„Információs sztrájk” az ELTÉ-n, akár egy hétig is tarthat

Publikálás dátuma
2018.11.07 15:12
Bengt J. F. Nordén svéd kutató előadása az ELTE TTK Kémiai Intézetében
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A november 14.-re tervezett akció jogilag hangsúlyozottan nem sztrájk, az összes órát megtartják, de azokon a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről beszélgetnek majd a hallgatókkal.
Betelt a pohár az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatóinál az utóbbi hetek-hónapok őket is érintő anomáliái miatt: november 14-re „Szolidaritási napot és Információs sztrájkot” hirdettek – derült ki a Népszava birtokába jutott felhívásból.
Az ELTE-t több kormányzati intézkedés is sújtotta az elmúlt időszakban, ráadásul az intézmény siralmas pénzügyi helyzetben van. Október végén az Index írt róla, hogy Scheuer Gyula kancellár „az egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019-es várható pénzügyi lehetőségekre tekintettel súlyos megszorításokat írt elő például a Bölcsészettudományi Karnál, a Természettudományi Karnál és a Társadalomtudományi Karnál (TáTK). A döntés következtében leállítottak egy sor beszerzést, nem lehet vendégelőadót hívni, bér- és létszámstopot léptettek életbe. A Természettudományi Kar dékánja bele is bukott a helyzetbe. A Társadalomtudományi Kart legutóbb a társadalmi nemek szak tollvonással történő megszüntetése érintette a legérzékenyebben, ez ellen némi hezitálás után a kar vezetése is tiltakozott. A karon most több oktató tiltakozó, figyelemfelhívó akciót szervez. A már idézett felhívás szerint november 14-én minden kurzust rendben megtartanak a karon, de az akcióban résztvevő oktatók a társadalmi nemek különbözőségéről és helyzetéről, a tanszabadságról, az egyetemi függetlenségről beszélnek majd. Sőt, a teljes jövő hét egyfajta tematikus hét lesz és a fentiek jegyében telik majd. Lapunk utolérte az egyik szervező oktatót, ő azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert még nincs pontos forgatókönyve az akciónak. A Kar vezetéséhez is eljuttattuk kérdéseinket, ha válaszolnak, természetesen közölni fogjuk. Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatánál megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem nyilatkoznak arról, támogatják-e a felhívást, erre akkor kerül majd sor, „ha minden konkretizálódik”. Fokasz Nikosz a kar oktatója, a tematikus nap/hét egyik résztvevője azt mondta a Népszavának (hangsúlyozva, hogy magánvéleményét ismerteti csak, mert nem tartozik a szervezők közé), az akcióval, ami jogilag természetesen nem sztrájk, munkabeszüntetés, az a céljuk, hogy bemutassák: „az utóbbi idők az ELTE-t, a Kart érintő kormányzati intézkedéseinek van egy a kormánykommunikációtól eltérő olvasata is”. „Be akarjuk mutatni, mennyire fontos a társadalmi nemek helyzetével foglalkozni. Mivel sok szociális munkást, szociálpolitikust képzünk, biztosan lesznek markáns vélemények a hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatban is” - mondta Fokasz Nikosz. Ő maga egy videó összeállítást mutat be egy nemrég Görögországban lezajlott diáktüntetésről, amikor mintegy kétszáz hallgató kezdett sztrájkba az athéni oktatási minisztérium épülete előtt egy törvény miatt, ami hátrányosabb helyzetbe hozta az egyetemistákat. A tiltakozók végül behatoltak az épületbe és egészen a miniszter irodájáig jutottak, ahol végül személyesen is megbeszélhették a tárcavezetővel a problémáikat. „Görögországot mint a civil aktivizmus példáját mutatom majd be a hallgatóknak, mert meggyőződésem, hogy ha egy skálán helyezzük el a két országot, Görögország az aktivizmus maximumát mutatja, Magyarország viszont sajnos az ellenkező pozíciót foglalja el” - mondta Fokasz Nikosz.
2018.11.07 15:12

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00