Szélsőjobboldali csoport tervezett merényletet Macron ellen

Publikálás dátuma
2018.11.06. 15:31

Fotó: PHILIPPE WOJAZER / AFP
A francia belbiztonsági szolgálat hat személyt vett őrizetbe, akik „erőszakos akciót” terveztek Emmanuel Macron ellen.
A francia köztársasági elnök nem volt közvetlen veszélyben, a nyomozás eddigi állása szerint egy átgondolatlan merényletről volt szó. Mint a BFM hírtelevízió jelentette, a letartóztatott személyek 20-60 év közöttiek, s az ország három különböző régiójából származnak. Öt férfiről és egy nőről van szó. A belbiztonsági szolgálat közlése szerint a letartóztatottak mindegyike szélsőjobboldali. Egy fegyvert és gránátokat találtak az első számú gyanúsított lakásán. A hivatalos szervek egyelőre azt sem tették közzé, mennyire volt szó konkrét fenyegetésről. Erre várhatóan csak később kapunk választ, mert mint a BFM TV jelentette, a nyomozás csak most kezdődött meg. Egy évvel korábban tíz személyt vett őrizetbe a rendőrség, akik politikai személyiségek ellen terveztek merényletet. Célkeresztjükben volt Christophe Castaner bolt belügyminiszter, illetve Jean-Luc Mélenchon, a francia Balpárt vezetője. A letartóztatottak kapcsolatban álltak a 2017 júniusában letartóztatott, szélsőjobboldali Logan N. nevű férfival. Utóbbi Facebook-oldalán a 2011-es norvégiai tömegmészárlás elkövetőjét, Anders Breiviket dicsőítette Facebook-oldalán. A francia belbiztonsági szolgálat a szélsőjobboldalt is keményen felügyeli. A DSGI akkori vezetője, Patrick Calvar 2016-ban úgy fogalmazott: a szélsőjobb keresi a radikális iszlamistákkal szembeni konfrontáció lehetőségét.
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 16:02

Weber: Nyomást fogunk gyakorolni Orbánra

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:37

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP
Az EPP európai parlamenti frakcióvezetője szerint nincs napirenden a Fidesz kizárása, de a magyar miniszterelnöknek tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az alapelveket.
Nincs napirenden a Fidesz kizárása az Európai Néppártból (EPP) – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője és az EPP európai parlamenti választási csúcsjelöltségére pályázó politikusa egy keddi prágai rádiónyilatkozatban.
„A Fidesz kizárását az EPP-ből egyetlen tagpárt sem követeli. Ez a kérdés nem időszerű”

– mondta az interjúban, amelyet kedden sugárzott a közszolgálati Cseh Rádió (CRo).

A német politikus kifejtette: az EPP-ben nincs tere az alapjogok megkérdőjelezésének, ezért támogatta az Európai Parlament javaslatát a jogállamisági eljárás megindítására Magyarország ellen.
„Ugyanakkor világos, hogy Orbán Viktornak mint a pártcsalád tagjának tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az alapelveket. Ebben nyomást fogunk gyakorolni rá”

– tette hozzá a bajor EP-képviselő.

Manfred Weber szerint az Európai Unió problémáit és az EU-n belüli nézetkülönbségeket párbeszéddel kellene megoldani.
„Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszédet az Európai Néppártban is le tudunk folytatni. Nem panaszkodnunk kellene egymásra, hanem közösen leülni egy asztalhoz és beszélgetni. Ezeket a problémákat csak így oldhatjuk meg”

– vélekedett Weber.

Az EP-képviselő elutasította Európa megosztását és a kétsebességű EU gondolatát, szerinte az EU-nak jobban oda kellene figyelnie Közép-Európára is. Hangsúlyozta: „meghallgatni és megérteni egymást, ez az egyetlen út, amelyen Európában mehetünk”. A migrációval kapcsolatban Weber úgy vélte, hogy sürgős döntésre van szükség.
„Amennyiben a menekültek problémáját nem oldjuk meg, amennyiben Andrej Babis, Angela Merkel és Orbán Viktor kormányfők nem egyeznek meg azon témák legalább 80 százalékában, amelyek az asztalon hevernek, az a kontinensünk szélsőségeseit erősíti meg”

– hangzott el az interjúban.

A frakcióvezető bízik abban, hogy a megoldást a jelenlegi osztrák EU-elnökség befejezéséig sikerülhet megtalálni. Manfred Weber szerint a jövő évi EP-választások jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy újra megvitassák Európa működésének alapelveit, szerinte párbeszédre és kompromisszumokra van szükség.
„A kulcskérdés: készen állunk-e a partnerségre, a párbeszédre és a kompromisszumok megkötésére. Aki azt mondja, kész ebben részt venni, azt üdvözöljük. Aki azonban csak azt mondogatja, hogy Olaszország elsősorban, Franciaország vagy Ausztria elsősorban, s ha csak az egoizmust fogja erőltetni, az az Európai Unióban nem fogadható el”

– vélekedett a német EP-képviselő.

Az EPP-ben ketten pályáznak a csúcsjelölti pozícióra, Alexander Stubb és Manfred Weber, és miután jelenleg ez a pártcsalád a legnagyobb az Európai Parlamentben, nekik van esélyük arra, hogy a választások után valamelyikük az Európai Bizottság elnöke legyen. Az EPP végső csúcsjelöltjének személyéről a pártcsalád kongresszusán, csütörtökön Helsinkiben döntenek.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet. Később azt is leszögezte, hogy az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó.
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 14:38

Minden második londoni orosznak titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:08
Oroszország londoni követsége
Fotó: Alex McNaughton / AFP
Akár 75 ezren is lehetnek azok, akik információkkal látják el az orosz titkosszolgálat ügynökeit. Utóbbiak száma is 700 körül lehet a brit fővárosban.
A Londonban élő orosz közösség tagjainak akár a fele is az orosz titkosszolgálatok informátora lehet - írja az MTI egy brit kutatóintézet kedden ismertetett elemzése alapján. A Henry Jackson Society nevű konzervatív külpolitikai elemzőműhely által összeállított 28 oldalas tanulmány szerint - amelynek elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtott a brit külső hírszerzés (MI6) egy volt vezérigazgatója, Richard Dearlove is -
  • 200-ra tehető a londoni orosz nagykövetség diplomáciai állományában, vagy azon kívül, fedetten dolgozó orosz titkosszolgálati tisztek száma, és
  • 500-ra az előbbiek által közvetlenül irányított ügynökök száma.
Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen titkosszolgálati tevékenységet folytató, a különböző orosz felderítő és hírszerző szolgálatok alkalmazásában álló nagy-britanniai orosz ügynökhálózat létszáma. Egyedül Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük
akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak

- áll a "Putyin mindent lát és mindent hall" címet viselő tanulmányban. A szakértők szerint az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatok mérete 52-szeresen haladhatja meg a hasonló profilú brit szolgálatokét, és jelenleg ötször annyi orosz titkosszolgálati ügynök dolgozhat Nagy-Britanniában, mint 2010-ben.
A brit kormány tavasszal, a Szkripal-ügy kapcsán kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában. Theresa May brit miniszterelnök ekkor azt mondta a brit parlamentben, London ezzel a lépéssel a következő évekre "alapvető mértékben leépítette" Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét. A Henry Jackson Society tanulmánya szerint azonban a brit kormánynak még sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az orosz hírszerzési kapacitás leépítésére. Az intézet ajánlásai között szerepel egyebek mellett annak megfontolása is, hogy nem kellene-e megvonni az olyan médiaszervezetek tagjainak parlamenti belépőit, amelyekről kiderül, hogy orosz kémeket is foglalkoztatnak.
Szerző