Károly herceg megígérte, királyként nem szól bele mindenbe

Publikálás dátuma
2018.11.08 10:00
Illusztráció
Fotó: AFP/
Károly herceg, a brit trón várományosa ígéretet tett arra, hogy uralkodóként már nem fog "mindenbe beleszólni" - írta az MTI.
A walesi hercegről, II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg elsőszülött fiáról a BBC televízió készített eddig példátlan mélységű portréműsort, abból az alkalomból, hogy a trónörökös jövő szerdán ünnepli 70. születésnapját. A csütörtök este műsorra tűzött, részleteiben előre ismertetett program készítői egy teljes éven át kísérhették figyelemmel és rögzíthették Károly és családja mindennapjait, és interjút is készítettek a herceggel.
Az interjú rendkívüli jelentőségű, hiszen Károly most beszélt hivatalosan és nyilvánosan először és nagy valószínűséggel utoljára arról, hogy miként látja majdani szerepét királyként. A brit udvari protokoll ugyanis szigorúan körülírt határokat szab annak, hogy az Egyesült Királyság mindenkori uralkodója mikor mit mondhat a nyilvánosság előtt. Az egyik legszigorúbb szabály az, hogy napi politikai kérdésekben egyáltalán nem nyilváníthat véleményt, még kevésbé tehet kísérletet saját kormánya politikai döntéseinek befolyásolására. Károlyról ugyanakkor köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben nem tett lakatot a szájára, ha nem tetszett neki valami, és véleményét rendszeres magánlevelekben is kifejtette például Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnöknek és minisztereinek.
Komoly feltűnést keltett az is, amikor II. Erzsébet királynő 2015 októberében állami látogatáson fogadta Londonban Hszi Csin-ping kínai elnököt, Károly herceg és felesége, Kamilla cornwalli hercegnő távol maradt a vendég tiszteletére rendezett bankettről. Az udvar annak idején erre nem adott hivatalos magyarázatot, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint a trónörökös ezzel akarta érzékeltetni, hogy fenntartásokkal viseltet Kína emberi jogi gyakorlatával szemben.
A csütörtöki BBC-műsorban ugyanakkor a walesi herceg kijelenti: mindig azon igyekezett, hogy bármit tesz is, annak ne legyen pártpolitikai jellege. Elismerte azonban azt is, hogy uralkodóként "egészen más" magatartást kell majd tanúsítania, mint trónörökösként. Kijelentette: "képtelenség" lenne azt gondolni, hogy ha trónra lép, mindent folytathat ugyanúgy, mint eddig, mivel "a két helyzet teljesen különbözik egymástól". Hozzátette: nem annyira "ostoba", hogy ezt ne értse meg. Károly herceg hangsúlyozta ugyanakkor: mindig is fejtörést okozott számára, hogy mi számít beleszólásnak. 
"Ha beleszólás az, hogy aggódom a városok belső területeinek állapota és az ott élők életkörülményei miatt, ahogy ezt már 40 éve is tettem, akkor erre nagyon büszke vagyok."
A trónörökös hétköznapjaiba gyermekei is eddig példátlan betekintést nyújtanak. Károly és néhai hitvese, az 1997-ben autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegnő másodszülött fia, Harry herceg elmondja: szeretné, ha édesapja "lassítana egy kicsit". 
"Ez az ember elképesztően későn vacsorázik, utána még visszaül íróasztalához, és rendre el is alszik iratai felett"
- fedi fel Harry a BBC-műsorban.
 Az elsőszülött fiú, Vilmos herceg, Harry bátyja, aki Károly után majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz, a BBC-műsorban elmondja: most, hogy édesapja betölti 70. életévét, ideje, hogy "konszolidálódjanak" körülötte a dolgok, mert szeretné, ha Károly "még 95 évesen is ugyanolyan fitt lenne, mint most".
Károly herceg 1948. november 14-én született, és négyéves kora óta - az angol-brit monarchia történetében rekordideje - trónörökös, édesanyja ugyanis 1952 óta az Egyesült Királyság uralkodója.
2018.11.08 10:00

Hasogdzsi-ügy – Németország belépési tilalmat rendel el szaúdiakkal szemben

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:14
Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: AFP/ Frank Augstein
„Még mindig több a kérdés, mint a válasz” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét a sajtótájékoztatón, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
„Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte”
– fogalmazott.
Berlin előző héten „hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.
Szerző
2018.11.19 13:14
Frissítve: 2018.11.19 13:14

Iain Lindsay: Maradhatnak az Egyesült Királyságban élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.19 12:40

Fotó: / Szalmás Péter
„2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják” – hangsúlyozta.
„Azoknak a magyaroknak, akik jövő március 29-én az Egyesült Királyságban tartózkodnak, nem kell elhagyniuk az országot. Mindössze annyit kérünk a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároktól, hogy nagyon egyszerűen igényeljenek letelepedési engedélyt”
– mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete az RTL Klub híradójának. Hozzátette: ha egy magyar állampolgár jövő március 29-e és 2020 vége között megy az Egyesült Királyságba, ugyanúgy letelepedési engedélyt kell majd kérnie, és 2020 végén nem kell elhagynia az országot. A javaslat szerint 2020 után is lehet látogatóként utazni az országba, de ezután új bevándorlási szabályok lesznek, amelyek „az emberek tehetségére, képzettségére alapulnak és nem arra, hogy ki honnan érkezik” – tette hozzá.
„Tehát alapvetően 2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják”
– hangsúlyozta a nagykövet.
Kitért arra is: biztos benne, hogy a magyar kormány méltányos szabályokat alkot majd a jövőben Magyarországra jönni akaró britekre vonatkozóan.    Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a brit parlament nemet mond az egyezségre, közölte: ha elutasítják, akkor nincs megállapodás.
„Őszintén szólva, nem nagyon látom, lehet-e más megoldást találni december és március vége között”
–fogalmazott.
Iain Lindsay hozzátette: ezért érvelt azzal Theresa May, hogy ha nem támogatják ezt a tervezetet, akkor az a forgatókönyv, hogy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból vagy elmarad a Brexit.

Uniós miniszterek: Nem nyithatók újra a tárgyalások

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is Brüsszelben.
„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni”
– szögezte le Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.
Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta,
„bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”.
Asselborn rámutatott, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás. Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél. Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek. Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodástervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, Brüsszelben igen, Londonban nem biztos. Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta: a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.
„Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság”
– jelentette ki.
Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint. A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
2018.11.19 12:40
Frissítve: 2018.11.19 12:41