Többet árt, mint használ a gyerekkori mandulaműtét

Publikálás dátuma
2018.11.07. 21:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét - állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.
A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.     Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt - írta az MTI a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.
Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint). Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie. Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy.
"Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években"

- mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.

 Másfelől azoknak a gyerekeknek a többségét, akik elég sokszor szenvednek súlyos torokgyulladástól, nem operálják meg, hogy kivegyék a manduláját. A vizsgált 12 év alatt az arányok nem sokat változtak.  
"A gyerekeknek talán többet árt, mint használ a mandula kivétele. Azt találtuk, hogy még a súlyos torokgyulladásoktól gyakran szenvedő gyerekeknek is csak töredéke esik át mandulaműtéten, kétséges tehát, hogy az operáció valóban használt-e valaha a gyerekeknek"

- mutatott rá Marshall.

Frissítve: 2018.11.07. 21:51

Végre kiderült, mi az a valami, ami egy éve behatolt a Naprendszerbe

Publikálás dátuma
2018.11.07. 10:01
Illusztráció
Fotó: AFP / EUROPEAN SOUTHERN OBSERVATORY / M. KORNMESSER
A Föld tanulmányozására küldött szonda érkezhetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe a Harvard Egyetem csillagászai szerint.
2017-es felfedezése óta próbálják magyarázni a tudósok az Oumuamua nevezetű "valami" különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászainak tanulmánya szerint az objektum "mesterséges eredetű" lehet - írta az MTI a CNN alapján.
"Az Oumuamua talán egy teljesen működőképes szonda, amelyet szándékosan küldött a Föld közelébe egy földönkívüli civilizáció"

- írták a The Astrophysical Journal Letters című lapban megjelent tanulmányban a kutatók.

Az elmélet az objektum "túl nagymértékű gyorsulásán", vagyis azon a váratlan sebességnövekedésen alapul, amellyel az Oumuamua átszelte és végül el is hagyta a Naprendszert januárban. A hosszúkás, szivar alakú űrobjektum egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több.
A mesterséges eredetet tekintve a kutatók szerint az egyik lehetőség, hogy az Oumuamua egy napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. A szerzők szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Abraham Loeb és Shmuel Bialy csillagászok szerint ehhez hasonlatos napvitorlások már léteznek. 
"Hasonló méretű napvitorlásokat már a mi civilizációnk is tervezett és épített, például az IKAROS és a Starshot projektek keretében. A napvitorlás technológiát gyakran használják bolygók vagy csillagok között rakomány szállítására"

- írták a szakértők.

Úgy vélik, az objektum nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. 
"Ez megmagyarázná számos anomáliáját, például a fénygörbéjéhez mérten szokatlan geometriáját, alacsony hőkibocsátását, ami magas visszaverő-képességre utal, illetve a Kepler-törvényekből következő pályától való eltérését"

A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. A tudósok úgy vélték, ez az első olyan ismert üstökös, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett a Naprendszerbe. Felfedezése után mintegy 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé.
 A szakértők eddigi kutatásai szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Júniusban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.

Jó hír a "pacsirta" típusú nőknek

Publikálás dátuma
2018.11.06. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák - idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását.
A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében - írta az MTI.
Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is. Azonban az egyes emberek biológiai órái "nem ugyanazt az időt mutatják".
  • A "pacsirták" az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.
  • A "baglyoknak" nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.
 A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának vagy bagolynak "programozzák". Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából. Kiderült, hogy akik genetikailag "pacsirták", azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik "bagolynak" programoztak.
Mivel ezeket a génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában. Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák élete során, pedig a kutatás csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben száz "bagolyból" kettőnél, száz "pacsirtából" egynél alakult ki tumor.
A mellrák fő kockázati tényezői az életkor és a családi hajlam, a Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét meg lehetne előzni. Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak
"kell még felderítenie, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál"

- mondta Richmond.

Témák
mellrák alvás