Szerző (életközépi) válságban

Publikálás dátuma
2018.11.07 13:03

Fotó: /
Bridget Jones, a kilencvenes évek szingli hőse egyik értelmes pillanatában fontos döntést hoz: kidobja az összes önsegítő és életmód-tanácsadó könyvét a kukába. Ez jutott eszembe, amikor végre sikerült átrágnom magam Pamela Druckerman: Bonjour Madame című könyvén. Pedig az alaphelyzet nem érdektelen: egy amerikai nő Párizsban élve tapasztalja meg a két földrészen élő „átlagos” nők élete közötti különbözőségeket. És a nő, az idő múlásával szemben mindenütt vívott a küzdelmét. A cím arra a tényre utal, hogy a franciák a köszönést megszólítással egészítik ki, ezzel rögvest azonosítva a belépőt. Főhősünk, Pamela pedig meglepetten veszi észre, hogy negyvenes éveihez érve Mademoiselle-ből hirtelen Madame-má lett. De hát nem minden negyvenes, igazolványt felmutatni nem tudó nőnek adatik meg, hogy kiküldjék egy dohányboltból... A „Tudhatod, hogy a negyvenes éveidet taposod...” típusú, frappánsnak szánt mondatai és a „Hogyan” kérdést ismétlő fejezetcímek után következnek a véget alig érő történetek ruhavásárlásokról, gyereknevelési problémákról, társasági életről, kommunikációról és házasságról. Míg egyszer csak elérkezünk a szerző rákbetegségéhez. Amiről nagyjából ugyanazzal a kicsit közömbös és nagyon felszínes módon és terjedelemben ír, mint a megereszkedett szemhéjról. Nem jelenik meg másképp a világot megbénító hír sem: a Bataclan színházban és más párizsi helyszíneken elkövetett, százharminc halálos áldozatot követelő terrortámadás-sorozat ugyanakkora hangsúlyt és teret kap, mint a farmerméretek; és a minszki zsidó elődök második világháborúban zajlott története sem érdemel többet a férjnek születésnapra ajándékozott hármas szexnél. Ha mindezt legalább csillogó humorral, öniróniával vagy pergő stílussal tudná feledtetni a könyv, akkor talán nem az aránytalanságokra figyelne az olvasó. De nem, a Bonjour Madame még egy középkategóriás osztálytalálkozó oldottságát sem képes előidézni. Van azonban valami, ami miatt érdemes elolvasni Pamela Druckerman könyvét. A felismerés, hogy aki huszonévesen felszínes, negyvenesként sem képes mélyenszántó gondolatok megfogalmazására; aki fiatalon empátia nélkül él, az középkorúként sem lesz érzékeny; és aki az ifjúság hamvasságával fedi tudatlanságát, az éretten is csak tapasztaltabb lesz, nem bölcsebb.   

Infó:

Pamela Druckerman: Bonjour Madame Kortalan nők kézikönyve Libri 357 oldal

Témák
könyv
2018.11.07 13:03
Frissítve: 2018.11.07 16:57

Három nő dönt tabukat pikáns helyszínen

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:21

Fotó: /
Olyat tett a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre termében három színésznő, amit a szexuális zaklatási botrány kitörése óta nálunk senki. Arra vállalkoztak, hogy egy színházi estet állítanak össze ebben a témában elsősorban kortárs szerzők már létező szövegeiből.
Az előadás helyszínválasztása is pikáns, hiszen a szexuális zaklatás nevesített hazai színházi főszereplői közül az egyik épp a Nagymező utcai teátrumhoz kötődött. A Kortalan / Kortárs sorozat keretében színre vitt Alá/Fölé című ”szépirodalmi performansz fő erénye, hogy elhallgatás helyett felszínen tartja a témát, a zaklatás, a #metoo, a hatalmi visszaélés problematikáját. A Kortalan / Kortárs szintén egy színházi sorozat, amelyet a Mozsár Műhely fogadott be, jelenségeket dolgoznak fel a színház eszközeivel és ez költözött át egy alkalomra a szomszédba, a Kálmán Imre Teátrumba. A volt mulató tere abszolút alkalmasnak bizonyult, lehetett vetíteni, a tabukat döntő szövegektől pedig nem pironkodtak a valószínűleg sokat látott falak. Az estet - mint a sorozatot is - három színésznő állította össze, ők rendezték saját magukat, sőt a dramaturgok is ők voltak: Fodor Annamária, Herczeg Adrienn és Bodor Gyöngyi. Az előadásban kilenc szöveg hangzott el mások mellett Kormos Anett-től, Kiss Judit Ágnestől, Szabó T. Annától és Karafiáth Orsolyától. Csupa női szerző. Csupa a maga nemében bátor mondandó, markánsan női nézőponttal. De megjelent a másik oldal is, és stílusosan a hölgyeken a bajusz. A szövegekből átjött a kiszolgáltatottság, a határ átlépések, a kettős mérce keserűsége. Különösen Karafiáth Orsolya és Kiss Judit Ágnes szarkasztikus hangneme maradt meg a nézőben. Utóbbi szerzőnek a Ballada a kettős erkölcsről című remekét Fodor Annamária mondta el, az alkotás lényege, hogy az általános közvélekedés szerint „a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.” Az előadás végén egy videobejátszásban olasz kisfiúk találkoznak egy lánnyal, kedveskednek, grimaszolnak neki, majd arra az instrukcióra, hogy adjanak neki egy pofont, mindannyian nemet mondanak. És elhangzik: „A gyerekek világában a nőket nem ütik.” Bár csak ilyen egyszerű lenne ez az egész a felnőttek világában is! Persze azt hiszem, már a gyerekeknél sem az.

Van még mit tenni

Az est második részében a #metoo témájáról beszélgetett az előadás alkotóival és Kovács Bálint újságíróval, aki könyvet is publikált a zaklatásról Szily Nóra. A hiányról beszéltek elsősorban, arról, hogy a botrány kirobbantása óta nem sok minden történt, de áttörés semmiképp. Kovács Bálint szerint elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. Több internetes fórumon, például a Független Előadóművészeti-Szövetség által fenntartott minekmentoda.hu felületén is segítséget lehet kérni, illetve ki lehet beszélni a traumát. 

Témák
Metoo
2018.11.15 20:21

Kurtág és Beckett a Scala-ban: két szenvedély találkozása

Publikálás dátuma
2018.11.15 18:47

Fotó: /
Kurtág György első, Samuel Beckett darabjából készült operáját mutatják be a milánói Scala-ban. A premiert az olasz közrádió is közvetíti. A mű a teátrum meghatározása szerint: jelenetek és monológok, opera egy felvonásban.
Kurtág György, a kilencvenkét éves zeneszerző első operáját rögtön a világ egyik, ha nem "A" leghíresebb operaháza, a milánói Scala mutatja. Mint azt a zeneszerző egy interjúban elmondta, két szenvedélye találkozik, a kimondott szó és az énekhang. Inspirációkeresés közben egészen Monteverdi Orfeójáig, az első operák egyikéig jutott, amelyben a szó és a zene egyenlő partnerek. „A szöveg nem húzódik a háttérbe a zene kedvéért” – jegyezte meg. Bár a milánói Teatro alla Scala konzervatív műsorpolitikájáról ismert, az elmúlt évtizedekben több kortárs opera világpremierjét is ott tartották, a nyolcvanas években három Stockhausen alkotást is színpadra állítottak. Kurtág első operáját november 15. és 25 között. ötször adják elő az évadban. A premiert Markus Stenz vezényeli, az operát a Hollandiában évtizedeken át tevékenykedő francia-libanoni rendező, Pierre Audi állította színpadra. A négy énekes szerepben Frode Olsen, Leigh Melrose, Hilary Summers és Leonardo Cortellazzi lép fel. Magyarul Végjáték címmel volt eddig ismert Samuel Beckett drámája, A játszma vége, amely az abszurd színház és az antidráma egyik alapműve. Kurtág nem változtatott Beckett szövegén. A halál pillanata egy felvonás hosszúságúra tágul, a dráma hosszan kitartott zokogás, amely akkor kezdődik, amikor s az ember születésekor felsír, okkal, mert attól a pillanattól kezdve ott függ a feje fölött a halálos ítélet, és elkezdődik a végjáték. Hét éve lehet tudni, hogy Kurtág elszánta magát első operája megírására. A művet a Salzburgi Fesztivál rendelte tőle, de 2012-ben a bemutatót két évvel későbbre halasztották. Ezután a premier Milánóba helyeződött át, és 2016-ban a Scala úgy tűzte ki a bemutató napját, hogy a mű még nem készült el. A magyar komponista első párizsi tartózkodása idején látta először Beckett darabját, Ligeti György ajánlotta figyelmébe, amikor mély depresszióba került az 56-os események hatására. Ezután Beckett művészete egész életén végigkísérte, Mi is a szó címmel utolsó írását zenésítette meg. Zeneszerzési módszeréről egy interjúban azt vallotta: „Úgy kell elképzelni az életünket, hogy ülünk egymás mellett egy-egy karosszékben a pianínó előtt, és komponálok. Ha valami a fejemben elkészül, eljátszom magamnak, majd neki is, és ő megmondja, hogy jó, vagy nem jó. Ő az első szűrő, akin át kell mennie minden zenémnek. Bárki másnak csak azután mutatom meg, ha az ő tetszését már elnyerte. Márta jobban érti a komponálást, mint én”.

Kurtág György

1926-ban született Lugoson, Romániában. Öt éves korában kezdett zongorázni, felsőfokú zenei tanulmányait Temesváron kezdte, 1946-ban lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke. 1947-ben vette feleségül Mártát, aki szintén zongorista. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei, négy évvel később zeneszerzés diplomáját. Tanárai közt a Bartók-tanítvány temesvári zongorapedagógus, Kardos Magdától kezdve olyan nagyságokat találni, mint Ádám Jenő, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Weiner Leó vagy Szabolcsi Bence. 1957-1958 között egy évet Párizsban töltött, ahol Marianne Stein tanítványa volt, és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan előadóművészek voltak a tanítványai, mint Kocsis Zoltán, Szenthelyi Miklós vagy Schiff András. 1981-ben komponált, A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével tört be a nemzetközi zenei köztudatba. 

2018.11.15 18:47