Egyházi tusa: a PIM-ből kitessékelt Prőhle Gergely fideszes kihívót kap

Publikálás dátuma
2018.11.08 07:59

Fotó: / Vajda József
Értesüléseink szerint Font Sándor kormánypárti képviselő is indul az evangélikus tisztújításon. Az egyház világi vezetője szeretne lenni.
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelői tisztségét két ciklus, azaz 2006 óta Prőhle Gergely tölti be. Prőhle kérdésünkre megerősítette, amit az Evangélikus Életnek adott interjújában már bejelentett: harmadszor is vállalja a megmérettetést. Ezen túlmenően nem nyilatkozott. A néhány hét múlva esedékes választáson Prőhle Gergely egyik kihívója Font Sándor fideszes parlamenti képviselő lesz. Több forrásból származó információnk szerint indulása annak ellenére biztosra vehető, hogy az érintett erről nem akart beszélni. Font Sándor csak annyit mondott lapunknak, hogy ez egyházi belügy. Hozzátette: alkalmas időpontban majd a nem egyházi érdeklődők is tájékoztatás kapnak a jelöltek kilétéről. A tisztújítás óhatatlanul politikai színezetet kap. Nem bal- és jobboldal, hanem jobboldalon belüli irányzatok küzdenek meg egymással. Prőhle Gergely korábban helyettes államtitkár volt a fideszes kormányban, 2017 elején lett a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A közelmúltban azonban menesztették. Előzőleg a kormánypárti Magyar Idők kezdett hadjáratba ellene, azt állítva, hogy műhelyében „tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók”. Az egyik videómegosztó csatornára felkerült Prőhle szeptember végén elhangzott zsinati beszámolója, amelyben utalt a vele szemben felhozott vádakra is. Elmondta: a „politikai kommunikáció végtelenül leegyszerűsített jellege” vitte a pályamódosítás, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői posztjának megpályázása felé. Az elmúlt fél évben a politikai közbeszéd radikalizálódott, az értelmiségi, kicsit is mérlegelő érvelés ellehetetlenült. A hangadó publicisztikák döntő többségéből eltűnt minden elegancia, a televíziós vitaműsorok hangvétele gyakran inkább alpárinak nevezhető – folytatta. Prőhle Gergely szerint a múzeumi munkája során kialakult sajtópolémia, az „alaptalan vádak többszörös cáfolata, az ezeket megtámogató akár miniszteri szintű nyilatkozatok hatástalansága egy olyan tendenciát jelez, amelynek messze nem az a legfontosabb vonatkozása, hogy én magam vesztésre állok-e ezekben, vagy sem. Hanem az, hogy ez a haragvó verbális brutalitás milyen civilizációs károkat okoz ennek az országnak”. Arról nem is beszélve – fűzte hozzá Prőhle –, mindez „vajon hogyan is egyeztethető össze a kereszténydemokrácia oly örvendetesen gyakran hangoztatott értékrendjével, pláne stílusával”. A Fidesz fegyelmezett alakulatként működik. A szabályt erősítő különös kivétel lenne, ha Font Sándor nem a kormánypárt tudtával és jóváhagyásával (végső soron: támogatásával) pályázna az országos felügyelői posztra. Font Sándort idén választották meg az evangélikus déli egyházkerület felügyelőjévé. Beiktatása apropóján nemrég vele is beszélgetést készített az Evangélikus Élet. Kiderült, hogy kamaszkora néhány „ellenálló” évétől eltekintve Font tudatosan éli meg hitbéli hovatartozását, 1996 óta presbiter a soltvadkerti gyülekezetben. Az egyházi tagság fogyatkozásáról szólva Font Sándor az elvilágiasodást kárhoztatta, a „sorainkba is beszivárgó liberális szellemiség hittől, vallástól, egyházaktól elidegenítő tételeit”. Evangélikus vezetők többször szembementek már a kormány politikájával, főleg a menekültekkel való bánásmód ügyében. A Fidesz gyaníthatóan azt is rossz néven vette, hogy egy józsefvárosi időközi önkormányzati választáson Bolba Márta evangélikus lelkész elindult a kormánypárti jelölttel szemben. Nyílt titok, hogy a kormányzati pénzosztásokkor az evangélikusok jelentős (százmilliós, de akár a milliárdos nagyságrendet is elérhető) tételektől estek el. A cikkünk elején említett interjújában Prőhle Gergely ugyanakkor közölte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel júniusban megegyeztek: ahogyan az a reformátusokkal már megtörtént, megújítják az állam és az evangélikus egyház közötti megállapodást. A kormány részéről erre valóban nagy az elszántság – jegyezte meg Prőhle. Csakhogy a „kormányzati beágyazottságot” tekintve Prőhle Gergely pozíciói meggyengülni látszanak. Kérdés, az evangélikusok kalkulálnak-e azzal, hogy a hatalom emberének tekinthető Font Sándor megválasztása esetén kedvezőbb megállapodást remélhetnek a kormánytól, ha pedig így gondolják, az anyagi szempontok mennyiben befolyásolják döntésüket.

Mit felügyel?

A Magyarországi Evangélikus Egyház világi vezetője az országos központ munkáját felügyeli, összekötő az egyházkerületek között. Tagja az országos elnökségnek, az elnök-püspök vezetőtársa.

2018.11.08 07:59
Frissítve: 2018.11.08 07:59

Megint romlott a levegő minősége, Nyíregyháza tájékoztatási fokozatba kapcsolt

Publikálás dátuma
2018.11.14 12:17
Talajmenti pára és füst Salgótarjánban
Fotó: MTI/Komka Péter/
Több településen romlott a levegő minősége, Nyíregyházán életbe lépett a szmogriadó tájékoztatási fokozata, további négy városban egészségtelennek minősítették a levegőt a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt - írta az MTI.
A szálló por (PM10) koncentrációjának emelkedése miatt Nyíregyházán szerdán ismét életbe lépett a szmogriadó tájékoztatási fokozata. Az önkormányzat közlése szerint az átlagérték hétfőn és kedden is meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási küszöbértéket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatója szerint egészségtelen volt a levegő minősége Kecskeméten, Miskolcon, Putnokon és Vácon is. Az ország középső és a Dunától keletre eső területein szinte mindenhol meghaladta a kisméretű aeroszol részecskék (PM10) koncentrációja az egészségügyi határértéket. Így további tizenhat településen kifogásolt volt a levegő minősége. Ezek: Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Oszlár, Salgótarján, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Veszprém.

A szabolcsi megyeszékhelyen a szálló por miatt legutóbb múlt szombaton volt érvényben a szmogriadó tájékoztatási fokozata.

Szigeti Tamás, az NNK levegőhigiénés szakértője elmondta: az érzékeny lakosságcsoportba tartoznak a gyermekek, az idősek, a légúti-, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők. A légszennyezettség először légúti megbetegedéshez vezethet: légúti irritációt, nehézlégzést, köhögést okozhat. Ha pedig hosszan tartóan rossz a levegő minősége, a tünetek súlyosbodhatnak, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet. Ezért az egészséges lakosságnak is azt javasolják, hogy ahol rossz a levegő minősége, lehetőleg kerüljék a forgalmasabb utakat, ne végezzenek kültéren fizikai munkát, és ne sportoljanak a szabadban. A kerékpárosoknak is azt javasolják, hogy kerüljék a forgalmas utakat és viseljenek megfelelő védőmaszkot. A gyermekek is minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
Szigeti Tamás elmondta: a helytelen lakossági tüzelés jelentősen hozzájárul a rossz levegőminőség kialakuláshoz. A kedvezőtlen meteorológiai körülmények miatt pedig - mint a szél- és csapadékmentes idő - nem csökken a kibocsátott szennyezőanyag koncentrációja. A nem megfelelő anyagok - mint a műanyagok, gumiabroncs, ruházat, nedves és a kezelt fa - égetésének káros hatása lehet az egészségre. A levegőhigiénés szakértő szerint, amíg szél, illetve csapadék nem várható, a légszennyezettség sem csökken. A következő 1-2 napban így várhatóan nem javul a levegő minősége.
2018.11.14 12:17

Kormányzati szájzár az apparátusnak Gruevszki ügyében

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:51

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Központi kommunikációs utasításban tiltja meg a Külügyminisztérium, hogy bármi érdemit is mondjanak kormánytisztviselők Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök menedékkérelmével kapcsolatban.
Még a magyar kormánynak is kínos lehet a hazájában hivatali visszaélés miatt két év letöltendő börtönre ítélt egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki Budapestre szökése. Orbán Viktor barátja maga közölte, hogy mivel „halálos fenyegetéseket kapott”, politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Szijjártó Péter külügyminiszter csak annyit mondott lapunk megkeresésére, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják Gruevszki menedékkérelmét. A Népszava információi szerint a Külügyminisztérium a hír nyilvánosságra kerülése után nem sokkal központi kommunikációs utasításban tiltotta meg, hogy az ügyről az illetékesek – például külföldön a magyar nagykövetek, diplomaták – bármi érdemit mondjanak, az utasítás értelmében csak annyit lehet válaszolni a megkeresésekre, hogy „az ügyről részleteket nem tudok”. A jelek szerint egyébként Gruevszki „meglepetésszerűen” érkezett Budapestre, ezt erősíti az is, hogy kormányzati forrásaink is jobbára csak egy „no comment”-tel reagáltak megkeresésünkre, illetve szintén a „meglepetés faktort” erősíti a kapkodónak tűnő utólagos kommunikációs stratégia: a kormányzati apparátus ugyanis rendszeresen kap központi utasításokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, ezek egy része kifejezetten „megelőző jellegű”, vagyis egy várhatóan bekövetkező esemény kommunikációjára készíti fel az apparátus tagjait. Ha Gruevszki előre egyeztetett magyar kormánykörökkel, akkor feltehetően tudhattak róla, hogy az ügy így, vagy úgy, de nyilvánosságra kerül, és készülhettek volna rá, ehhez képest az utasítás csak azután keletkezett, hogy a 444.hu nyomán a teljes magyar média írt Gruevszki meneküléséről.
Egy nemzetbiztonsági forrásunk egyébként teljesen érthetetlennek tartja, hogy ha Gruevszki börtön elől menekül, miért maga hozza nyilvánosságra, hogy hol van. A 444.hu arról írt, az ügy valódi vízválasztó lesz a magyar kormány számára, hiszen Gruevszki egyértelműen Vlagyimir Putyin balkáni szövetségesének számít. Hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin immár rendszeressé váló négyszemközti találkozóikon „regionális kérdésekről is egyeztetnek”, arról orosz források alapján lapunk korábban írt már. Moszkva magatartásától az sem lenne meglepő, ha szándékosan hozzák kínos helyzetbe Orbán Viktort az ügy nyilvánosságra hozásával: előfordult már, hogy a paksi bővítésről szóló tárgyalásokról a titkolózó magyar féllel szemben éppen orosz kiszivárogtatás révén kerültek nyilvánosságra részletek, például, amikor az építkezés megkezdésének időpontjáról az orosz fél előbb tájékoztatta kizárólag az orosz újságírókat, mint, hogy az erről szóló Orbán-Putyin megbeszélések egyáltalán elkezdődtek volna. Az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy Gruevszkinek van-e érvényes útlevele, vagy sem: bár macedón közlés szerint ezt korábban már bevonták, a Magyar Narancs arról írt, kérvényezte, hogy visszakaphassa, és ehhez többek között Orbán Viktor meghívóját mellékelte indoklásként. Egy kormányzati forrásunk szerint mindenesetre, ha Gruevszki politikai menedékkérőként jelenleg szabadon mozoghat Magyarországon – az egyelőre kizártnak tűnik, hogy menekültügyi őrizetben tartanák - , akkor akár ügye otthoni alakulására is befolyással lehet, ráadásul könnyen elhagyhatja az országot és ismeretlen helyre távozhat. Ebben az esetben a magyar hatóságok akár el is utasíthatnák a menedékkérelmét a törvényes 30 napon belül, majd széttárhatnák a karjukat, hogy ők immár nem tehetnek semmit. "Még azt sem tartom kizártnak, hogy Gruevszki eközben Lázár János kastélyában tölti az időt" - ironizált forrásunk.
2018.11.14 11:51
Frissítve: 2018.11.14 12:00