Putyin emberei felveszik a békeharcos-ruhát és mindenhol pacifikálni akarnak

Publikálás dátuma
2018.11.08 00:00

Fotó: AFP/ ANADOLU AGENCY
Előzetes bejelentés nélkül érkezett kedden Afganisztánba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az időzítés talán nem véletlen, hiszen azt követően került rá sor, hogy az orosz külügy szombaton közölte, november 9-én, pénteken, a kabuli kormány és a tálibok részvételével nemzetközi konferenciát tartanak az afganisztáni rendezésről. Az orosz szaktárca szerint mind Asraf Gáni afgán elnök, mind a tálibok dohai politikai irodájának tisztségviselői megerősítették, hogy delegációt küldenek a találkozóra. Ez lesz az első alkalom, amikor a tálibok dohai vezetése is részt vesz egy ilyen szintű béketárgyaláson. Az AFP francia hírügynökség azonban arról számolt be, hogy az afgán külügy egyelőre nem erősítette meg részvételi szándékát, csupán annyit jelzett, hogy tárgyalnak az oroszokkal a kérdésben. Egyelőre az is homályos, hogy az Egyesült Államok képviselete jelen lesz-e, Moszkva csak annyit jelzett, az egyeztetésre meghívást kaptak az Afganisztán térségében található országok - Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, illetve az évtizedek óta háborúban álló országgal szomszédos államok, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán - külügyminiszter-helyettesei, valamint „különleges képviselők” egyéb országokból, köztük az Egyesült Államokból. Moszkva, a szíriai sikereken felbuzdulva már tavaly bejelentkezett az afganisztáni rendezési szándékával, 2017 áprilisában tartották meg az első ilyen jellegű konferenciát, akkor még a tálibok és az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a pénteki rendezvényen már a tálib képviselet is jelen lesz, illetve ha az afgán kormány is képviselteti magát, már mindenképpen siker az orosz külügy számára. Ezt a konferenciát eredetileg szeptemberre tervezték, az Egyesült Államok jelezte távolmaradását. A kabuli kormány pedig azzal utasította el a részvételt, hogy a tálibokkal az afgán kormánynak kell közvetlenül tárgyalnia, nem pedig az orosz külügynek. Az indoklásban az is szerepelt, hogy csupán halasztásról van szó a jobb előkészítés érdekében, a későbbiekben megvalósuló békekonferenciát pedig az afgán és az orosz kormány később közösen fogja lebonyolítani. Ám úgy tűnik, mégsem, a konferencia helyszíne Moszkva, házigazdája pedig az orosz külügy. A cél pedig nyilvánvalóan az, hogy nagyobb sikerrel közvetítsenek a kérdésben, mint amit az Egyesült Államok fel tud mutatni.  

Súlyosbodó helyzet

Az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) megbízatása 13 év után, ez év végén lejár, szerepét a NATO segítséggel fejlesztett és kiképzett afgán biztonsági erők veszik át. Csakhogy a biztonsági helyzet egyre rosszabb, a tálibok egyre nagyobb területre terjesztik ki fennhatóságukat, a terrortámadások pedig sokasodnak. A kabuli kormány folyamatosan területeket veszít, a 407 adminisztratív körzetből július végén már csak 226-t ellenőrzött a kormányzat, vagyis alig több, mint az ország felét, 55,5 százalékot. A terrormerényletek szinte mindennaposak. A nemrég lezárult választási kampány 6 hónapja alatt 500 személyt öltek vagy sebesítettek meg az iszlamisták, közülük 245 nő és gyerek volt. A 2014-es kampány során 251 áldozat volt, ami rekordot jelentett e téren. 

Szerző
Frissítve: 2018.11.08 00:00

Véres merénylet a hollandiai Utrechtben (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.18 14:21

Fotó: AFP/ RICARDO SMIT
Egy fegyveres kezdett lövöldözni hétfőn délelőtt, 10 óra 45 perckor a hollandiai Utrecht egyik villamosán, az Október 21. nevű állomásnál, amely a város külső kerületében található. Egy ember meghalt, kilencen megsérültek. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy feltehetően vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. Ezt követően a rendőrség leállította a villamosközlekedést a városban, az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálta és lezárta. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megdöbbentették a történések, s válságülést hívott össze. Hozzátette, rendkívül aggasztóak a fejlemények, s megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együtt érez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Vadászgépeket ad el Egyiptomnak Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.18 12:53
Egy Szu 35-ös, ilyen gépeket vásárol Moszkvától Kairó is
Fotó: Vitalij Ankov
Szu 35-ösökkel erősítik az enélkül is impozáns egyiptomi légierőt. A bevásárlás nem fog tetszeni az orosz fegyvereladást korlátozni próbáló Egyesült Államoknak.
Oroszország mintegy 2 milliárd dollárért húsznál több Szu-35-ös típusú multifunkcionális nehéz harci gépet ad el Egyiptomnak - közölte hétfőn a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban. Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe - írja az MTI.
Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.  Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.