Többet árt, mint használ a gyerekkori mandulaműtét

Publikálás dátuma
2018.11.07 21:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét - állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.
A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.     Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt - írta az MTI a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.
Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint). Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie. Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy.
"Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években"
- mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.
 Másfelől azoknak a gyerekeknek a többségét, akik elég sokszor szenvednek súlyos torokgyulladástól, nem operálják meg, hogy kivegyék a manduláját. A vizsgált 12 év alatt az arányok nem sokat változtak.  
"A gyerekeknek talán többet árt, mint használ a mandula kivétele. Azt találtuk, hogy még a súlyos torokgyulladásoktól gyakran szenvedő gyerekeknek is csak töredéke esik át mandulaműtéten, kétséges tehát, hogy az operáció valóban használt-e valaha a gyerekeknek"
- mutatott rá Marshall.
2018.11.07 21:50
Frissítve: 2018.11.07 21:51

"Nem hülyék, gyerekek" - Igazolták, hogy már a háromévesek is képesek dönteni

Publikálás dátuma
2018.11.16 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéseik meghozásakor - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) tudósainak közös kutatásából, amelynek eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóirata közölte.
Az ELTE és a CEU kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmányban arra keresték a választ, hogy a kisgyermekek képesek-e kikövetkeztetni a feléjük érkező kérések valódi tartalmát, figyelembe véve a másik szándékát és vélekedéseit, valamint saját korábbi tapasztalataikat. 
"Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt: kávézás közben egy barátunk rámutat a sótartóra, és megkér minket, hogy nyújtsuk oda neki a cukrot. Ez a kérés egyáltalán nem fog minket zavarba hozni, egyszerűen odanyújtjuk a cukrot, feltételezvén, hogy csak összetévesztette a sótartót a cukortartóval. De vajon hasonlóan egyértelmű lenne ez a helyzet egy gyermek számára is?"
- idézi az MTI a CEU közleményéből Kovács Ágnes Melindát, a kutatás egyik résztvevőjét.
A kutatás az ELTE Babalaborjában zajlott 18 és 36 hónapos gyerekek bevonásával. A vizsgálat első fázisában a gyerekek azt látták, ahogy egy kísérletvezető elhelyez két tárgyat egy-egy dobozban. Ezután egy második kísérletvezető kicserélte a dobozok tartalmát. A csere alatt az első kísérletvezető egy napszemüveget viselt, amelyről utólag kiderült, hogy nem lehet rajta átlátni. A gyerekek nem kaptak további segítséget, hogy ezt az információt hogyan használják fel a döntéseikhez. A teszthelyzetben a korábban szemüveget viselő kísérletvezető rámutatott az egyik dobozra és a gyereket kérte, hogy adja oda a benne található tárgyat.
A korábbi kutatási eredményeket megerősítve mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály képes volt figyelembe venni a kísérletvezető tudását a kérés teljesítésekor, akkor is, ha a kísérletvezető történetesen rosszul tudta, hogy az általa kért tárgy az adott pillanatban melyik dobozban volt. 
Emellett a 36 hónaposok arra is képesek voltak, hogy felidézzenek korábbi, a kérés szempontjából releváns eseményeket, és ezáltal rugalmasan felül tudták írni saját elképzeléseiket a másik tudására vonatkozóan, és viselkedésüket ennek megfelelően alakították. Azaz amikor rájöttek, hogy a kísérletvezető rosszul tudja, hogy hol van a kért tárgy, nem azt adták neki oda, amire mutatott, hanem a másikat, pontosan, ahogyan a felnőttek is tettek volna.
A hároméves gyerekek tehát már képesek a később érkező információt integrálni a korábban kialakított elképzeléseikkel, így pontosan ki tudták következtetni, hogy a kísérletvezető téves vélekedésekkel rendelkezik, hiszen nem láthatta a cserét.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek nem csupán abban segítenek, hogy kövessék, ki milyen információ birtokában van, hanem arra is képessé teszik őket, hogy korábbi benyomásaikat felülírják, és ezáltal hatékonyan tájékozódjanak a rendkívül összetett társas helyzetekben - írja a közlemény.
2018.11.16 16:16
Frissítve: 2018.11.16 16:16

A hőhullámok terméketlenné tehetik a rovarokat, sőt akár az embereket is

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket - állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet.
Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második - tíz nappal későbbi - hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat - írta az MTI a BBC News alapján.
"A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a hímek reprodukciós képességét"
- mondta Kirs Sales, a tanulmány egyik készítője.
A szakemberek szerint a hőhullámnak kitett hímek hím utódai rövidebb ideig éltek, és nem jeleskedtek az utódnemzésben. A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy a klímaváltozás szerepet játszhat-e a rovarpopulációk hanyatlásában.
A szakemberek azért választották vizsgálatuk alanyául a bogarakat, mert 400 ezer fajukkal azok nagyjából az egynegyedét teszik ki a világon ma ismert állatfajoknak, vagyis a rovarpopulációk drasztikus hanyatlásának jelentős hatásai lehetnek a környezetre. Egy 2017-es tanulmány szerint az elmúlt csaknem 30 évben több mint 75 százalékkal csökkentek a repülő rovarok populációi a németországi természetvédelmi területeken és hasonlóan aggasztó a helyzet Puerto Rico esőerdejében. 
Noha a lisztben tanyázó rovarok számának csökkenése jó hírnek tűnhet, az már kevésbé, hogy a náluk észlelt tendencia a tápláléklánc felsőbb szintjein is érvényes lehet, vagyis akár az ember esetében is.
"Évszázadok óta tudjuk, hogy a hímek nemzőképessége érzékeny a hőre" - mondta Matt Gage, a Kelet-angliai Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy a "nemzedékeken átívelő hatás azonban nagyon megdöbbentő. Gyakorlatilag felmelegítjük a bolygót, ami megakadályoz bennünket a szaporodásban"
- fűzte hozzá a kutató.
Egy a Demography című folyóiratban idén publikált tanulmány szerint a fogantatások száma már most alacsonyabb a hőhullámok idején, és ennek nem az az oka, hogy a hőség hatására "megváltozik az emberek szexuális magatartása". Gage szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a sperma károsodik a forróságban, ami genetikai károsodáshoz vezethet és csökkenti a sikeres terhesség esélyét. Az éghajlatváltozás hatására a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, aminek jelentős következményei lesznek az emberek és az állatok egészségére egyaránt.
2018.11.16 11:11
Frissítve: 2018.11.16 11:12