Csak Európának esik le az álla, hogy semminek nincs következménye


Fotó: / Tóth Gergő
Az Unióban valódi nyomozást vártak Elios-ügyben, de a rendőrség mindössze néhány hónap után lezárta az eljárást. Magyarországnak komoly gazdasági következményekre és új uniós vizsgálatra kell készülnie. Meg 13 milliárd forint visszafizetésére.
KORRUPCIÓ Újabb uniós vizsgálat kezdődhet Magyarország ellen, ráadásul komoly gazdasági következményekkel is számolni kell amiatt, hogy a magyar rendőrség látványos gyorsasággal, mindössze néhány hónap alatt megszüntette a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. uniós közbeszerzési csalási ügyében. A mindössze néhány hónapos eljárás azért is különös, mert a gyanús körülmények ismertek voltak: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tavasszal kiszivárgott jelentésében ugyanis hosszan részletezte, hogy az Elios milyen szervezett szabálytalanságok, összefonódások és összejátszások eredményeképpen nyerhetett éveken át vaskos milliárdokat uniós közbeszerzéseken. A cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott, ezért Ingeborg Grassle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának néppárti elnöke már hónapokkal korábban jelezte, hogy "valódi nyomozást" vár ügyben. A rendőrségi eljárás megszüntetésének hírére a politikus lapunkkal azt közölte: az általa vezetett parlamenti testület az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságával együtt meg fogja vizsgálni, hogy a rendőrség miért szüntette meg az ügyben a nyomozást. Grassle egyben azt is leszögezte: az OLAF jelentése komoly bizonyítékokat tartalmaz arra, hogy csalás történt. Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint már biztos, hogy az ország elbukja az Elios-ügyben érintett pályázatokra adott, 13 milliárd forintnyi uniós támogatást.

- Meglepő, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Ez alátámasztja a magyar bűnüldözés függetlenségével kapcsolatos kételyeinket, és megerősíti meggyőződésünket, hogy szükség van az EU pénzügyi érdekeit védelmező intézmény létrehozására. Magyarország és jelentős EU támogatásokat élvező más tagállamok ráadásul nem kívánnak részt venni a független nyomozati hatóság, az Európai Főügyészség tevékenységében - mondta a Népszavának Grassle.
- Az Orbán-kormány 13 milliárd forintot áldoz az adófizetők pénzéből arra, hogy kimentse Tiborcz Istvánt, Orbán Viktor vejét az Elios-ügyből – fogalmazott lapunknak Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, akinek a beadványára indult annak idején az OLAF vizsgálata is. Jávor szerint az esetnek már nincs olyan lehetséges kimenetele, amellyel Magyarország megtarthatná az ledes lámpákra kapott uniós támogatást. Jávor szerint azzal, hogy bűncselekmény hiányában lezárták az Elios-nyomozást, az Európai Bizottságnak nincs lehetősége a feltételezett csalás miatt eljárni a felelősökkel szemben.
Hadházy Ákos független képviselő szerint az EU-döntéshozók által igen jól ismert Elios-ügy lezárása azzal is fenyeget, hogy Unió befagyasztja a további pályázati pénzeket. Ezeket az összegeket - álláspontja szerint - Orbán Viktor arra használná fel, hogy az európai parlamenti választások előtt is Brüsszelre mutogasson, azt állítva: az „EU Magyarországot szankcionálja.” Ezt némileg alátámasztja a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye, amely szerint nyomozás lezárása azt bizonyítja, hogy az OLAF megállapításai rágalmak voltak, a brüsszeli hatóság pedig csak kampányjelentést készített.
- Ha az Elios-ügyet az Európai Ügyészség vizsgálta volna, akkor szerintem Tiborcz és valószínűleg Lázár János is előzetesben lennének - minősítette az ügyet Hadházy Ákos.
Mint arról korábban írtunk: az Elios Zrt. ügye 2009-ben indult, amikor az akkor már Orbán Viktor lányával kapcsolatban lévő Tiborcz István cége sorra nyerte a Fidesz vezette településeken az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokat. Az OLAF szerint - amelynek jelentését először a 24.hu ismertette - a 2009 és 2014 közöttvizsgált 35 pályázatnál szabálytalanságok történtek, tizenhétnél pedig szervezett összejátszás történt.
Az OLAF az üggyel kapcsolatban konkrétan megnevezte Tiborcz személyét, továbbá felsorolta azokat a hálózatba szerveződött személyeket, önkormányzati döntéshozókat, tanácsadókat, akik összejátszhattak annak érdekében, hogy Orbán Viktor vejének érdekeltsége nyerje a pályázatokat.
Bár az Elios tulajdonosai közben gyakran változtak, ám a pályázatokból kinyert haszon Tiborcz István környékén csapódott le. Lapunk később azt is kiderítette, hogy az Eliost a pályázatokon helyzetbe hozó minisztériumi döntésekről Orbánnak is tudnia kellett.
Az ügyben még 2014-ben tettek először feljelentést, ám a rendőrség akkor két évnyi nyomozgatás után nem talált bűnre utaló nyomot. Ekkortájt kezdett vizsgálódni az OLAF is, amely azonban tavaly őszre ezzel szögesen ellentétes következtetésre jutott: a magyar hatóságoknak nyomozás elrendelését javasolta, az Európai Bizottságnak pedig azt, hogy a teljes támogatási összeget - 43,7 millió eurót, azaz több mint 13 milliárdot - kérjék vissza Magyarországtól.
2018.11.08 06:00
Frissítve: 2018.11.08 06:00

VIP-eljárást kap Gruevszki a kormánytól

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:19

Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Kivételes ügymenetet biztosít a kabinet a volt macedón kormányfőnek, pedig illegális menekültként érkezett. Forrásunk szerint a külügyben általános meggyőződés: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében.
Többszörösen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort közeli elvbarátja, a hazájában korrupcióért elítélt, majd a börtön elől a napokban Magyarországra menekült és politikai menedékjogot kérő macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki. A macedón belügy közléseiből kiderült ugyanis, hogy Gruevszkinek nem voltak érvényes úti okmányai, így illegálisan léphette át a magyar határt. A macedón belügy lapunkhoz eljuttatott levelében ráadásul közölte: a magyar Igazságügyi Minisztériumtól kérik Nikola Gruevszki kiadatását. „Nincs törvényes ok rá, hogy a volt macedón miniszterelnök magyar menedékjogot kapjon” – szögezte le lapunknak Toni Angelovski, a macedón belügy szóvivője. A magyar igazságügyi miniszter dönt majd, hogy kiadják-e a „Stop Soros” kampány ötletgazdájának számító Gruevszkit vagy menedékjogot adnak a korrupciós ügyben elítélt és tovább négy más ügyben eljárás alatt lévő politikusnak. Tetézi a magyar kormány gondjait, hogy egyre több jel utal arra: saját, menekültügyi törvényeiket is megszegték. A vélhetően illegális határátlépőként érkezett Gruevszkit ugyanis Orbánék migránsellenes jogszabályai alapján azonnal őrizetbe kellett volna venni. Ezután át kellett volna kísérni a zöldhatáron Szerbiába, a politikus eztán legfeljebb a tranzitzónából folyamodhatott volna menedékjogért. Ehhez képest szerda délelőtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fővárosi, budafoki úti irodájába adhatta le a kérelmét, majd az épületből egyedül, szabadon távozott és – a Népszava egyik olvasójának elmondása szerint – bevásárolt egy élelmiszerboltban. A kormány ráadásul el is ismerte: kivételes bánásmódot biztosított Gruevszkinak. Mint közölték, a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Gruevszki – mivel 10 évig miniszterelnök volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.    Egy kormányzati forrásunk feltételezése szerint Gruevszki a déli határzáron át jöhetett be az országba – gyakorlatilag illegálisan, hiszen nem volt útlevele. Ez azonban forrásunk szerint csak a magyar hatóságok közreműködésével történhetett, amit alátámasztani látszik a Miniszterelnökség közlése, hogy a volt kormányfőnek különleges eljárást biztosítottak. Informátorunk szerint a külügyminisztériumban általános meggyőződés az: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében. Egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a volt macedón kormányfő bolgár útlevéllel is rendelkezett – mint fogalmazott, „a fél macedón elitnek van bolgár útlevele, pártfüggetlenül” – ezzel pedig könnyen beutazhatott Magyarországra. Érdekes egyébként, hogy egy az ügyben illetékességgel bíró kormánytag Gruevszki útlevelét firtató kérdésünkre csak annyit mondott: érdeklődjünk a bolgár hatóságoknál. A kormányzat kényelmetlen helyzetét jelzi, a kabinet és a Fidesze zavaros kommunikációja. A külügyminisztérium nyilatkozatstopot rendelt el, a Miniszterelnökség azt jelezte, az ügyet „jogi kérdésnek” tartják, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta: „Magyarország mindenkinek megadja a védelmet, ha üldözik, márpedig Nikola Gruevszkit üldözi és fenyegeti a Soros György befolyása alatt leledző macedón kormány.”
2018.11.14 20:19
Frissítve: 2018.11.14 20:55

Veszedelmes balkáni viszonyok: Orbán már korábban is mindent bevetett barátjáért

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:04
Gruevski érkezik a bíróságra
Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátsága több okra vezethető vissza. Az azonban aligha véletlen, hogy politikájuk kísértetiesen hasonlít egymásra.
Amikor Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként szolgált (2006-2016), korlátozta a sajtó szabadságát, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak játszotta át, s amikor már egyre inkább szorult körülötte a hurok, minden rossz okozójának Soros Györgyöt nevezte meg. Az itthon jól ismert szólamokat hangoztatta, miszerint a magyar származású milliárdos beengedné az országba menekülteket, illetve az ő utasítására bontaná le a baloldal a kerítést a macedón-bolgár határon. Gruevszki azonban ennél messzebbre is ment, kiderült, hogy több tízezer embert – politikusokat, újságírókat, egyházi személyiségeket - hallgattatott le. Tavaly nyáron ezért is vonták be az ő és más volt kormányzati illetékesek útlevelét. A vád egyebek mellett hatalommal való visszaélés volt. Miután az előző rezsim egy sor illetékese ellen eljárás indult, Orbán Viktor már akkor mentőövet akart dobni macedón bajtársainak. Jellemző, hogy 2017 őszén a helyi titkosszolgálat két volt tagja, akit Görögországban, hamis bolgár útlevéllel fogtak el, épp Budapestre akart szökni. S az is sokatmondó, hogy Gruevszki akkoriban Orbán meghívását lobogtatva követelte bevont útlevelének visszaszolgáltatását. A Seeobserver azóta megszűnt portálján már tavaly ősszel megjelent a hír, mely szerint a bukott macedón politikai elit egykori vezetői Magyarországra menekülnének. Orbán Viktor valóban minden tőle telhetőt be is vetett barátjáért, még akkor is, amikor Gruevszkit már vád alá helyezték. A tavaly októberi macedón önkormányzati választáson személyesen is kampányolt Gruevszkiék mellett, azt állítván, az ő pártja tudja útját állni a menekülteknek. Néhány nappal korábban két fideszes politikus, Németh Zsolt és Gulyás Gergely is felszólalt a jobboldal egyik kampányrendezvényén, s a „Soros-tervet” ostorozták. A magyar kormányfő, akit a volt macedón miniszterelnök Európa védelmezőjének nevezett, és csapata azonban nem járt sikerrel, a voksolás a jobboldal megsemmisülését eredményezte, s még jobban megerősödött a szociáldemokraták és két albán párt alkotta kabinet. Kétségtelen, hogy Orbán önkényes vezetési stílusa egyfajta modellé vált némely balkáni országokban. Gruevszkin kívül Aleksandar Vucic szerb államfő is követendőnek tartja a magyar mintát, a szerb sajtóban is egyre kevesebb az ellenzéki hang. Belgrád látszólag ugyan próbál lavírozni Oroszország és Brüsszel között, de Moszkva befolyása itt is egyértelmű.
A politikai önkény mellett azonban a másik fontos kapocs Orbán és Gruevszki között Oroszország. A Fideszhez hasonlóan a volt kormánypárt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) igen erős orosz kapcsolatokkal rendelkezett. Azt persze nem állítanánk, hogy orosz közvetítésre kerültek ennyire jó viszonyba egymással, az azonban tény, hogy miután 2017 májusában Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök kormánya vette át a balkáni ország irányítását, az orosz kapcsolat fokozatosan háttérbe szorult. Igaz, a Kreml befolyása mindmáig érzékelhető, amint azt az ország nevéről szóló, érvénytelen referendum is megmutatta. (Ha elfogadták volna az ország új nevét, Macedónia előtt megnyílt volna az Európai Unió és a NATO kapuja, mivel Görögország nem fenyegetett volna tovább vétóval. A népszavazás eredménytelen volt, később azonban a parlament kétharmados szavazáson felülbírálta a döntést és jóváhagyta az új névhez szükséges alkotmánymódosítást.) Miért annyira fontos Macedónia Oroszország számára? A Kreml prioritásai közé tartozik az orosz hegemónia visszaállítása a Balkánon. Ez a törekvés azonban némiképp megbicsaklott 2017-ben, amikor Montenegró az észak-atlanti szövetség tagja lett. Ez azonban még jobban felértékelte Szkopje szerepét. Gruevszki idején orosz kémek és diplomaták aktív tevékenységet fejtettek ki azért, hogy az ország ne csatlakozzék a NATO-hoz. Az OCCRP nevű szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet meg is szerzett olyan dokumentumokat, amelyek egyértelműsítik nemcsak az orosz befolyásolási kísérleteket, hanem azt is, hogy a szerb hírszerzés is támogatta a Gruevszkihez közel álló oroszbarát macedón nacionalistákat. A dokumentumokból kiderül, hogy ezen erőfeszítések eredménye az ország mély megosztottsága lett, illetve az, hogy Macedónia elszigetelődött a Nyugattól. Moszkva nem is tagadja, nagyon ellenzi, hogy Szkopje az észak-atlanti szövetség tagja legyen. „Nem dobnánk le emiatt atombombát, de léteznek olyan hibák, amelyeknek vannak következményei” – fenyegetőzött egy ízben Vlagyimir A. Csizov, Oroszország uniós nagykövete. Macedónia azért is fontos terep az oroszok számára, mert az államon menne keresztül az Ukrajnát elkerülő gázvezeték. Az orosz Sztrojtranszgaz nevű cég 2015-ben kezdte építeni a gázvezetéket. Kulturális szempontból is érzékelhető volt az orosz befolyás, a „pánszláv identitást” hirdették, s országszerte 30 macedón-orosz „baráti szervezetet” alapítottak, illetve Moszkva egy sor ortodox kereszt elkészítését finanszírozta. Macedónia cserében nem csatlakozott a 2014-ben Moszkva ellen a Krím félsziget megszállása elrendelt szankciókhoz. Oroszország számára ezért komoly vereséggel ért fel, hogy 2016 decemberében Gruevszkiék nem szereztek többséget a parlamentben. Ezután vészterhes időszak következett az ország történetében, 2017. április 27-én nacionalista tüntetők betörtek a szkopjei parlamentbe, több képviselőt megvertek, megsérült Zoran Zaev is. Ebből is látszik, hogy a jobboldal nem válogatott az eszközökben. Az orosz támogatás mellett azonban Gruevszki karja alá nyúltak a jobboldali radikális amerikai politikai élet szereplői. Egyes republikánus képviselők azt állították, Soros György segíti az ellenzéket. Ettől függetlenül a mai amerikai adminisztráció nem Gruevszkit támogatja. James Mattis amerikai védelmi miniszter még a referendumot megelőzően azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik a macedón népszavazásba. Nyilván Washingtonnak érdekében is állna, hogy Szkopje a NATO tagja legyen. Nyilvánvaló, hogy az ország euroatlanti integrációjának elhúzódása orosz érdekeket szolgál, s nem véletlen, hogy a névváltoztatásról szóló referendumon Gruevszkiék hevesen kampányoltak a távolmaradás mellett. Ha Görögország áldását adja is Macedónia új nevére, az geopolitikai szempontból komoly vereség lenne Oroszország számára. A jelek szerint azonban Budapest a Kreml megbízható bástyája marad.

A Gruevszki elleni vádpontok

Gruevszki ellen az ügyészség öt pontban emelt vádat, a hivatali visszaélés mellett azzal vádolják, hogy elcsalta a 2013-as parlamenti választást, törvénytelenül szerzett be luxuslimuzinokat, s támadást szervezett meg egy ellenzéki polgármester ellen. Ha mindezekben a vádpontokban bűnösnek találnák, akár 27 éves börtönnel sújthatnák. Emellett illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják.

Őrizetbe vettek két macedón politikust

A macedón hatóságok szerdán őrizetbe vették Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszkit, a kormány egykori főtitkárát, mert úgy ítélték meg, fennáll a veszélye annak, hogy Nikola Gruevszki volt miniszterelnökhöz hasonlóan ők is megszökhetnek az országból – közölte értesülését a Vesti.mk szkopjei hírportál. Mindkét politikus Nikola Gruevszki kormányának a tagja volt korábban, és hivatali visszaélés miatt eljárás folyik ellenük azokban az ügyekben, amelyeknek az első számú vádlottja Gruevszki. Lile Sztefanova, a macedón különleges ügyészség ügyésze szerdán újságírókkal közölte: Mile Janakieszkit és Kiril Bozsinovszkit kedd este fogták el, mert minden jel arra utalt, hogy Gruevszkihez hasonlóan meg akartak szökni Macedóniából.  Nikola Gruevszki kormányának korábbi tagjai ellen hivatali visszaélés miatt folyik eljárás. Oliver Szpaszovszki belügyminiszter – miután megerősítést kapott a magyar belügyi szervektől arról, hogy a volt miniszterelnök valóban Magyarországon tartózkodik – bejelentette: Szkopje Nikola Gruevszki kiadatását fogja kérni Budapesttől. Azt is elmondta, hogy Gruevszkinek nincs útlevele, ezért biztos, hogy illegálisan távozott Macedóniából.

2018.11.14 20:04
Frissítve: 2018.11.14 21:43