek egész arzenálját vonultatja fel, a huszadik századi festészet előtt emelve kalapját. Infó: A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében, látogatható november 24-ig a Kieselbach Galériában.  
2018.11.07 11:07
Frissítve: 2018.11.07 11:07

MNB-képvásárlás: elég indok, hogy a tulajdonos magyar állampolgár volt

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:00

Fotó: AFP/
Bár Jan Van Der Heyden Városlátképe sosem volt magyarországi gyűjtemény része, az MNB Értéktár programja szerint az egykori tulajdonos, Heinrich Thyssen magyar állampolgársága miatt került „haza” a festmény.
„Magyar érintettség miatt, a Bornemisza-gyűjtemény okán volt fontos a festmény hazakerülése” – válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya lapunk levelére, amelyben arra szerettünk volna választ kapni: mi indokolta, hogy az MNB Értéktár programja 400 ezer euróért megvásárolta Jan Van Der Heyden holland barokk festő Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című képét. Az Értéktár program deklarált célja ugyanis, hogy „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincseket szerezzen vissza Magyarországnak, ám ez a kép mindez idáig sosem volt Magyarországon, vagy magyarországi gyűjteményben. Heinrich Thyssen-Bornemisza báró 1920-ban vásárolta meg az alkotást, és az akkor már Ausztriához tartozó rohonci birtokára került mintegy tíz évre. Ezt az MNB nem is kérdőjelezte meg, mégis, a „festmény hazakerülését” most azzal indokolta: a német báró magyar állampolgár (is) volt – miután első felesége, Bornemisza Margit apja adoptálta. A gyűjteményt egyébként 1993 óta önálló múzeumban mutatják be Madridban.
„A festmény a XIX. század első fele óta ismert a művészettörténeti szakirodalomban, ritkaságértékét pedig növeli az a tény, hogy története szinte keletkezéséig visszakövethető. Ebben a történetben fontos, és a magyar gyűjtéstörténet szempontjából is jelentős állomás volt a Thyssen-Bornemisza család gyűjteményében eltöltött idő” – idézte az MNB az igazságügyi szakértő tanulmányát. Az MNB lapunkhoz eljuttatott válaszából kiderül: a festményre a Szépművészeti Múzeum szakemberei hívták fel az MNB Értéktár program Tanácsadó Testületének figyelmét. (A Népszava úgy tudja: a Szépművészetinek letétbe adott festmény már meg is érkezett a budapesti múzeumba, az állandó kiállítás része lesz.) A festmény megvásárlásáról a végső szót az MNB Igazgatósága mondta ki a Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján. „Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg” – írták, feltehetően korábbi cikkünk azon felvetésére, hogy a londoni Sotheby's 2005 decemberi árverésén 250-350 ezer font közé – akkori árfolyamon számolva ár 276 ezer euróra – becsülték a festmény értékét. Az akkori katalógus szerint egyébként a mű 1660–65 körül készülhetett, míg az MNB Értéktár program honlapja szerint 1684 körül. Nem feltétlenül, de egy-egy festmény értékét befolyásolhatja, hogy készítőjének korai vagy érett alkotói korszakában keletkezett-e. A most Budapestre került festményhez hasonlóan Jan Van Der Heyden több kölni városlátképet festett: azokat a képeket a londoni Nemzeti Galériában és a müncheni Alte Pinakothekban 1665 körülire datálták.
2019.01.22 18:00

Oscar-jelölések: nincs magyar résztvevő

Publikálás dátuma
2019.01.22 16:04

Fotó: Shutterstock/
Három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar filmnek szurkolni az Oscar-díjátadón.
Magyar idő szerint kedd kora délután bejelentették a 91. Oscar-díj jelöltjeit. Magyar szempontból rossz hír: a várakozásainkkal ellentétben sem a Tóth Barna rendezte Susotázs című etűd, sem a Milorad Krstic jegyezte Ruben Brant, a gyűjtő című animációs film nem jutott végső jelöltek közé. Ezzel egy páratlan sikersorozat szakad meg, mivel három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar produkciónak szurkolni. Csak emlékeztetőül: 2016-ban a Saul fia, 2017-ben a Mindenki című rövidfilm kapott Oscar-díjat, 2018-ban pedig a Testről és lélekről című dráma jutott el a jelölésig.
 
De mely filmek lesznek a 2019-is Oscar-gála főszereplői? Igazából nincsenek nagy meglepetések. Amikor a díjakról döntő Akadémia bejelentette a terveit, hogy a jövőben a „szórakoztató” művek nagyobb figyelmet kapnak, egyértelmű volt, hogy A fekete párduc kiemelése volt a cél – ott is van a film a legjobb kategóriában. Az sem túl meglepő ma már, hogy ugyan Cannes-ban nem tartották igazi filmnek, a Netflix nevű streaming szolgáltató által forgalmazott Alfonsó Cuarón rendezte Roma az Oscaron simán a legnagyobb nyertes lehet, hiszen még a teljesen ismeretlen szereplőknek is jutott színész jelölés. (A film összesen tíz kategóriában esélyes a díjra.)
 
A Netflix egyébként ünnepelhet, hiszen a Coen testvérek által jegyzett Buster Scruggs balladája is feltűnt, két kisebb (jelmez, dal), és egy nagyobb (adaptált forgatókönyv) díjnál. Az európai filmművészet is erősen jelenlétet mondhat magáénak, hiszen Pawel Pawlikowski Hidegháborúja kvázi erején felül teljesített: nemcsak a legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában kapott egyszerre nominációt (ez igen ritka precedens), hanem a rendezői és operatőri mezőnyben is. A görög Jorgosz Lanthimosz is az öreg kontinens statisztikáját erősíti: A kedvenc című abszurd komédiája, a Rómához hasonlóan tíz kategóriában kapott jelölést.
 
Az idegen nyelvű film kategória kakukktojása egyébként a Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című, mintegy háromórás drámája, amelynek senki sem várta a jelölését. Mint ahogy azt sem, hogy a bukmékerek szerint legnagyobb befutónak tartott Zöld könyv rendezője, Peter Farelly bukta a nominációt, csakúgy, mint ahogy a Csillag születik direktora, Bradley Cooper is. Viszont, azt is elmondhatjuk: Lady Gaga Oscar-jelölt színésznő. Ki gondolta volna ezt még néhány hónappal ezelőtt?
2019.01.22 16:04
Frissítve: 2019.01.22 16:11