Számos nőt zaklatnak az Unió intézményiben, mégis kifulladt a „metoo” lendület

Publikálás dátuma
2018.11.08. 09:00

Fotó: Patrik Hertzog / AFP
Hiába az egy évvel ezelőtt kirobbant botrány a szexuális zaklatásokról, az Európai Parlamentben sem sok minden történt - pedig volna min változtatni.
„Megközelített, megfogta a melleimet, és megkérdezte, hogy szophatja-e őket” - írja egy nő az Európai Parlament (EP) blogján, melyet nemrégiben azért indítottak, hogy hangot kaphassanak azok az áldozatok, akiket valamilyen módon zaklattak az uniós intézményben. Az idézett megdöbbentő történetében egy kiküldetésre utazó szoptató anyukát támadott így le a liftben egy EP-képviselő, aki állítása szerint még mindig hivatalban van. A blog tanúsága szerint esete koránt sem egyedi: bár a fórum alig egy hónapja indult, máris 21 bejegyzés született. A vallomások széles skálán mozognak. Volt, aki konkrét nemi erőszakról számolt be, más „csak” kéretlen hátmasszázsról, a legtöbben illetlen megjegyzésekről, vagy az éjszaka közepén kapott kétértelmű üzenetekről meséltek. Úgy tűnik, a jelenség főként a nőket érinti, de az egyik bejegyzésben egy fiatalember is feleleveníti, ahogy gyakornok korában egy átmulatott éjszaka után arra ébredt, hogy a szobájába engedett kolléga simogatja. Hogy a probléma az uniós intézményekben nagyon is létezik, az már tavaly kibukott. Miután Harvey Weinstein amerikai producert többen szexuális zaklatással vádolták, majd újabb és újabb áldozatok álltak a nyilvánosság elé, az úgynevezett metoo (engem is) kampány az EP-t is elérte. Tavaly októberben a strasbourgi ülésen olykor teátrális elemeket is bevetve számos képviselő szólalt fel az ügyben, mesélte el saját tapasztalatait és követelt változást. A lendületet felhasználva a képviselők 94 százaléka – köztük az összes jelenlévő magyar – megszavazott egy határozatot a szexuális zaklatás elleni küzdelemről, amely nem csupán a tagállamokat buzdította határozott cselekvésre, de az EP „saját háza táján” is változásokat ígért. A Zöldek kezdeményezésére petíciót fogalmaztak meg, melyben többek között az ismert esetek kivizsgálását, az elkövetők felelősségre vonását, pszichológiai támogatást, képzéseket követeltek. Aztán semmi nem történt. A kezdeményezés lassan az érdektelenségbe fullad, a beígért intézkedésekből nem sok valósult meg. Idén szeptemberben ismét napirendre került a kérdés az EP-ben, és bár a „munkahelyen, nyilvános térben és politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni javaslatot végül megszavazták, már csak jóval kisebb, 74 százalékos többséggel. A frakciófegyelmet felrúgva ezúttal tartózkodtak már például a Fidesz és KDNP EP-képviselői is. A téma kifulladására utal az is, hogy az uniós ügyekre szakosodott EUObserver információ szerint az EP 751 képviselője közül mindössze 19-en jelentkeztek egy kurzusra, amely a munkahelyi zaklatás felismeréséről és megelőzéséről szólna. Az ugyan nem egyértelmű, hogy csak a tegnapi első, vagy az összes meghirdetett szemináriumra regisztráltak ennyien, ám a 2,5 százalékos arány mindenképpen kiábrándító. Főként annak fényében, hogy tavaly még a túlnyomó többség támogatta az effajta kurzusok megrendezését, ám úgy tűnik, részt venni már senki nem akar rajtuk. Lapunk több magyar EP-képviselőt is megkeresett, hogy vajon a 19 között vannak-e, vagy mi indokolja távolmaradásukat, ám lapzártánkig csak két választ kaptunk. Ujhelyi István, a magyar szocialista delegáció vezetője elmondása szerint értesült a képzésről, és bár fontosnak tartja a témát, jelen időszakban nem fért bele az időbeosztásába a program. Az MSZP EP-képviselője ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy számtalan alkalommal állt már ki a nők védelmében és a zaklatás ellenében, szemben a Fidesszel. „A Fidesz hosszú ideje blokkolja a nőkkel szembeni erőszak elleni isztambuli egyezmény ratifikálását, most legutóbb pedig nem támogatták, hogy egységes fellépés legyen a munkahelyi szexuális zaklatások ügyében. Az egyébként érdemi többséggel elfogadott javaslat arra is kitért, hogy egyre elterjedtebb a parlamenti képviselőnőkkel szembeni – elsősorban a politikai ellenfelek soraiból érkező – pszichológiai és szexista zaklatás, amelynek mielőbb elejét kell venni. A Fidesz, amelynek képviselői rendszeresen alpári stílusban „beszólnak" a női képviselőknek, nyilván magára ismert ennél a bekezdésnél.” – írta Ujhelyi a fent említett szeptemberi szavazásra utalva. Morvai Krisztina ugyancsak kihagyta a tanfolyamot, ő azzal indokolta a távolmaradást, hogy büntetőjogászként a zaklatás évtizedek óta ez egyik szakterülete, amiről maga is tart képzéseket, és jelenleg is kutat a témában. A független képviselő úgy vélte, a jelentések alapján az uniós intézményekben létező probléma a szexuális zaklatás, ám személyes tapasztalatról nem tudott beszámolni.
Szerző

Hatra emelkedett a Marseille-ben összedőlt házak áldozatainak száma (videó)

Publikálás dátuma
2018.11.08. 08:43

Fotó: HO, Loic AEDO / BMPM/SM Aedo / AFP
Három ház dőlt össze a hét elején Franciaország második legnagyobb városában. A helyiek szerint a városvezetés nem törődik a szegények biztonságával, ezért a polgármester lemondását követelik.
Újabb áldozatot találtak Marseille-ben a hét elején összeomlott társasházak romjai alatt, így már hatra nőtt a tragédia halottjainak száma - írja az Euronews. Eddig négy férfi és két nő holtteste került elő.
A keresést egy időre leállították, amíg elbontják a közelben lévő, szintén omlásveszélyes épületeket.

Franciaország második legnagyobb városában hétfőn előbb két szomszédos ház dőlt romba, majd órákkal később egy harmadik is leomlott, közvetlenül mellettük. A három társasházból csak az egyik volt lakott, a másik kettőt rossz állapotuk miatt évekkel korábban kiürítették. A környékbeliek szerint
a város vezetői nem törődnek vele, hogy a szegényebb rétegek életveszélyes lakásokban élnek, emiatt többen a polgármester lemondását követelik.

Közben megkezdődött annak kivizsgálása, hogy kit terhel felelősség a szerencsétlenségért. A városi ügyészség szerint voltak figyelmeztető jelek. A közelgő tragédiára lehetett volna következtetni abból, hogy a falak mozgása miatt több ajtó is beragadt.
Az európai városok közül Marseille-ben van a legtöbb leromlott állapotú lakás, 2015-ben körülbelül 40 ezerre tették a számukat.
Szerző

Putyin emberei felveszik a békeharcos-ruhát és mindenhol pacifikálni akarnak

Publikálás dátuma
2018.11.08. 00:00

Fotó: AFP/ ANADOLU AGENCY
Előzetes bejelentés nélkül érkezett kedden Afganisztánba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az időzítés talán nem véletlen, hiszen azt követően került rá sor, hogy az orosz külügy szombaton közölte, november 9-én, pénteken, a kabuli kormány és a tálibok részvételével nemzetközi konferenciát tartanak az afganisztáni rendezésről. Az orosz szaktárca szerint mind Asraf Gáni afgán elnök, mind a tálibok dohai politikai irodájának tisztségviselői megerősítették, hogy delegációt küldenek a találkozóra. Ez lesz az első alkalom, amikor a tálibok dohai vezetése is részt vesz egy ilyen szintű béketárgyaláson. Az AFP francia hírügynökség azonban arról számolt be, hogy az afgán külügy egyelőre nem erősítette meg részvételi szándékát, csupán annyit jelzett, hogy tárgyalnak az oroszokkal a kérdésben. Egyelőre az is homályos, hogy az Egyesült Államok képviselete jelen lesz-e, Moszkva csak annyit jelzett, az egyeztetésre meghívást kaptak az Afganisztán térségében található országok - Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, illetve az évtizedek óta háborúban álló országgal szomszédos államok, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán - külügyminiszter-helyettesei, valamint „különleges képviselők” egyéb országokból, köztük az Egyesült Államokból. Moszkva, a szíriai sikereken felbuzdulva már tavaly bejelentkezett az afganisztáni rendezési szándékával, 2017 áprilisában tartották meg az első ilyen jellegű konferenciát, akkor még a tálibok és az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a pénteki rendezvényen már a tálib képviselet is jelen lesz, illetve ha az afgán kormány is képviselteti magát, már mindenképpen siker az orosz külügy számára. Ezt a konferenciát eredetileg szeptemberre tervezték, az Egyesült Államok jelezte távolmaradását. A kabuli kormány pedig azzal utasította el a részvételt, hogy a tálibokkal az afgán kormánynak kell közvetlenül tárgyalnia, nem pedig az orosz külügynek. Az indoklásban az is szerepelt, hogy csupán halasztásról van szó a jobb előkészítés érdekében, a későbbiekben megvalósuló békekonferenciát pedig az afgán és az orosz kormány később közösen fogja lebonyolítani. Ám úgy tűnik, mégsem, a konferencia helyszíne Moszkva, házigazdája pedig az orosz külügy. A cél pedig nyilvánvalóan az, hogy nagyobb sikerrel közvetítsenek a kérdésben, mint amit az Egyesült Államok fel tud mutatni.  

Súlyosbodó helyzet

Az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) megbízatása 13 év után, ez év végén lejár, szerepét a NATO segítséggel fejlesztett és kiképzett afgán biztonsági erők veszik át. Csakhogy a biztonsági helyzet egyre rosszabb, a tálibok egyre nagyobb területre terjesztik ki fennhatóságukat, a terrortámadások pedig sokasodnak. A kabuli kormány folyamatosan területeket veszít, a 407 adminisztratív körzetből július végén már csak 226-t ellenőrzött a kormányzat, vagyis alig több, mint az ország felét, 55,5 százalékot. A terrormerényletek szinte mindennaposak. A nemrég lezárult választási kampány 6 hónapja alatt 500 személyt öltek vagy sebesítettek meg az iszlamisták, közülük 245 nő és gyerek volt. A 2014-es kampány során 251 áldozat volt, ami rekordot jelentett e téren. 

Szerző
Témák
Afganisztán