Üzenet a mának - Mátyás király tudománypolitikája követendő példa

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:30
A torquetum elnevezésű középkori műszer, amely három koordinátarendszer közötti átváltást tesz lehetővé
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mátyás király tudományokhoz való viszonyáról, s a kor hazai tudományos életéről is beszámol a Magyar Tudományos Akadémia új kiállítása.
“Kiállítást nem önmagáért rendezünk. Mint ahogy a történelmet sem azért tanulmányozzuk, hogy ezzel önmagunknak puszta örömöt szerezzünk - lehet természetesen így is. Általában az emberi cselekvés valami másért is történik. Kiállítást azért is rendezünk, mert felidézünk aktuális gondolatokat a múltból, és a múltból felidézett gondolatokkal, a múlttal üzenünk a mának” - kezdte beszédét Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában című kiállítás megnyitóján. A főigazgató kiemelte fontos figyelembe venni, hogy Mátyás király milyen tudatosan készült az uralkodásra, s arra hogy uralkodása során miként viszonyuljon a tudományokhoz. 
“Tudománypolitikájában tudta, hogy intézményeket kell alkotni, és aztán az intézményeket - amelyeket megalkotott mecénásként - hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk szerint."
“Hiszen ha már létrehozták őket, akkor ők vélhetően tudják, hogy az a funkció, amit vállaltak, milyen formában szolgálja leginkább annak a közösségnek a javát, amelyre egyébként támaszkodik, királyán vagy más mecénásokon keresztül” - hangsúlyozta Monok. A több külföldi és hazai intézményből származó kódexeket és ősnyomtatványokat bemutató kiállítás azonban nem csupán Mátyás 560 évvel ezelőtti trónralépése és a tudományokhoz való viszonya előtt tiszteleg, hanem központi helyen mutatja be a hazánkban is tevékenykedő matematikus és csillagász Regiomontanus munkásságát, valamint Ludovicus Carbo egy rendkívül értékes művét is. A Carbo-corvina az akadémia könyvtárának egyetlen teljes reneszánsz kódexe, amely a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike. 
Mindezek mellett a kor csillagászati megfigyelésekhez szükséges eszközeinek fejlődéstörténetébe, valamint az uralkodói könyvtár működésébe és a tudományos életbe is bepillantást nyerhetünk.  Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón szintén rámutatott: német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában, s ezáltal a Magyar Királyság felkerült a világ műveltségi térképére.
“Mi, látogatók álmélkodhatunk azon, hogy a tudósok, polihisztorok, akik akkoriban magyar földre kerültek, milyen eredményekkel gazdagították a világ tudományát. Ma is erre kellene törekednünk, hogy a magyar tudósok, akik itt vannak, maradjanak itt, gyarapítsák tudásunkat és a világ tudását; és minél több kiváló tudóst megnyerni annak, hogy rövidebb-hosszabb ideig Magyarországon tartózkodjanak”
 - emelte ki az elnök, hozzátéve: a kiállítás fontos példát mutat arra, hogy  milyen irányba kellene vinni a magyar tudomány, művészet és kultúra támogatását.

Infó:

Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában, megtekinthető 2019. február 28-ig az MTA Könyvtár és Információs Központban

2018.11.09 10:30
Frissítve: 2018.11.09 10:30

Három nő dönt tabukat pikáns helyszínen

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:21

Fotó: /
Olyat tett a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre termében három színésznő, amit a szexuális zaklatási botrány kitörése óta nálunk senki. Arra vállalkoztak, hogy egy színházi estet állítanak össze ebben a témában elsősorban kortárs szerzők már létező szövegeiből.
Az előadás helyszínválasztása is pikáns, hiszen a szexuális zaklatás nevesített hazai színházi főszereplői közül az egyik épp a Nagymező utcai teátrumhoz kötődött. A Kortalan / Kortárs sorozat keretében színre vitt Alá/Fölé című ”szépirodalmi performansz fő erénye, hogy elhallgatás helyett felszínen tartja a témát, a zaklatás, a #metoo, a hatalmi visszaélés problematikáját. A Kortalan / Kortárs szintén egy színházi sorozat, amelyet a Mozsár Műhely fogadott be, jelenségeket dolgoznak fel a színház eszközeivel és ez költözött át egy alkalomra a szomszédba, a Kálmán Imre Teátrumba. A volt mulató tere abszolút alkalmasnak bizonyult, lehetett vetíteni, a tabukat döntő szövegektől pedig nem pironkodtak a valószínűleg sokat látott falak. Az estet - mint a sorozatot is - három színésznő állította össze, ők rendezték saját magukat, sőt a dramaturgok is ők voltak: Fodor Annamária, Herczeg Adrienn és Bodor Gyöngyi. Az előadásban kilenc szöveg hangzott el mások mellett Kormos Anett-től, Kiss Judit Ágnestől, Szabó T. Annától és Karafiáth Orsolyától. Csupa női szerző. Csupa a maga nemében bátor mondandó, markánsan női nézőponttal. De megjelent a másik oldal is, és stílusosan a hölgyeken a bajusz. A szövegekből átjött a kiszolgáltatottság, a határ átlépések, a kettős mérce keserűsége. Különösen Karafiáth Orsolya és Kiss Judit Ágnes szarkasztikus hangneme maradt meg a nézőben. Utóbbi szerzőnek a Ballada a kettős erkölcsről című remekét Fodor Annamária mondta el, az alkotás lényege, hogy az általános közvélekedés szerint „a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.” Az előadás végén egy videobejátszásban olasz kisfiúk találkoznak egy lánnyal, kedveskednek, grimaszolnak neki, majd arra az instrukcióra, hogy adjanak neki egy pofont, mindannyian nemet mondanak. És elhangzik: „A gyerekek világában a nőket nem ütik.” Bár csak ilyen egyszerű lenne ez az egész a felnőttek világában is! Persze azt hiszem, már a gyerekeknél sem az.

Van még mit tenni

Az est második részében a #metoo témájáról beszélgetett az előadás alkotóival és Kovács Bálint újságíróval, aki könyvet is publikált a zaklatásról Szily Nóra. A hiányról beszéltek elsősorban, arról, hogy a botrány kirobbantása óta nem sok minden történt, de áttörés semmiképp. Kovács Bálint szerint elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. Több internetes fórumon, például a Független Előadóművészeti-Szövetség által fenntartott minekmentoda.hu felületén is segítséget lehet kérni, illetve ki lehet beszélni a traumát. 

Témák
Metoo
2018.11.15 20:21

Kurtág és Beckett a Scala-ban: két szenvedély találkozása

Publikálás dátuma
2018.11.15 18:47

Fotó: /
Kurtág György első, Samuel Beckett darabjából készült operáját mutatják be a milánói Scala-ban. A premiert az olasz közrádió is közvetíti. A mű a teátrum meghatározása szerint: jelenetek és monológok, opera egy felvonásban.
Kurtág György, a kilencvenkét éves zeneszerző első operáját rögtön a világ egyik, ha nem "A" leghíresebb operaháza, a milánói Scala mutatja. Mint azt a zeneszerző egy interjúban elmondta, két szenvedélye találkozik, a kimondott szó és az énekhang. Inspirációkeresés közben egészen Monteverdi Orfeójáig, az első operák egyikéig jutott, amelyben a szó és a zene egyenlő partnerek. „A szöveg nem húzódik a háttérbe a zene kedvéért” – jegyezte meg. Bár a milánói Teatro alla Scala konzervatív műsorpolitikájáról ismert, az elmúlt évtizedekben több kortárs opera világpremierjét is ott tartották, a nyolcvanas években három Stockhausen alkotást is színpadra állítottak. Kurtág első operáját november 15. és 25 között. ötször adják elő az évadban. A premiert Markus Stenz vezényeli, az operát a Hollandiában évtizedeken át tevékenykedő francia-libanoni rendező, Pierre Audi állította színpadra. A négy énekes szerepben Frode Olsen, Leigh Melrose, Hilary Summers és Leonardo Cortellazzi lép fel. Magyarul Végjáték címmel volt eddig ismert Samuel Beckett drámája, A játszma vége, amely az abszurd színház és az antidráma egyik alapműve. Kurtág nem változtatott Beckett szövegén. A halál pillanata egy felvonás hosszúságúra tágul, a dráma hosszan kitartott zokogás, amely akkor kezdődik, amikor s az ember születésekor felsír, okkal, mert attól a pillanattól kezdve ott függ a feje fölött a halálos ítélet, és elkezdődik a végjáték. Hét éve lehet tudni, hogy Kurtág elszánta magát első operája megírására. A művet a Salzburgi Fesztivál rendelte tőle, de 2012-ben a bemutatót két évvel későbbre halasztották. Ezután a premier Milánóba helyeződött át, és 2016-ban a Scala úgy tűzte ki a bemutató napját, hogy a mű még nem készült el. A magyar komponista első párizsi tartózkodása idején látta először Beckett darabját, Ligeti György ajánlotta figyelmébe, amikor mély depresszióba került az 56-os események hatására. Ezután Beckett művészete egész életén végigkísérte, Mi is a szó címmel utolsó írását zenésítette meg. Zeneszerzési módszeréről egy interjúban azt vallotta: „Úgy kell elképzelni az életünket, hogy ülünk egymás mellett egy-egy karosszékben a pianínó előtt, és komponálok. Ha valami a fejemben elkészül, eljátszom magamnak, majd neki is, és ő megmondja, hogy jó, vagy nem jó. Ő az első szűrő, akin át kell mennie minden zenémnek. Bárki másnak csak azután mutatom meg, ha az ő tetszését már elnyerte. Márta jobban érti a komponálást, mint én”.

Kurtág György

1926-ban született Lugoson, Romániában. Öt éves korában kezdett zongorázni, felsőfokú zenei tanulmányait Temesváron kezdte, 1946-ban lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke. 1947-ben vette feleségül Mártát, aki szintén zongorista. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei, négy évvel később zeneszerzés diplomáját. Tanárai közt a Bartók-tanítvány temesvári zongorapedagógus, Kardos Magdától kezdve olyan nagyságokat találni, mint Ádám Jenő, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Weiner Leó vagy Szabolcsi Bence. 1957-1958 között egy évet Párizsban töltött, ahol Marianne Stein tanítványa volt, és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan előadóművészek voltak a tanítványai, mint Kocsis Zoltán, Szenthelyi Miklós vagy Schiff András. 1981-ben komponált, A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével tört be a nemzetközi zenei köztudatba. 

2018.11.15 18:47