Reagált az OLAF: fenntartja az Eliosszal szembeni gyanút

Publikálás dátuma
2018.11.08 14:42
Giovanni Kessler, az OLAF vezetője
Fotó: AFP/ JOHN THYS
Közleményt adott ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra reagálva, hogy a magyar bűnüldöző szervek bűncselekmény hiányára hivatkozva szerdán lezárták az Elios-ügyet. RTL Klub: a siófoki önkormányzattól be sem kérték a közbeszerzési papírokat.
A lapunk kérdéseire is eljuttatott – ám elsőként az ATV által ismertetett – dokumentumban  az OLAF leszögezi: a korábbi vizsgálatuk nem csak súlyos szabálytalanságokat, hanem konkrét, összeférhetetlenségre mutató bizonyítékot is feltártak. – Ami a kérdés bűnügyi részét illeti: a nemzeti bűnüldöző hatóságok feladata, hogy eldöntsék, milyen vizsgálatot folytatnak az OLAF megállapításai alapján – írták. Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy ha a nemzeti hatóságok nem is indítanak bűnvádi eljárást az adott ügyben, az nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait. Ennek megfelelően később pénzügyi jóvátételt is kérhetnek a tagállamtól – jegyezték meg.

Az OLAF megállapításai alapján az Európai Bizottság jelenleg is az OLAF pénzügyi ajánlásait vizsgálja.

Mint arról korábban írtunk: az Elios Zrt. ügye 2009-ben indult, amikor az akkor már Orbán Viktor lányával kapcsolatban lévő Tiborcz István cége sorra nyerte a Fidesz vezette településeken az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokat. Az OLAF szerint – amelynek jelentését először a 24.hu ismertette – a 2009 és 2014 közöttvizsgált 35 pályázatnál szabálytalanságok történtek, tizenhétnél pedig szervezett összejátszás történt.
Az OLAF az üggyel kapcsolatban konkrétan megnevezte Tiborcz személyét, továbbá felsorolta azokat a hálózatba szerveződött személyeket, önkormányzati döntéshozókat, tanácsadókat, akik összejátszhattak annak érdekében, hogy Orbán Viktor vejének érdekeltsége nyerje a pályázatokat.

Bár az ügyben az ügyészség nyomozást rendelt el, ám feltűnően gyorsan, mindössze néhány hónap alatt az ügyészség felügyelete alatt nyomozó, Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta az ügyet és a lezáró végzést is eltitkolta, így nem tudni pontosan, hogy a rendőrség pontosan miért nem látta megalapozottnak az OLAF gyanúját, továbbá, hogy egyáltalán történt-e tanúkihallgatás az ügyben.

Az Orbán-kormány  azóta azt állítja, hogy ezzel „bebizonyosodott”, hogy Brüsszel kampánycélra használta az OLAF-jelentést.

RTL Klub: a siófoki önkormányzattól be sem kérték a közbeszerzési papírokat

Be sem kérte a rendőrség a siófoki önkormányzattól az Elios-ügy dokumentumait és tanúként sem hallgatták meg a település illetékeseit a nyomozás alatt – ezt nyilatkozta az RTL Híradónak a város polgármestere. “A hivatalon belül az eredeti dokumentumokat zároltam, és vártam, hogy majd megjelenik itt a nyomozó hatóság. Ehhez képest nem történt semmilyen megkeresés az irányomba, Gyakorlatilag a sajtóból értesültem, hogy már meg is szüntették a nyomozást” - mondta Lengyel Róbert.

Frissítve: 2018.11.08 20:19

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30