Putyin emberei felveszik a békeharcos-ruhát és mindenhol pacifikálni akarnak

Publikálás dátuma
2018.11.08 00:00

Fotó: AFP/ ANADOLU AGENCY/
Előzetes bejelentés nélkül érkezett kedden Afganisztánba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az időzítés talán nem véletlen, hiszen azt követően került rá sor, hogy az orosz külügy szombaton közölte, november 9-én, pénteken, a kabuli kormány és a tálibok részvételével nemzetközi konferenciát tartanak az afganisztáni rendezésről. Az orosz szaktárca szerint mind Asraf Gáni afgán elnök, mind a tálibok dohai politikai irodájának tisztségviselői megerősítették, hogy delegációt küldenek a találkozóra. Ez lesz az első alkalom, amikor a tálibok dohai vezetése is részt vesz egy ilyen szintű béketárgyaláson. Az AFP francia hírügynökség azonban arról számolt be, hogy az afgán külügy egyelőre nem erősítette meg részvételi szándékát, csupán annyit jelzett, hogy tárgyalnak az oroszokkal a kérdésben. Egyelőre az is homályos, hogy az Egyesült Államok képviselete jelen lesz-e, Moszkva csak annyit jelzett, az egyeztetésre meghívást kaptak az Afganisztán térségében található országok - Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, illetve az évtizedek óta háborúban álló országgal szomszédos államok, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán - külügyminiszter-helyettesei, valamint „különleges képviselők” egyéb országokból, köztük az Egyesült Államokból. Moszkva, a szíriai sikereken felbuzdulva már tavaly bejelentkezett az afganisztáni rendezési szándékával, 2017 áprilisában tartották meg az első ilyen jellegű konferenciát, akkor még a tálibok és az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a pénteki rendezvényen már a tálib képviselet is jelen lesz, illetve ha az afgán kormány is képviselteti magát, már mindenképpen siker az orosz külügy számára. Ezt a konferenciát eredetileg szeptemberre tervezték, az Egyesült Államok jelezte távolmaradását. A kabuli kormány pedig azzal utasította el a részvételt, hogy a tálibokkal az afgán kormánynak kell közvetlenül tárgyalnia, nem pedig az orosz külügynek. Az indoklásban az is szerepelt, hogy csupán halasztásról van szó a jobb előkészítés érdekében, a későbbiekben megvalósuló békekonferenciát pedig az afgán és az orosz kormány később közösen fogja lebonyolítani. Ám úgy tűnik, mégsem, a konferencia helyszíne Moszkva, házigazdája pedig az orosz külügy. A cél pedig nyilvánvalóan az, hogy nagyobb sikerrel közvetítsenek a kérdésben, mint amit az Egyesült Államok fel tud mutatni.  

Súlyosbodó helyzet

Az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) megbízatása 13 év után, ez év végén lejár, szerepét a NATO segítséggel fejlesztett és kiképzett afgán biztonsági erők veszik át. Csakhogy a biztonsági helyzet egyre rosszabb, a tálibok egyre nagyobb területre terjesztik ki fennhatóságukat, a terrortámadások pedig sokasodnak. A kabuli kormány folyamatosan területeket veszít, a 407 adminisztratív körzetből július végén már csak 226-t ellenőrzött a kormányzat, vagyis alig több, mint az ország felét, 55,5 százalékot. A terrormerényletek szinte mindennaposak. A nemrég lezárult választási kampány 6 hónapja alatt 500 személyt öltek vagy sebesítettek meg az iszlamisták, közülük 245 nő és gyerek volt. A 2014-es kampány során 251 áldozat volt, ami rekordot jelentett e téren. 

Szerző
2018.11.08 00:00
Frissítve: 2018.11.08 00:00

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51