Weber: Nyomást fogunk gyakorolni Orbánra

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:37

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP
Az EPP európai parlamenti frakcióvezetője szerint nincs napirenden a Fidesz kizárása, de a magyar miniszterelnöknek tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az alapelveket.
Nincs napirenden a Fidesz kizárása az Európai Néppártból (EPP) – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője és az EPP európai parlamenti választási csúcsjelöltségére pályázó politikusa egy keddi prágai rádiónyilatkozatban.
„A Fidesz kizárását az EPP-ből egyetlen tagpárt sem követeli. Ez a kérdés nem időszerű”

– mondta az interjúban, amelyet kedden sugárzott a közszolgálati Cseh Rádió (CRo).

A német politikus kifejtette: az EPP-ben nincs tere az alapjogok megkérdőjelezésének, ezért támogatta az Európai Parlament javaslatát a jogállamisági eljárás megindítására Magyarország ellen.
„Ugyanakkor világos, hogy Orbán Viktornak mint a pártcsalád tagjának tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az alapelveket. Ebben nyomást fogunk gyakorolni rá”

– tette hozzá a bajor EP-képviselő.

Manfred Weber szerint az Európai Unió problémáit és az EU-n belüli nézetkülönbségeket párbeszéddel kellene megoldani.
„Meggyőződésem, hogy ilyen párbeszédet az Európai Néppártban is le tudunk folytatni. Nem panaszkodnunk kellene egymásra, hanem közösen leülni egy asztalhoz és beszélgetni. Ezeket a problémákat csak így oldhatjuk meg”

– vélekedett Weber.

Az EP-képviselő elutasította Európa megosztását és a kétsebességű EU gondolatát, szerinte az EU-nak jobban oda kellene figyelnie Közép-Európára is. Hangsúlyozta: „meghallgatni és megérteni egymást, ez az egyetlen út, amelyen Európában mehetünk”. A migrációval kapcsolatban Weber úgy vélte, hogy sürgős döntésre van szükség.
„Amennyiben a menekültek problémáját nem oldjuk meg, amennyiben Andrej Babis, Angela Merkel és Orbán Viktor kormányfők nem egyeznek meg azon témák legalább 80 százalékában, amelyek az asztalon hevernek, az a kontinensünk szélsőségeseit erősíti meg”

– hangzott el az interjúban.

A frakcióvezető bízik abban, hogy a megoldást a jelenlegi osztrák EU-elnökség befejezéséig sikerülhet megtalálni. Manfred Weber szerint a jövő évi EP-választások jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy újra megvitassák Európa működésének alapelveit, szerinte párbeszédre és kompromisszumokra van szükség.
„A kulcskérdés: készen állunk-e a partnerségre, a párbeszédre és a kompromisszumok megkötésére. Aki azt mondja, kész ebben részt venni, azt üdvözöljük. Aki azonban csak azt mondogatja, hogy Olaszország elsősorban, Franciaország vagy Ausztria elsősorban, s ha csak az egoizmust fogja erőltetni, az az Európai Unióban nem fogadható el”

– vélekedett a német EP-képviselő.

Az EPP-ben ketten pályáznak a csúcsjelölti pozícióra, Alexander Stubb és Manfred Weber, és miután jelenleg ez a pártcsalád a legnagyobb az Európai Parlamentben, nekik van esélyük arra, hogy a választások után valamelyikük az Európai Bizottság elnöke legyen. Az EPP végső csúcsjelöltjének személyéről a pártcsalád kongresszusán, csütörtökön Helsinkiben döntenek.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet. Később azt is leszögezte, hogy az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó.
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 14:38

Minden második londoni orosznak titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:08
Oroszország londoni követsége
Fotó: Alex McNaughton / AFP
Akár 75 ezren is lehetnek azok, akik információkkal látják el az orosz titkosszolgálat ügynökeit. Utóbbiak száma is 700 körül lehet a brit fővárosban.
A Londonban élő orosz közösség tagjainak akár a fele is az orosz titkosszolgálatok informátora lehet - írja az MTI egy brit kutatóintézet kedden ismertetett elemzése alapján. A Henry Jackson Society nevű konzervatív külpolitikai elemzőműhely által összeállított 28 oldalas tanulmány szerint - amelynek elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtott a brit külső hírszerzés (MI6) egy volt vezérigazgatója, Richard Dearlove is -
  • 200-ra tehető a londoni orosz nagykövetség diplomáciai állományában, vagy azon kívül, fedetten dolgozó orosz titkosszolgálati tisztek száma, és
  • 500-ra az előbbiek által közvetlenül irányított ügynökök száma.
Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen titkosszolgálati tevékenységet folytató, a különböző orosz felderítő és hírszerző szolgálatok alkalmazásában álló nagy-britanniai orosz ügynökhálózat létszáma. Egyedül Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük
akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak

- áll a "Putyin mindent lát és mindent hall" címet viselő tanulmányban. A szakértők szerint az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatok mérete 52-szeresen haladhatja meg a hasonló profilú brit szolgálatokét, és jelenleg ötször annyi orosz titkosszolgálati ügynök dolgozhat Nagy-Britanniában, mint 2010-ben.
A brit kormány tavasszal, a Szkripal-ügy kapcsán kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában. Theresa May brit miniszterelnök ekkor azt mondta a brit parlamentben, London ezzel a lépéssel a következő évekre "alapvető mértékben leépítette" Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét. A Henry Jackson Society tanulmánya szerint azonban a brit kormánynak még sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az orosz hírszerzési kapacitás leépítésére. Az intézet ajánlásai között szerepel egyebek mellett annak megfontolása is, hogy nem kellene-e megvonni az olyan médiaszervezetek tagjainak parlamenti belépőit, amelyekről kiderül, hogy orosz kémeket is foglalkoztatnak.
Szerző

Bejelentette lemondását az ukrán főügyész a savval leöntött aktivista halála miatt

Publikálás dátuma
2018.11.06. 13:42

Fotó: Sergii Kharchenko / AFP
A parlament alelnöke szerint a kormánykoalíció nem fogja megszavazni Jurij Lucenko távozását.
Jurij Lucenko ukrán főügyész kedden, a parlament plenáris ülésén bejelentette, hogy lemond posztjáról a Katerina Handzjuk herszoni civil aktivista nő halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt. Az MTI összefoglalója szerint Lucenko közölte: még aznap benyújtja lemondását Petro Porosenko államfőnek, és kérte a parlamentet, hogy még a héten szavazzon róla. Irina Herascsenko, a parlament Porosenko-párti alelnöke viszont kijelentette, hogy a kormánykoalíció nem fogja megszavazni a főügyész távozását posztjáról. A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves aktivistát – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint 30 százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.
A különös kegyetlenséggel elkövetett merénylet nagy visszhangot váltott ki Ukrajnában, egyúttal ráirányította figyelmet arra, hogy a hatóságok gyakran félvállról veszik a civil aktivisták elleni támadásokat, és nem sietnek felkutatni a tetteseket. A rendőrség először ez esetben is csak garázdaságnak minősítette az esetet, majd súlyos testi sértésnek, később viszont a társadalmi felzúdulás és a sajtó hatására már különös kegyetlenséggel elkövetett bérgyilkossági kísérletté minősítette át. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csak azt követően kapcsolódott be az ügy vizsgálatába, hogy Jurij Lucenko személyesen kereste fel Handzjukot a kórházban.

Öt embert elfogtak

Augusztus 20-án Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök bejelentette, hogy öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint megvásárolta a kénsavat. A rendőrség szerint a csoportot egy 41 éves herszoni férfi irányította, aki korábban a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében szolgált és egy helyi veteránszervezetet alapított – írta az UNIAN ukrán hírügynökség. A gyanúsítottak nem árulták el, ki volt a támadás megrendelője. Jurij Lucenko még augusztus elején a Facebookon nyilvánosságra hozott egy részletet az SZBU vizsgálati anyagából, amely szerint valamilyen „rendőrségi, illetve állami szervek” állnak az aktivista ellen elkövetett támadás mögött. Ennél konkrétabb azonban azóta sem derült ki. Katerina Handzjuk szeptember 26-án a kórházi ágyában felvett videofelvételen keresztül arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az elmúlt évben rajta kívül még negyven civil aktivistát ért különböző súlyosságú támadás Ukrajnában, de még egyetlen eset megrendelőjét sem nevezték meg a hatóságok.
Szerző
Témák
Ukrajna lemondás