„Információs sztrájk” az ELTÉ-n, akár egy hétig is tarthat

Publikálás dátuma
2018.11.07 15:12
Bengt J. F. Nordén svéd kutató előadása az ELTE TTK Kémiai Intézetében
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A november 14.-re tervezett akció jogilag hangsúlyozottan nem sztrájk, az összes órát megtartják, de azokon a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről beszélgetnek majd a hallgatókkal.
Betelt a pohár az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatóinál az utóbbi hetek-hónapok őket is érintő anomáliái miatt: november 14-re „Szolidaritási napot és Információs sztrájkot” hirdettek – derült ki a Népszava birtokába jutott felhívásból.
Az ELTE-t több kormányzati intézkedés is sújtotta az elmúlt időszakban, ráadásul az intézmény siralmas pénzügyi helyzetben van. Október végén az Index írt róla, hogy Scheuer Gyula kancellár „az egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019-es várható pénzügyi lehetőségekre tekintettel súlyos megszorításokat írt elő például a Bölcsészettudományi Karnál, a Természettudományi Karnál és a Társadalomtudományi Karnál (TáTK). A döntés következtében leállítottak egy sor beszerzést, nem lehet vendégelőadót hívni, bér- és létszámstopot léptettek életbe. A Természettudományi Kar dékánja bele is bukott a helyzetbe. A Társadalomtudományi Kart legutóbb a társadalmi nemek szak tollvonással történő megszüntetése érintette a legérzékenyebben, ez ellen némi hezitálás után a kar vezetése is tiltakozott. A karon most több oktató tiltakozó, figyelemfelhívó akciót szervez. A már idézett felhívás szerint november 14-én minden kurzust rendben megtartanak a karon, de az akcióban résztvevő oktatók a társadalmi nemek különbözőségéről és helyzetéről, a tanszabadságról, az egyetemi függetlenségről beszélnek majd. Sőt, a teljes jövő hét egyfajta tematikus hét lesz és a fentiek jegyében telik majd. Lapunk utolérte az egyik szervező oktatót, ő azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert még nincs pontos forgatókönyve az akciónak. A Kar vezetéséhez is eljuttattuk kérdéseinket, ha válaszolnak, természetesen közölni fogjuk. Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatánál megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem nyilatkoznak arról, támogatják-e a felhívást, erre akkor kerül majd sor, „ha minden konkretizálódik”. Fokasz Nikosz a kar oktatója, a tematikus nap/hét egyik résztvevője azt mondta a Népszavának (hangsúlyozva, hogy magánvéleményét ismerteti csak, mert nem tartozik a szervezők közé), az akcióval, ami jogilag természetesen nem sztrájk, munkabeszüntetés, az a céljuk, hogy bemutassák: „az utóbbi idők az ELTE-t, a Kart érintő kormányzati intézkedéseinek van egy a kormánykommunikációtól eltérő olvasata is”. „Be akarjuk mutatni, mennyire fontos a társadalmi nemek helyzetével foglalkozni. Mivel sok szociális munkást, szociálpolitikust képzünk, biztosan lesznek markáns vélemények a hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatban is” - mondta Fokasz Nikosz. Ő maga egy videó összeállítást mutat be egy nemrég Görögországban lezajlott diáktüntetésről, amikor mintegy kétszáz hallgató kezdett sztrájkba az athéni oktatási minisztérium épülete előtt egy törvény miatt, ami hátrányosabb helyzetbe hozta az egyetemistákat. A tiltakozók végül behatoltak az épületbe és egészen a miniszter irodájáig jutottak, ahol végül személyesen is megbeszélhették a tárcavezetővel a problémáikat. „Görögországot mint a civil aktivizmus példáját mutatom majd be a hallgatóknak, mert meggyőződésem, hogy ha egy skálán helyezzük el a két országot, Görögország az aktivizmus maximumát mutatja, Magyarország viszont sajnos az ellenkező pozíciót foglalja el” - mondta Fokasz Nikosz.

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53