Számos nőt zaklatnak az Unió intézményiben, mégis kifulladt a „metoo” lendület

Publikálás dátuma
2018.11.08 09:00

Fotó: AFP/ Patrik Hertzog
Hiába az egy évvel ezelőtt kirobbant botrány a szexuális zaklatásokról, az Európai Parlamentben sem sok minden történt - pedig volna min változtatni.
„Megközelített, megfogta a melleimet, és megkérdezte, hogy szophatja-e őket” - írja egy nő az Európai Parlament (EP) blogján, melyet nemrégiben azért indítottak, hogy hangot kaphassanak azok az áldozatok, akiket valamilyen módon zaklattak az uniós intézményben. Az idézett megdöbbentő történetében egy kiküldetésre utazó szoptató anyukát támadott így le a liftben egy EP-képviselő, aki állítása szerint még mindig hivatalban van. A blog tanúsága szerint esete koránt sem egyedi: bár a fórum alig egy hónapja indult, máris 21 bejegyzés született. A vallomások széles skálán mozognak. Volt, aki konkrét nemi erőszakról számolt be, más „csak” kéretlen hátmasszázsról, a legtöbben illetlen megjegyzésekről, vagy az éjszaka közepén kapott kétértelmű üzenetekről meséltek. Úgy tűnik, a jelenség főként a nőket érinti, de az egyik bejegyzésben egy fiatalember is feleleveníti, ahogy gyakornok korában egy átmulatott éjszaka után arra ébredt, hogy a szobájába engedett kolléga simogatja. Hogy a probléma az uniós intézményekben nagyon is létezik, az már tavaly kibukott. Miután Harvey Weinstein amerikai producert többen szexuális zaklatással vádolták, majd újabb és újabb áldozatok álltak a nyilvánosság elé, az úgynevezett metoo (engem is) kampány az EP-t is elérte. Tavaly októberben a strasbourgi ülésen olykor teátrális elemeket is bevetve számos képviselő szólalt fel az ügyben, mesélte el saját tapasztalatait és követelt változást. A lendületet felhasználva a képviselők 94 százaléka – köztük az összes jelenlévő magyar – megszavazott egy határozatot a szexuális zaklatás elleni küzdelemről, amely nem csupán a tagállamokat buzdította határozott cselekvésre, de az EP „saját háza táján” is változásokat ígért. A Zöldek kezdeményezésére petíciót fogalmaztak meg, melyben többek között az ismert esetek kivizsgálását, az elkövetők felelősségre vonását, pszichológiai támogatást, képzéseket követeltek. Aztán semmi nem történt. A kezdeményezés lassan az érdektelenségbe fullad, a beígért intézkedésekből nem sok valósult meg. Idén szeptemberben ismét napirendre került a kérdés az EP-ben, és bár a „munkahelyen, nyilvános térben és politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni javaslatot végül megszavazták, már csak jóval kisebb, 74 százalékos többséggel. A frakciófegyelmet felrúgva ezúttal tartózkodtak már például a Fidesz és KDNP EP-képviselői is. A téma kifulladására utal az is, hogy az uniós ügyekre szakosodott EUObserver információ szerint az EP 751 képviselője közül mindössze 19-en jelentkeztek egy kurzusra, amely a munkahelyi zaklatás felismeréséről és megelőzéséről szólna. Az ugyan nem egyértelmű, hogy csak a tegnapi első, vagy az összes meghirdetett szemináriumra regisztráltak ennyien, ám a 2,5 százalékos arány mindenképpen kiábrándító. Főként annak fényében, hogy tavaly még a túlnyomó többség támogatta az effajta kurzusok megrendezését, ám úgy tűnik, részt venni már senki nem akar rajtuk. Lapunk több magyar EP-képviselőt is megkeresett, hogy vajon a 19 között vannak-e, vagy mi indokolja távolmaradásukat, ám lapzártánkig csak két választ kaptunk. Ujhelyi István, a magyar szocialista delegáció vezetője elmondása szerint értesült a képzésről, és bár fontosnak tartja a témát, jelen időszakban nem fért bele az időbeosztásába a program. Az MSZP EP-képviselője ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy számtalan alkalommal állt már ki a nők védelmében és a zaklatás ellenében, szemben a Fidesszel. „A Fidesz hosszú ideje blokkolja a nőkkel szembeni erőszak elleni isztambuli egyezmény ratifikálását, most legutóbb pedig nem támogatták, hogy egységes fellépés legyen a munkahelyi szexuális zaklatások ügyében. Az egyébként érdemi többséggel elfogadott javaslat arra is kitért, hogy egyre elterjedtebb a parlamenti képviselőnőkkel szembeni – elsősorban a politikai ellenfelek soraiból érkező – pszichológiai és szexista zaklatás, amelynek mielőbb elejét kell venni. A Fidesz, amelynek képviselői rendszeresen alpári stílusban „beszólnak" a női képviselőknek, nyilván magára ismert ennél a bekezdésnél.” – írta Ujhelyi a fent említett szeptemberi szavazásra utalva. Morvai Krisztina ugyancsak kihagyta a tanfolyamot, ő azzal indokolta a távolmaradást, hogy büntetőjogászként a zaklatás évtizedek óta ez egyik szakterülete, amiről maga is tart képzéseket, és jelenleg is kutat a témában. A független képviselő úgy vélte, a jelentések alapján az uniós intézményekben létező probléma a szexuális zaklatás, ám személyes tapasztalatról nem tudott beszámolni.
2018.11.08 09:00
Frissítve: 2018.11.08 09:00

Szerbia hálás Putyinnak - Tízezrek fogadják az orosz államfőt

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:30

Fotó: AFP/ YURI KADOBNOV
Igen jelentős népszerűségnek örvend Szerbiában Vlagyimir Putyin, állította egy, a TASSZ hírügynökségnek adott interjújában Aleksandr Vucic szerb elnök. A belgrádi politikus annak kapcsán nyilatkozott az orosz hírügynökségnek, hogy ma hivatalos látogatásra érkezik Szerbiába az orosz államfő. A vizit súlyát jelzi, hogy az interjúzás kölcsönös volt, Putyin a szerb Vecernje novosti és a Politika című napilapoknak adott előzetes interjút. Vucic megelőlegezte, hogy az utóbbi húsz év legnépesebb fogadtatására számíthat Putyin Belgrádban.  Egy eddig ismeretlen szerb egyesület arra buzdította a szerbeket, hogy vegyenek részt az általuk Putyin tiszteletére szervezett felvonuláson. A belgrádi ellenzék szerint az ismeretlen egyesület mögött valójában Vucic áll, aki a hat hete tartó, ellene irányuló utcai tiltakozásokra válaszul tartana erődemonstrációt. Vucic jó érzékkel érzelmi húrok pengetésével csalná utcára a Putyint ünneplő tömeget. Interjújában kiemelte, hogy az orosz elnök népszerűsége a szerbek körében annak köszönhető, hogy, mint fogalmazott, Putyin mentette meg Szerbiát a népirtás bélyegétől. „Sohasem fogjuk elfelejteni 2015-t, amikor Szergej Lavrov külügyminiszter és az áldott emlékű Vitalij Csurkin, Oroszország volt ENSZ nagykövete Putyin utasítására megmentették Szerbiát attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja azt a brit javaslatot miszerint a szerb nép népirtást követett el a volt Jugoszlávia területén. „ (Oroszország megvétózta a brit javaslatot az ENSZ BT-ben, amely népirtásnak akarta minősíteni az 1995-ös srebrenicai vérengzést.) Vucic leszögezte, Szerbia megbízható szövetségese Oroszországnak, szigorúan tiszteletben tartja vállalásait és ígéreteit, Washington és Brüsszel kérésére sem hajlandó a továbbiakban sem szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Beszélt arról is, hogy gyakran egyeztet az orosz elnökkel, tanácsot is kér tőle.  Putyin is érzelmi húrokat pengetve hangolta a szerbeket, emlékeztetett, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót. Putyin ostorozta a NATO-t, mindenekelőtt Macedónia felvétele miatt és többek között azt állította, hogy a Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az észak-atlanti szövetség, az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország térségbeli pozíciója megerősítését célzó politikája, Oroszország viszont mindig a térség országai mellett állt, s most is fontosnak tartja a régió biztonságának és stabilitásának megerősítését. Az orosz elnök Szerbia iránti elkötelezettségét szemlélendő hozzátette, Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, korszerűsítésével. Szerb sajtóinformációk szerint több mint hetvenezren fogadják ma Putyint Belgrádban
Szerző
2019.01.17 08:30
Frissítve: 2019.01.17 08:30

Hiába robbantottak fel négy amerikai katonát a héten, ha Trump szerint legyőzték a terrorizmust Szíriában

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:07
Amerikai őrjárat Manbídzs környékén - Illusztráció
Fotó: AFP/ Delil SOULEIMAN
19 ember halt meg egy szerdai merényletben, ám az Egyesült Államok kitart a csapatkivonás mellett.
Robbanásos merényletet követtek el az észak-szíriai Manbídzsban szerdán az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció egyik őrjárata ellen. Legkevesebb 19 halálos áldozatot követelt a támadás. Az áldozatok között van két amerikai katona és az amerikai védelmi minisztérium két civil alkalmazottja az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szerint. Az első jelentések még négy halott katonáról szóltak. További három amerikai katona megsebesült. A többi halálos áldozat a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők nevű lázadócsoport fegyveres tagjai vagy civilek.
Az Egyesült Államok kitart a szíriai csapatkivonás mellett - hangoztatta Mike Pence amerikai alelnök szerdán délután kiadott közleményében. Az alelnök leszögezte, hogy mind ő, mind Donald Trump elnök elítéli elkövetett robbantásos merényletet. Pence mindazonáltal elismételte azt, amivel Trump a csapatkivonások - egyébként a hadsereg vezetése szerint a szövetségeseik elárulásával felérő - kivonása mellett érvelt: "szétzúztuk az Iszlám Állam terrorszervezet kalifátusát és megsemmisítettük katonai képességeiket".
Donald Trump elnök december 19-én Twitter-bejegyzésben közölte, hogy "Szíriában legyőztük az Iszlám Államot, amely számomra az egyetlen ok volt arra, hogy a Trump-elnökség idején ott legyünk". Az elnök akkor úgy fogalmazott, hogy az amerikai katonákat "haza kell hozni, amilyen gyorsan csak lehet". Később változtatott az álláspontján és a katonák azonnali hazahozatala helyett a fokozatos kivonás mellett tette le a voksát.
Döntésének bírálói - köztük a részben emiatt is lemondott James Mattis védelmi miniszter - korainak tartották a kivonulást, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Állam szíriai hadállásait még korántsem sikerült úgy megsemmisíteni, hogy ne tudja újraszervezni önmagát.
Lényeges szempont továbbá, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges, a terroristák elleni háborúban nélkülözhetetlen szerepet játszó kurdok a csapatkivonások után védtelenül maradnak a Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenük is vívott "terror elleni" háborújával szemben. A NATO-tag Törökországgal szemben új szövetségest az orosz-barát, a polgárháború kirobbanásáért és vélhetően civilek elleni gáztámadásokért is felelős Aszad-rezsimben talált az eddig nyugattal szimpatizáló, Szíria negyedét is ellenőrző kurd-arab szövetség, a Szíriai Demokratikus Erők.
Lindsey Graham, a befolyásos republikánus szenátor szerdán a manbídzsi támadást követően William Barr igazságügyminiszter-jelölt meghallgatását megszakítva nyilatkozatot olvasott fel. Hangsúlyozta: ami történt, nemcsak szomorú tragédia, hanem remélhetőleg arra készteti az elnököt, hogy újragondolja a szíriai csapatkivonást. "Minden amerikai azt akarja, hogy katonáink hazatérjenek, de szerintem mindannyian azt is akarjuk, hogy amikor hazatérnek, biztonságban legyünk" - fogalmazott a dél-karolinai szenátor, aki bár Donald Trump szoros szövetségeseként ismert, de maga is többször bírálta a szíriai csapatkivonásról szóló elnöki döntést.
2019.01.17 08:07