Thurzó Zoltán sok tekintetben szerencsés helyzetben van, mert egy olyan történelmileg is ismert nagyváradi zenészcsaládból származik, amely generációk óta szervesen vesz részt a város zenei életében - mondta el a művész lapunknak. A Thurzó család minden tagja muzsikus volt a múltban és a jelenben is, emellett pontosan archiválták Nagyvárad zenei életét több évszázadra visszamenőleg. A művész nagyapja, Thurzó Sándor zenei helytörténész, muzikológus volt ennek a kezdeményezője, nagyanyja, Tyukodi Margit operaénekesnő, gobelinművésznő egy életen keresztül volt segítségére ebben a vállalkozásában. Így a család birtokában 270 évre visszanyúló zenetörténeti anyag van, valamint ők ismerik 430 évnyi zenetörténeti adathoz a források lelőhelyeit, amelyek segítségével a város zenei életét az éneklő kanonokoktól kezdődően a mai kortárszenei eseményekig nyomon lehet követni. Ezt az örökséget a művész édesanyával mind a mai napig kezeli.
Thurzó Zoltán arról is mesélt, hogy előadóművészként abban a szerencsés helyzetben élheti az életét, hogy a hivatása egyben a hobbija is. Szerinte zenész családi fészekben felnőni hatalmas előnyt jelent, többet kaphat egy ilyen közegben az ember, mint a tanároktól, de természetesen hatottak rá világhírű előadóművészek is. A Költői és vallásos harmóniákat azért választotta a hatalmas Liszt-életműből, mert magyar, mert nehéz sorozat, és kevesen mernek hozzányúlni. A benne foglalt gondolatokat hittel kell szemlélni, mert szellemi tartalmuk nagyon mély alapokon nyugszik. A zene gondolatokat nyithat ki, belső világokat tárhat fel, érzelmeket fejezhet ki, a zene őrizheti meg legmélyebben az emlékeket. Liszt többször is említette leveleiben, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a ciklusának, és ezt azzal is bebizonyította, hogy közel két évtizedet szánt a megírására és tökéletesítésére. Jelképe lehet ez Liszt mély átalakulásának is, aki a kereszténységben kereste és lelte meg a lelki megváltást a virtuóz és bohém életévei után.
