Keveredéssel akadályozhatják meg az északi szélesszájú orrszarvú kipusztulását

Publikálás dátuma
2018.11.08 11:08
Illusztráció
Fotó: AFP / Gioia Forster / DPA/
Mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút - erősítette meg egy újabb kutatás. Brit tudósok ugyanis kiderítették, hogy az északi és a déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint eddig vélték - írta az MTI.
Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. Egy kutatás DNS-bizonyítékai szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához, így mesterséges megtermékenyítéssel hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni, bár erre a lehetőségre a tudósok csak utolsó mentsvárként tekintenek. 
A szélesszájú rinocérosz faj mintegy egymillió éve két populációra szakadt Afrikában, az északira és a délire. Az élő és múzeumi rinocéroszokon végzett, kiterjedt DNS-elemzés szerint azonban az északi és déli populáció ezután is keveredett és szaporodott, feltételezhetően még 14 ezer évvel ezelőtt is. 
"Annak ellenére, hogy egymillió éve elkezdtek különválni, kimutattuk, hogy géneket cseréltek ezután is, valószínűleg még az utolsó jégkorszakban is, amikor az afrikai szavannák kiterjedtek és újra összekapcsolták a két populációt"
- idézi Michael Bruford vezető szakértőt, a Cardiffi Egyetem munkatársát a BBC hírportálja.
"Tehát ha nemrég géneket cseréltek, az azt jelenti, hogy most is megtehetik"
- tette hozzá a kutató.
Az asszisztált reprodukciós technológiák alkalmazásával végzett fajkeresztezés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút jelenlegi kilátástalan helyzetéből. 
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban, mára azonban számuk kettőre csökkent. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető. A keskenyszájú orrszarvúból (Diceros bicornis) jelenleg mintegy 5000-5400 példány él. Indiai orrszarvúból (Rhinoceros unicornis) 3500, szumátrai orrszarvúból (Dicerorhinus sumatrensis) mintegy 100, jávai orrszarvúból (Rhinoceros sondaicus) pedig csupán 67 példány él a világon. 
Júliusban először sikerült laboratóriumban mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvúembriókat létrehozni német tudósoknak. Néhány hónappal az utolsó hím északi szélesszájú rinocérosz, Sudan elpusztulása után újraéledt a remény, hogy megmenthető a közvetlenül a kihalás előtt álló alfaj. A petesejtek európai állatkertekben élő déli szélesszájú orrszarvúktól származtak, a hímivarsejtek északi hímek tárolt spermájából. Az új tanulmány szerint az eddig véltnél eredményesebb lehet ez a megközelítés, tekintve a két populáció genetikai közelségét. 
"Úgy véljük, ez növeli az esélyeseket, de nehéz megjósolni, mi történhet, ha keresztezzük a két alfajt. Tekintve azonban, hogy milyen lehetőségei vannak most az északi szélesszájú orrszarvúnak, ez jóval használhatóbb opció"
- mondta Bruford.
 Egy másik lehetőség lenne, hogy lefagyasztott szövetek segítségével őssejteket hoznak létre, amelyekből petesejt és spermium képezhető. Bár ezzel a megoldással elkerülhetővé válik a génállomány hígítása, sokkal nehezebb kivitelezni.
2018.11.08 11:08
Frissítve: 2018.11.08 11:08

A hőhullámok terméketlenné tehetik a rovarokat, sőt akár az embereket is

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket - állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet.
Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második - tíz nappal későbbi - hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat - írta az MTI a BBC News alapján.
"A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a hímek reprodukciós képességét"
- mondta Kirs Sales, a tanulmány egyik készítője.
A szakemberek szerint a hőhullámnak kitett hímek hím utódai rövidebb ideig éltek, és nem jeleskedtek az utódnemzésben. A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy a klímaváltozás szerepet játszhat-e a rovarpopulációk hanyatlásában.
A szakemberek azért választották vizsgálatuk alanyául a bogarakat, mert 400 ezer fajukkal azok nagyjából az egynegyedét teszik ki a világon ma ismert állatfajoknak, vagyis a rovarpopulációk drasztikus hanyatlásának jelentős hatásai lehetnek a környezetre. Egy 2017-es tanulmány szerint az elmúlt csaknem 30 évben több mint 75 százalékkal csökkentek a repülő rovarok populációi a németországi természetvédelmi területeken és hasonlóan aggasztó a helyzet Puerto Rico esőerdejében. 
Noha a lisztben tanyázó rovarok számának csökkenése jó hírnek tűnhet, az már kevésbé, hogy a náluk észlelt tendencia a tápláléklánc felsőbb szintjein is érvényes lehet, vagyis akár az ember esetében is.
"Évszázadok óta tudjuk, hogy a hímek nemzőképessége érzékeny a hőre" - mondta Matt Gage, a Kelet-angliai Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy a "nemzedékeken átívelő hatás azonban nagyon megdöbbentő. Gyakorlatilag felmelegítjük a bolygót, ami megakadályoz bennünket a szaporodásban"
- fűzte hozzá a kutató.
Egy a Demography című folyóiratban idén publikált tanulmány szerint a fogantatások száma már most alacsonyabb a hőhullámok idején, és ennek nem az az oka, hogy a hőség hatására "megváltozik az emberek szexuális magatartása". Gage szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a sperma károsodik a forróságban, ami genetikai károsodáshoz vezethet és csökkenti a sikeres terhesség esélyét. Az éghajlatváltozás hatására a hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbá válnak, aminek jelentős következményei lesznek az emberek és az állatok egészségére egyaránt.
2018.11.16 11:11
Frissítve: 2018.11.16 11:12

Kiderült, hogyan okozhat rákot az elhízás

Publikálás dátuma
2018.11.14 12:23
Illusztráció
Fotó: AFP/
Ír tudósok felfedezése magyarázatot adhat arra, miért lesznek nagyobb valószínűséggel rákosok a kövér emberek - írta az MTI.
A londoni Trinity College kutatócsoportja feltárta, hogy a zsír által elzáródnak és megszűnnek működni azok a sejttípusok, amelyeket a szervezet felhasznál a rákos sejtek megsemmisítésére.
Az elhízás a rákbetegségek kialakulásának egyik legfőbb, de megelőzhető oka a dohányzás után. Nagy-Britanniában például 20 daganatos megbetegedés közül egyet, évente mintegy 22 800 esetet a túlsúly okoz a brit Cancer Research adatai szerint.
A Nature Immunology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Trinity tudósai bemutatták, hogyan zárja el a zsír a daganat ellen fellépő sejteket. Kutatásuktól azt remélik, hogy olyan gyógymódokat találnak, amelyek képesek helyreállítani ezeknek a "természetes gyilkos sejteknek a harcképességét" - olvasható a BBC News honlapján.
"Segíthet egy olyan vegyület, amely képes a blokkolni a természetes gyilkos sejtek zsírfelvételét. Kipróbáltuk laboratóriumban, és azt találtuk, hogy lehetővé tette ezen sejtek számára, hogy ismét öljenek. Viszont kétségtelen, hogy sokkal jobb mód lenne a testsúly csökkentése, azaz a fogyás, mivel az mindenképpen jóval egészségesebb mód mindenki számára."
- magyarázta Lydia Lynch professzor, a tanulmány egyik szerzője
2018.11.14 12:23
Frissítve: 2018.11.14 12:41