Die Zeit: Horst Seehofer lemond a CSU elnöki tisztségéről

Publikálás dátuma
2018.11.07 15:49
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ SOEREN STACHE / DPA
A lap szerint pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti majd a döntését. A belügyminiszteri pozíciót megtartja.
Horst Seehofer rövidesen lemond a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségéről – jelentette az MTI összefoglalója szerint a Die Zeit című német hetilap a hírportálján. Horst Seehofer a környezetéből származó információk alapján pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti döntését, miszerint befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de megtartja a belügyminiszteri pozíciót a szövetségi kormányban. Döntését nagyban befolyásolta Angela Merkel kancellár azon elhatározása, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi kongresszusán nem pályázza meg ismét az elnöki tisztséget, és legkésőbb a ciklus végén távozik a politikából. Angela Merkel visszavonulásának bejelentése után Horst Seehofer felszabadult, és így már képes „elengedni” a pártelnökséget – fogalmazott egy bizalmasa, hozzátéve: a politikus „nagyon megkönnyebbült, mióta tudja, hogy nem Merkel férfitemetőjében végzi”. A testvérpárt vezetőjének lépése azt is megmutatta Horst Seehofernek, hogy a pártelnöki pozícióval együtt nem kell a kormányzati tisztséget is feladni, így míg Merkel a kormány élén áll, ő a Merkel-kormányban kíván maradni – ismertették a Die Zeit forrásai. Hozzátették: ezt az elképzelést olyan politikusok is támogatják a CSU-ban, akik hónapok óta sürgetik Horst Seehofer távozását a párt éléről. A Die Zeit szerint ebben annak is szerepe van, hogy a CSU-ban azzal számolnak, Angela Merkel kormánya legfeljebb jövő tavaszig marad hivatalban, és úgy vélik, erre a néhány hónapra már nem érdemes egy másik CSU-s politikust megtenni szövetségi belügyminiszternek. A CSU következő elnöke vagy Markus Söder bajor miniszterelnök, vagy Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője lehet, a tisztség betöltéséről egy rendkívüli kongresszuson döntenek majd. Söder jobb esélyekkel indul, mint Weber – írta a Die Zeit.
A CSU az október közepén tartott bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson az első helyen végzett, a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg, de támogatottsága 10,4 százalékponttal gyengült az előző, 2013-as választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredményt érte el az 1950-es 27,4 százalék óta. A párt így elveszítette abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerült a Szabad Választók (FW) pártjával. A koalíciós szerződést hétfőn írták alá, Markus Södert kedden választotta meg kormányfőnek a Landtag. Kormányának tagjai november 12-én tesznek esküt. Horst Seehofer a napokban közölte, hogy az új bajor tartományi kormány hivatalba lépése után nyilatkozik arról, miként folytatja pályafutását. Horst Seehofer a Die Zeit beszámolójára reagálva szóvivője útján tudatta, hogy nem változtatta meg tervét, továbbra is érvényes, hogy majd csak a bajor kormány november 12-i hivatalba lépése után ismerteti elképzeléseit jövőjéről, és még nem véglegesítette döntését. A Focus című hírmagazin a hírportálján arról írt, hogy Horst Seehofer esetleges visszalépése után Markus Söder veszi át a párt vezetését. A tartományi kormányfőt december elején, egy rendkívüli pártkongresszuson választhatják meg elnöknek. A párt szűkebb vezetése nagy egyetértésben hozta meg ezt a döntést, amelybe bevonták Manfred Webert is – tette hozzá a Focus. 
Angela Merkel múlt hétfőn egy sajtóértekezleten jelentette be, hogy 18 év után távozik a párt éléről, utódát a jobbközép párt december elején, Hamburgban esedékes kongresszusán választják meg. Sajtótájékoztatóján önkritikusan beszélt: elmondta, hogy a bajorországi és a hesseni választás eredménye kiábrándító. Ezeken a CSU, illetve a CDU tíz százaléknál is nagyobb visszaesést könyvelhetett el. Úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy új fejezet kezdődjék a párt életében. Mint megírtuk, a jelek egyértelműen azt mutatják, hogy Seehofer nem maradhat a CSU elnöke. A megkérdezettek nagy része őt hibáztatja az uniópártok jelenlegi sanyarú helyzetéért, s azért is, hogy Merkel 2021-ig csak kancellár marad. Seehofer minden bizonnyal már maga is belátta: tarthatatlanná vált a helyzete, s mindezek után nem maradhat a CSU élén.
Frissítve: 2018.11.07 17:54

Földrengés rázta meg Fülöp-szigetek fővárosát, legalább öten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.04.22 15:36

Fotó: AFP/ NOEL CELIS
A Manilát és környékét érő természeti csapás áldozatait összeomló épületek temették maguk alá. Cunami-riadót nem kellett elrendelni.
6,1-es erősségű földrengés rázta meg hétfő délután a Fülöp-szigeteki fővárost, Manilát és környékét, írja az NBCnews.com. Hírek érkeztek áramkimaradásról, autópályára omló sziklákról, megrongálódott a nemzetközi repülőtér és leállt a vasúti közlekedés, emberek ezrei menekültek az utcákra. A khaleejtimes.com Lila Pineda kormányzó televíziós nyilatkozata után azt is hozzáteszi:
a rengés miatt öt ember lelte halálát.
Három ember testét Porac településén egy összedőlt ház romjai között találták meg, egy idős nő és unokája pedig Luba városában vesztette életét, mikor rájuk omlott egy épület.
Cunami-riadót nem rendeltek el; a hatóságok szerint a 20 kilométeres mélységben történt rengés nem volt olyan hosszú, sem olyan kiterjedt, hogy szökőárat indítson el. Az utórengések miatt viszont figyelmeztetést adtak ki.
Frissítve: 2019.04.22 15:37

Putyin és Kim Dzsong Un csütörtökön találkozik Vlagyivosztokban

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:27

Fotó: AFP / HANDOUT/ ALEXANDER ZEMLIANICHENKO
A 37 résztvevős pekingi Egy övezet, egy út csúcsra tartva tárgyal az orosz elnök az észak-koreai diktátorral.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját csütörtökön fogják megrendezni Vlagyivosztokban, a Russzkij szigeten - közölte hétfőn a Kremlhez közel álló, Izvesztyija című napilap. A lap szerint Putyin a Pekingben pénteken és szombaton megtartandó Egy övezet, egy út nemzetközi fórumra tartva - melyen 36 másik ország képviselői mellett Orbán Viktor is részt vesz majd - tesz majd kitérőt Vlagyivosztokba. A Kreml korábban biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta elárulni a csúcstalálkozó helyszínét és időpontját, csak annyit közölt, hogy azt a hónap második felében, Oroszország területén tartják meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két vezető a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit fogja áttekinteni. A hétvégén megjelent orosz és nemzetközi sajtóértesülések szerint észak-koreai funkcionáriusok keresték fel a tervezett találkozó feltételezett helyszínét, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemet, ahol egyébként április 24-én és 25-én "hivatalos küldöttségek látogatása" miatt szünetel majd az oktatás. A Vlagyivosztokban megtartandó csúcs lehetőségéről elsőként a Yonhap dél-koreai hírügynökség számolt be a múlt hét elején.
A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolattartás. Putyin 2000-ben látogatott el Phenjanba. Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il páncélvonatán 2001-ben és 2002-ben Moszkvába, 2011-ben pedig Ulan-Udéba utazott el. A jelenlegi észak-koreai diktátor még sosem lépte át az orosz határt, bár egy meghívást már elfogadott 2015-ben.

Egy övezet, egy út, 37 résztvevő, második fórum

Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra - jelentette be múlt pénteki sajtótájékoztatóján Vang Ji kínai külügyminiszter. Magyarország mellett több európai állam is képviselteti magát, így például Ausztria, Csehország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Portugália és Svájc.
Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország és Ausztrália szintén magas rangú küldöttekkel képviseltetik majd magukat az eseményen. De csatlakozik majd António Guterres ENSZ főtitkár, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is.
Ott lesznek továbbá az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezés más érdekeltjei, a többi között Oroszország, Mongólia, Pakisztán, Vietnam, Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Chile és Egyiptom vezetői is. Az Új Selyemút terv eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang elmondta: 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával.

Erre figyelmeztetett az EU

Az Egy övezet, egy út az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU 2017 áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust, melyeknek a kínai kormány nyelvhasználatában sajátos jelentése van. A tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba.

Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.