Sokkal becsületesebb lenne és hosszútávon kedvezőbb is, mind az Európai Unió, mind Törökország számára, ha hivatalosan is véget vetnének a török csatlakozási tárgyalásoknak és a megpróbálnának új együttműködési formát kialakítani, mondta a Die Welt napilapnak adott interjújában Johannes Hahn.
A szomszédságpolitikai és bővítési uniós biztos szerint a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások fenntartása a legnagyobb akadálya annak, hogy Törökország és az EU egy reális stratégiai partnerségi viszonyt alakítson ki. Hahn ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a tagállamoktól függ a döntés, nincs arra utaló jel, hogy a többség támogatná azt, hogy hivatalosan is véget vessenek a török csatlakozási tárgyalásoknak.
A bővítési biztos nem először fogalmazta meg véleményét ebben a kérdésben. Idén júniusban a vámunió kibővítését javasolta a csatlakozás helyett. Többször hangsúlyozta, szoros együttműködést kell fenntartani Törökországgal, ám ezt új, realista alapokra kell helyezni, mindkét fél érdekeit szem előtt tartva.
A török csatlakozás a 2016-os puccskísérlet előtt is igencsak akadozott és a Recep Tayyip Erdogan vezette Törökország pedig egyre látványosabban távolodott az Uniótól és az európai értékektől. Az ezt követő megtorlási és tisztogatási hullám, a szabadságjogok lábbal tiprása Törökországban igencsak elmérgesítette a török-uniós viszonyt, vezető politikusok sora és az Európai Parlament is a csatlakozási tárgyalások beszüntetését kezdte sürgetni.
Manfred Weber is - aki vélhetően az Európai Néppárt hivatalos csúcsjelöltjévé válik a most zajló EPP kongresszuson - kilátásba helyezte, hogy bizottsági elnökként végleg lezárná a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet újra 11 aktivistájának felmentését sürgette a ma újrakezdődő tárgyaláson. Az AI aktivistákat, köztük német és svéd állampolgárokat, terrorizmus vádjával állították bíróság elé Törökországban.
