Mégsem a húsevés szennyezi leginkább a környezetet

Publikálás dátuma
2018.11.07 18:18

Fotó: AFP/
Nem igaz, hogy a tehenek a legveszélyesebbek a környezetre, és az állattenyésztés, illetve a húsfogyasztás jobban megterheli a környezetet, mint a közlekedés, a húsevés elhagyása pedig csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette ki egy német professzor.
A húskészítmények fogyasztásának elhagyása nem enyhítené jelentősen az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid- és metánterhelést - jelentette ki Frank M. Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem állattudomány professzora. A mezőgazdasági tevékenység környezeti ártalmait kutató, agrármérnök végzettségű német tudós kijelentéséről a Qubit számolt be.
Mitloehner egy tavalyi tanulmányra hivatkozva azt állítja, hiába állítják, nem sokat segítene, ha az emberiség étrendjéből kikerülne az állati eredetű fehérje. Ha az Egyesült Államokban élők felhagynának a húsevéssel, akkor is csak 2,6 százalékkal csökkenne a légkör terhelése, és az Amerikában népszerű Húshagyó hétfő (Meatless Monday) elterjesztésével is csak fél százalékkal csökkenne a kibocsátás. A professzor szerint ráadásul a 2050-re 9,8 milliárd főnyi emberiségnek az egészséges, ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag táplálkozáshoz igenis szüksége van az állati fehérjeforrásokra.
Azt, hogy az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési világszervezete, a FAO 2006-os tanulmánya állította, a Worldwatch Institute 2009-ben pedig már egy olyan jelentést publikált, amely szerint a hústermelés állítja elő a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok 51 százalékát. 
A FAO 2010-ben, többek között Mitloehner hatására, elismerte, hogy rosszul számolt, és idén szeptemberben 14,5 százalékra módosította az állattenyésztés által termelt üvegházhatású gázok arányát, míg az állatok közvetlen „termeléséét” legfeljebb 5 százalékra. Az amerikai környezetvédelmi hatóság a legutóbbi, 2016-os összefoglalójában még alacsonyabbra, mindössze 3,9 százalékosra tette ezt az arányt.
2018.11.07 18:18

Vízháborúk törhetnek ki a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Tovább bővült a globális felmelegedés sokkoló következményeinek sora: egy, az Európai Bizottság kutatóközpontja által készített új tanulmány "vízháborúk" kitörését vetíti előre: a világ több területén harcolni fognak a szűkössé váló vízkészletekért.
A klímaváltozáshoz párosuló valaha volt legnagyobb mértékű népességnövekedés öldöklő versenyt eredményezhet az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért - írta a Portfolio az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített tanulmány alapján. A "hidropolitikai" problémák a világ több "forró pontján" lángolhatnak fel, jellemzően ezeken a területeken már most is nehézkes a vízhez jutás. Ha az erőforrások megcsappannak, feszültségeket szülhet, ha egy-egy határon átnyúló tó vagy folyó esetén több országnak kell osztozkodnia a vízkészleteken. 
A kutatók szerint a Nílus, a Gangesz-Brahmaputra, az Indus, a Tigris-Eufrátesz és a Colorado folyók környéke az öt legérzékenyebb terület. A számításaik szerint 75-95 százalék a valószínűsége, hogy a következő 50-100 évben ki fog törni egy "vízháború", amit persze befolyásol az, hogy az országok mennyire hajlandóak együttműködni.
2018.11.14 11:11
Frissítve: 2018.11.14 11:11

Fuldoklunk a szemétben: már a vadon élő állatok szervezetében is van műanyag

Publikálás dátuma
2018.11.13 09:00
Illusztráció
Fotó: AFP/
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írta az MTI.
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó"
- mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa.
A mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, a kutatók meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál. Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.
Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál. 
"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása. Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében"
- mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
2018.11.13 09:00