Die Zeit: Horst Seehofer lemond a CSU elnöki tisztségéről

Publikálás dátuma
2018.11.07 15:49
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ SOEREN STACHE / DPA
A lap szerint pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti majd a döntését. A belügyminiszteri pozíciót megtartja.
Horst Seehofer rövidesen lemond a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségéről – jelentette az MTI összefoglalója szerint a Die Zeit című német hetilap a hírportálján. Horst Seehofer a környezetéből származó információk alapján pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti döntését, miszerint befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de megtartja a belügyminiszteri pozíciót a szövetségi kormányban. Döntését nagyban befolyásolta Angela Merkel kancellár azon elhatározása, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi kongresszusán nem pályázza meg ismét az elnöki tisztséget, és legkésőbb a ciklus végén távozik a politikából. Angela Merkel visszavonulásának bejelentése után Horst Seehofer felszabadult, és így már képes „elengedni” a pártelnökséget – fogalmazott egy bizalmasa, hozzátéve: a politikus „nagyon megkönnyebbült, mióta tudja, hogy nem Merkel férfitemetőjében végzi”. A testvérpárt vezetőjének lépése azt is megmutatta Horst Seehofernek, hogy a pártelnöki pozícióval együtt nem kell a kormányzati tisztséget is feladni, így míg Merkel a kormány élén áll, ő a Merkel-kormányban kíván maradni – ismertették a Die Zeit forrásai. Hozzátették: ezt az elképzelést olyan politikusok is támogatják a CSU-ban, akik hónapok óta sürgetik Horst Seehofer távozását a párt éléről. A Die Zeit szerint ebben annak is szerepe van, hogy a CSU-ban azzal számolnak, Angela Merkel kormánya legfeljebb jövő tavaszig marad hivatalban, és úgy vélik, erre a néhány hónapra már nem érdemes egy másik CSU-s politikust megtenni szövetségi belügyminiszternek. A CSU következő elnöke vagy Markus Söder bajor miniszterelnök, vagy Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője lehet, a tisztség betöltéséről egy rendkívüli kongresszuson döntenek majd. Söder jobb esélyekkel indul, mint Weber – írta a Die Zeit.
A CSU az október közepén tartott bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson az első helyen végzett, a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg, de támogatottsága 10,4 százalékponttal gyengült az előző, 2013-as választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredményt érte el az 1950-es 27,4 százalék óta. A párt így elveszítette abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerült a Szabad Választók (FW) pártjával. A koalíciós szerződést hétfőn írták alá, Markus Södert kedden választotta meg kormányfőnek a Landtag. Kormányának tagjai november 12-én tesznek esküt. Horst Seehofer a napokban közölte, hogy az új bajor tartományi kormány hivatalba lépése után nyilatkozik arról, miként folytatja pályafutását. Horst Seehofer a Die Zeit beszámolójára reagálva szóvivője útján tudatta, hogy nem változtatta meg tervét, továbbra is érvényes, hogy majd csak a bajor kormány november 12-i hivatalba lépése után ismerteti elképzeléseit jövőjéről, és még nem véglegesítette döntését. A Focus című hírmagazin a hírportálján arról írt, hogy Horst Seehofer esetleges visszalépése után Markus Söder veszi át a párt vezetését. A tartományi kormányfőt december elején, egy rendkívüli pártkongresszuson választhatják meg elnöknek. A párt szűkebb vezetése nagy egyetértésben hozta meg ezt a döntést, amelybe bevonták Manfred Webert is – tette hozzá a Focus. 
Angela Merkel múlt hétfőn egy sajtóértekezleten jelentette be, hogy 18 év után távozik a párt éléről, utódát a jobbközép párt december elején, Hamburgban esedékes kongresszusán választják meg. Sajtótájékoztatóján önkritikusan beszélt: elmondta, hogy a bajorországi és a hesseni választás eredménye kiábrándító. Ezeken a CSU, illetve a CDU tíz százaléknál is nagyobb visszaesést könyvelhetett el. Úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy új fejezet kezdődjék a párt életében. Mint megírtuk, a jelek egyértelműen azt mutatják, hogy Seehofer nem maradhat a CSU elnöke. A megkérdezettek nagy része őt hibáztatja az uniópártok jelenlegi sanyarú helyzetéért, s azért is, hogy Merkel 2021-ig csak kancellár marad. Seehofer minden bizonnyal már maga is belátta: tarthatatlanná vált a helyzete, s mindezek után nem maradhat a CSU élén.
2018.11.07 15:49
Frissítve: 2018.11.07 17:54

Nagy nevek nélkül kezdődik a világgazdasági csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Donald Trump amerikai elnök és egy sor neves személyiség mondta le a kedden kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) való részvételt.
Davosban alapították az első szanatóriumot a tuberkolózisban szenvedők számára. A város 1560 méter magasban fekszik, adottságai kiválóak. Sok tüdőbeteg utazott ide a gyógyulásban bízva. Thomas Mannt is e csodálatos környezet ihlette meg A varázshegy című művének megírásához. Évtizedekkel később elsősorban nem a testi vagy a lelki bajok gyógyítását várták a Graubünden tartományban található, mintegy 10 ezres állandó lakosú várostól. Sokan azt remélték, hogy az 1971-ben itt alapított Világgazdasági Fórum – amint a neve is sugallja – a világ gazdaságának gondjaira is gyógyírt jelent, hiszen neves politikusokat, nagy koponyák sorát hívták meg ide. A mindenkori amerikai elnök első külföldi útja rendre Davosba vezetett az új naptári évben. A mai világpolitika állapotát is mutatja, hogy a ma kezdődő, s péntekig tartó tanácskozásról a világ egy sor vezetője marad távol. Donald Trump amerikai elnök finoman fogalmazva nem mozog otthonosan az európai vezetők között. Igaz, ezúttal van alibije, hivatkozhat arra, nincs módjában elutazni az amerikai kormányzati leállás, illetve a mexikói határra tervezett fal miatti költségvetési vita nyomán. Theresa May brit miniszterelnöknek a Brexit miatt megvan a baja, ő szintén igazoltan van távol. Csakúgy, mint Emmanuel Macron francia elnök, aki ugyancsak belpolitikai okok, a sárgamellényesek tíz hete tartó megmozdulásai miatt marad otthon, az Elysée-palotában. Jelen állás szerint nem lesz jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, s Kínát is csak az alelnök képviseli. A lemondásokat tudomásul vették a szervezők, de nem tartják tragikusnak a fejleményeket. Angela Merkel kancellár ugyanis – mint minden más alkalommal – ezúttal is tiszteletét teszi, s szívesen látják is függetlenül attól, hogy már nem a kereszténydemokraták elnöke. Elutazik a svájci városba a január elsején beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro és Abe Sindzo japán miniszterelnök is. Összesen a világ gazdasági teljesítményének negyedét képviselik politikai szinten Davosban. A rendezvényen háromezer meghívott vesz részt. A konferencia a Globalizáció 4.0 címet viseli. Trump távolmaradása így is kellemetlen fejlemény a szervezők számára. Nem is azért, mert az amerikai elnök annyira jelentősen emelné a rendezvény szakmai színvonalát. Amit a svájci Blick című lap fogalmazott a Világgazdasági Fórum így olyan lesz, mint egy parti a születésnapos nélkül – kevésbé lesz szórakoztató és izgalmas. „Meglátjuk majd, hogy hozható ki a legjobb a jelenlegi helyzetből” - fejtette ki Klaus Schwab. Ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a davosi fórumot kiötlő német közgazdász nyitja meg a rendezvényt. Mindig is derűlátásáról volt ismert, amikor mindenki temette a világgazdaságot a 2008-ban kitört válságot, úgy vélte, van élet a recesszió után is. Igaza lett, de arra nem számíthatott, hogy a válság az európai politikára is döntő hatást gyakorol, s – a menekültválsággal – megerősödnek a jobboldali populista pártok. Közvetlenül a fórum megkezdése előtt tették közzé a Globális versenyképességi jelentést. Ez átfogó képet ad a világ gazdaságának mai helyzetéről, a nagyhatalmak közötti konfliktusokról, a szélsőséges időjárásról, a kibertámadásokról, a populisták térnyeréséről, a légszennyezettségről, a terrortámadásokról, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az egyes rizikófaktorokat valószínűségszámítás és egyéb lehetséges külső befolyások révén osztályozták. A megannyi veszélyforrás felsorolása mellett azonban a dokumentum arra a következtetésre jut: a legnagyobb rizikót maga az ember jelenti. A politika negatívan befolyásolja a gazdaságot, s szociális konfliktusokat idézhet elő. Az idei fórum mondanivalója az lesz: a globalizmus már idejétmúlt, elérkezett azonban a globalizáció időszaka. Mi a különbség? Utóbbi az egyes államok hatékonyabb együttműködését feltételezi, mert így a világ gazdasága is stabilabbá válik, s nem reagál annyira szélsőségesen az egyes váratlan helyzetekre. A globalizmus halálát a neokonzervatívok idézték elő, akik a nemzeti szuverenitást látták súlyos veszélyben. S hogy képesek-e együttműködésre a világ államai? A fórumra készült jelentés szerint az ázsiai országok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, mint az európaiak.

Sokba kerül a biztonság

Az eddigi 8 helyett idén 9,5 millió svájci frankot (nagyjából ugyanennyi euró) költenek a davosi rendezvény biztonságos lebonyolítására. Az első számú cél a terrortámadás megakadályozása, de természetesen nem utolsó szempont, hogy megvédjék a résztvevőket az ellentüntetőktől. A svájci hadsereg egy egysége múlt héten azt gyakorolta, miként lépjen fel erőszakos tüntetőkkel szemben – írta a Schweiz am Wochenende című lap.

A davosi fórum jelentősége

A Világgazdasági Fórum célja, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A Fórum egyes régiókat, illetve az egész világot felölelő tanulmányai sok gazdaságpolitikai vitában és elemzésben szolgálnak viszonyítási pontként. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum szervezete nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz – írja a Wikipedia. A davosi csúcstalálkozón a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni. A fórum leghíresebb kiadványa a Globális versenyképességi jelentés. Keddtől a 49. gazdasági csúcstalálkozót rendezik meg a svájci városban.

2019.01.21 20:46

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06