Keveredéssel akadályozhatják meg az északi szélesszájú orrszarvú kipusztulását

Publikálás dátuma
2018.11.08 11:08
Illusztráció
Fotó: AFP / Gioia Forster / DPA
Mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút - erősítette meg egy újabb kutatás. Brit tudósok ugyanis kiderítették, hogy az északi és a déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint eddig vélték - írta az MTI.
Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. Egy kutatás DNS-bizonyítékai szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához, így mesterséges megtermékenyítéssel hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni, bár erre a lehetőségre a tudósok csak utolsó mentsvárként tekintenek. 
A szélesszájú rinocérosz faj mintegy egymillió éve két populációra szakadt Afrikában, az északira és a délire. Az élő és múzeumi rinocéroszokon végzett, kiterjedt DNS-elemzés szerint azonban az északi és déli populáció ezután is keveredett és szaporodott, feltételezhetően még 14 ezer évvel ezelőtt is. 
"Annak ellenére, hogy egymillió éve elkezdtek különválni, kimutattuk, hogy géneket cseréltek ezután is, valószínűleg még az utolsó jégkorszakban is, amikor az afrikai szavannák kiterjedtek és újra összekapcsolták a két populációt"
- idézi Michael Bruford vezető szakértőt, a Cardiffi Egyetem munkatársát a BBC hírportálja.
"Tehát ha nemrég géneket cseréltek, az azt jelenti, hogy most is megtehetik"
- tette hozzá a kutató.
Az asszisztált reprodukciós technológiák alkalmazásával végzett fajkeresztezés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút jelenlegi kilátástalan helyzetéből. 
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban, mára azonban számuk kettőre csökkent. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető. A keskenyszájú orrszarvúból (Diceros bicornis) jelenleg mintegy 5000-5400 példány él. Indiai orrszarvúból (Rhinoceros unicornis) 3500, szumátrai orrszarvúból (Dicerorhinus sumatrensis) mintegy 100, jávai orrszarvúból (Rhinoceros sondaicus) pedig csupán 67 példány él a világon. 
Júliusban először sikerült laboratóriumban mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvúembriókat létrehozni német tudósoknak. Néhány hónappal az utolsó hím északi szélesszájú rinocérosz, Sudan elpusztulása után újraéledt a remény, hogy megmenthető a közvetlenül a kihalás előtt álló alfaj. A petesejtek európai állatkertekben élő déli szélesszájú orrszarvúktól származtak, a hímivarsejtek északi hímek tárolt spermájából. Az új tanulmány szerint az eddig véltnél eredményesebb lehet ez a megközelítés, tekintve a két populáció genetikai közelségét. 
"Úgy véljük, ez növeli az esélyeseket, de nehéz megjósolni, mi történhet, ha keresztezzük a két alfajt. Tekintve azonban, hogy milyen lehetőségei vannak most az északi szélesszájú orrszarvúnak, ez jóval használhatóbb opció"
- mondta Bruford.
 Egy másik lehetőség lenne, hogy lefagyasztott szövetek segítségével őssejteket hoznak létre, amelyekből petesejt és spermium képezhető. Bár ezzel a megoldással elkerülhetővé válik a génállomány hígítása, sokkal nehezebb kivitelezni.
Frissítve: 2018.11.08 11:08

Babacsillagok százainak otthona az “Űrpillangó”

Publikálás dátuma
2019.04.22 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Több száz babacsillag bölcsődéje a NASA Spitzer űrtávcsövének felvételén látható vörös pillangó. Az ábra két szárnya két forró csillagközi gázzal teli buborék, amelyet környékének legnagyobb csillagai hoztak létre.
A hivatalosan Westerhout 40 (W40) jelzésű vöröses pillangó egy gázból és porból álló felhő. A pillangószárnyak hatalmas gázbuborékok, amelyeket nagy tömegű csillagok fújnak ki magukból. A hatalmas csillagközi gáz- és porfelhőkben a tömegvonzás sűrű csomókba húzza össze az anyagot. Amikor ezek elérnek egy kritikus sűrűséget, a magjukban csillagok alakulnak ki - írta korábban a Csillagászat.hu.
A felhőkben található legnagyobb csillagok sugárzása és a felrobbanásukkor belőlük kiáradó részecskék néha olyan buborékokat képeznek, mint amilyenek a W40-nél is láthatóak. Ezek a folyamatok végül szétoszlatják a gázt és a port, a sűrű csomók felbomlanak, és ez lelassítja vagy akár meg is állíthatja a csillagképződést -
A W40 nagyjából 1400 fényévre van a Naptól, hasonló távolságra, mint az Orion-köd. Ez a két, hozzánk legközelebbi olyan régió, ahol nagy méretű, a Napnál akár tízszer nagyobb csillagokat lehetett megfigyelni kialakulásuk közben.
  
Frissítve: 2019.04.22 13:13

Hamarosan népbetegséggé válhat a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.04.21 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
A társadalom fokozatos öregedésével nő az időskori leépülés következtében jelentkező betegségek, elsősorban a Parkinson-kór elterjedése.
 2040-re világszerte olyan mértékben megnő a különböző időskori degeneratív idegrendszeri betegségekkel diagnosztizált páciensek száma, hogy az az orvostudomány, a társadalom és az egészségügy számára is súlyos következményekkel jár – vázolta az aggasztó jövőt Patrik Brundin, a Journal of Parkinson’s Disease szakfolyóirat főszerkesztője a Science Alert által idézett cikkében, amelyet még korábban a Dívány ismertetett.
Az egyre inkább elöregedő nyugati társadalmakra nemcsak a Parkinson-, hanem az Alzheimer-kór és a hasonló, demenciával járó betegségek egyre nagyobb méreteket öltő terjedése is nagy veszélyt jelent. Ezen betegségek kezelésének legfőbb akadálya, hogy még mindig nagyon keveset tudni arról, miért is alakulnak ki. 
A szaknyelven „reszkető bénulásnak” nevezett kór, amelyet először 1817-ben írt le James Parkinson angol orvos, a tudomány jelenlegi állása szerint agyunk dopaminszintjének csökkenése, illetve a finomabb mozgásokat irányító törzsdúcok elhasználódása és tönkremenése következtében jelentkezik, de az, hogy ezek hátterében mi áll, továbbra is rejtély.
A statisztikák szerint világszerte mintegy 6,1 millió, Parkinson-kórral diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Általánosságban 7-14 évvel rövidíti meg életet a betegség, amelynek következtében évente kétszázezren halnak meg korábban. Az előrejelzések szerint a demográfiai változások, vagyis az idősek egyre növekvő társadalmi arányának következtében húsz év múlva már 12 millió körül járhat az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
A tudósok már több mint ötven éve megállapították, hogy a dohányosok immunisabbak a Parkinson-kórra, a kortárs kutatások pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik évtizedeken keresztül rendszeresen cigarettáztak, 40 százalékkal kevesebb az esély a betegség kialakulására. Az elmúlt évtizedek során, köszönhetően az egészséges életmódot hirdető kampányoknak, a dohányzás fokozatosan veszített népszerűségéből, amely szintén növelheti a Parkinsonnal diagnosztizált esetek számát, amelyet a legpesszimistább becslések a 2030-as évek végére 17 millióra becsülnek.
Ray Dorsey, a New York állambeli Rochester Egyetem idegtudományi professzora szerint ezek az erőjelzések arra intenek, hogy sürgősen akcióba kell lépnünk a Parkinson-kór és egyéb időskori betegségek megelőzésének és minél sikeresebb kezelésének érdekében.
Frissítve: 2019.04.21 12:12