Csak Európának esik le az álla, hogy semminek nincs következménye


Fotó: Tóth Gergő
Az Unióban valódi nyomozást vártak Elios-ügyben, de a rendőrség mindössze néhány hónap után lezárta az eljárást. Magyarországnak komoly gazdasági következményekre és új uniós vizsgálatra kell készülnie. Meg 13 milliárd forint visszafizetésére.
KORRUPCIÓ Újabb uniós vizsgálat kezdődhet Magyarország ellen, ráadásul komoly gazdasági következményekkel is számolni kell amiatt, hogy a magyar rendőrség látványos gyorsasággal, mindössze néhány hónap alatt megszüntette a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. uniós közbeszerzési csalási ügyében. A mindössze néhány hónapos eljárás azért is különös, mert a gyanús körülmények ismertek voltak: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tavasszal kiszivárgott jelentésében ugyanis hosszan részletezte, hogy az Elios milyen szervezett szabálytalanságok, összefonódások és összejátszások eredményeképpen nyerhetett éveken át vaskos milliárdokat uniós közbeszerzéseken. A cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott, ezért Ingeborg Grassle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának néppárti elnöke már hónapokkal korábban jelezte, hogy "valódi nyomozást" vár ügyben. A rendőrségi eljárás megszüntetésének hírére a politikus lapunkkal azt közölte: az általa vezetett parlamenti testület az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságával együtt meg fogja vizsgálni, hogy a rendőrség miért szüntette meg az ügyben a nyomozást. Grassle egyben azt is leszögezte: az OLAF jelentése komoly bizonyítékokat tartalmaz arra, hogy csalás történt. Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint már biztos, hogy az ország elbukja az Elios-ügyben érintett pályázatokra adott, 13 milliárd forintnyi uniós támogatást.

- Meglepő, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Ez alátámasztja a magyar bűnüldözés függetlenségével kapcsolatos kételyeinket, és megerősíti meggyőződésünket, hogy szükség van az EU pénzügyi érdekeit védelmező intézmény létrehozására. Magyarország és jelentős EU támogatásokat élvező más tagállamok ráadásul nem kívánnak részt venni a független nyomozati hatóság, az Európai Főügyészség tevékenységében - mondta a Népszavának Grassle.
- Az Orbán-kormány 13 milliárd forintot áldoz az adófizetők pénzéből arra, hogy kimentse Tiborcz Istvánt, Orbán Viktor vejét az Elios-ügyből – fogalmazott lapunknak Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, akinek a beadványára indult annak idején az OLAF vizsgálata is. Jávor szerint az esetnek már nincs olyan lehetséges kimenetele, amellyel Magyarország megtarthatná az ledes lámpákra kapott uniós támogatást. Jávor szerint azzal, hogy bűncselekmény hiányában lezárták az Elios-nyomozást, az Európai Bizottságnak nincs lehetősége a feltételezett csalás miatt eljárni a felelősökkel szemben.
Hadházy Ákos független képviselő szerint az EU-döntéshozók által igen jól ismert Elios-ügy lezárása azzal is fenyeget, hogy Unió befagyasztja a további pályázati pénzeket. Ezeket az összegeket - álláspontja szerint - Orbán Viktor arra használná fel, hogy az európai parlamenti választások előtt is Brüsszelre mutogasson, azt állítva: az „EU Magyarországot szankcionálja.” Ezt némileg alátámasztja a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye, amely szerint nyomozás lezárása azt bizonyítja, hogy az OLAF megállapításai rágalmak voltak, a brüsszeli hatóság pedig csak kampányjelentést készített.
- Ha az Elios-ügyet az Európai Ügyészség vizsgálta volna, akkor szerintem Tiborcz és valószínűleg Lázár János is előzetesben lennének - minősítette az ügyet Hadházy Ákos.
Mint arról korábban írtunk: az Elios Zrt. ügye 2009-ben indult, amikor az akkor már Orbán Viktor lányával kapcsolatban lévő Tiborcz István cége sorra nyerte a Fidesz vezette településeken az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokat. Az OLAF szerint - amelynek jelentését először a 24.hu ismertette - a 2009 és 2014 közöttvizsgált 35 pályázatnál szabálytalanságok történtek, tizenhétnél pedig szervezett összejátszás történt.
Az OLAF az üggyel kapcsolatban konkrétan megnevezte Tiborcz személyét, továbbá felsorolta azokat a hálózatba szerveződött személyeket, önkormányzati döntéshozókat, tanácsadókat, akik összejátszhattak annak érdekében, hogy Orbán Viktor vejének érdekeltsége nyerje a pályázatokat.
Bár az Elios tulajdonosai közben gyakran változtak, ám a pályázatokból kinyert haszon Tiborcz István környékén csapódott le. Lapunk később azt is kiderítette, hogy az Eliost a pályázatokon helyzetbe hozó minisztériumi döntésekről Orbánnak is tudnia kellett.
Az ügyben még 2014-ben tettek először feljelentést, ám a rendőrség akkor két évnyi nyomozgatás után nem talált bűnre utaló nyomot. Ekkortájt kezdett vizsgálódni az OLAF is, amely azonban tavaly őszre ezzel szögesen ellentétes következtetésre jutott: a magyar hatóságoknak nyomozás elrendelését javasolta, az Európai Bizottságnak pedig azt, hogy a teljes támogatási összeget - 43,7 millió eurót, azaz több mint 13 milliárdot - kérjék vissza Magyarországtól.
Frissítve: 2018.11.08 06:00

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30