Üzenet a mának - Mátyás király tudománypolitikája követendő példa

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:30
A torquetum elnevezésű középkori műszer, amely három koordinátarendszer közötti átváltást tesz lehetővé
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mátyás király tudományokhoz való viszonyáról, s a kor hazai tudományos életéről is beszámol a Magyar Tudományos Akadémia új kiállítása.
“Kiállítást nem önmagáért rendezünk. Mint ahogy a történelmet sem azért tanulmányozzuk, hogy ezzel önmagunknak puszta örömöt szerezzünk - lehet természetesen így is. Általában az emberi cselekvés valami másért is történik. Kiállítást azért is rendezünk, mert felidézünk aktuális gondolatokat a múltból, és a múltból felidézett gondolatokkal, a múlttal üzenünk a mának” - kezdte beszédét Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában című kiállítás megnyitóján. A főigazgató kiemelte fontos figyelembe venni, hogy Mátyás király milyen tudatosan készült az uralkodásra, s arra hogy uralkodása során miként viszonyuljon a tudományokhoz. 
“Tudománypolitikájában tudta, hogy intézményeket kell alkotni, és aztán az intézményeket - amelyeket megalkotott mecénásként - hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk szerint."
“Hiszen ha már létrehozták őket, akkor ők vélhetően tudják, hogy az a funkció, amit vállaltak, milyen formában szolgálja leginkább annak a közösségnek a javát, amelyre egyébként támaszkodik, királyán vagy más mecénásokon keresztül” - hangsúlyozta Monok. A több külföldi és hazai intézményből származó kódexeket és ősnyomtatványokat bemutató kiállítás azonban nem csupán Mátyás 560 évvel ezelőtti trónralépése és a tudományokhoz való viszonya előtt tiszteleg, hanem központi helyen mutatja be a hazánkban is tevékenykedő matematikus és csillagász Regiomontanus munkásságát, valamint Ludovicus Carbo egy rendkívül értékes művét is. A Carbo-corvina az akadémia könyvtárának egyetlen teljes reneszánsz kódexe, amely a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike. 
Mindezek mellett a kor csillagászati megfigyelésekhez szükséges eszközeinek fejlődéstörténetébe, valamint az uralkodói könyvtár működésébe és a tudományos életbe is bepillantást nyerhetünk.  Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón szintén rámutatott: német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában, s ezáltal a Magyar Királyság felkerült a világ műveltségi térképére.
“Mi, látogatók álmélkodhatunk azon, hogy a tudósok, polihisztorok, akik akkoriban magyar földre kerültek, milyen eredményekkel gazdagították a világ tudományát. Ma is erre kellene törekednünk, hogy a magyar tudósok, akik itt vannak, maradjanak itt, gyarapítsák tudásunkat és a világ tudását; és minél több kiváló tudóst megnyerni annak, hogy rövidebb-hosszabb ideig Magyarországon tartózkodjanak”
 - emelte ki az elnök, hozzátéve: a kiállítás fontos példát mutat arra, hogy  milyen irányba kellene vinni a magyar tudomány, művészet és kultúra támogatását.

Infó:

Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában, megtekinthető 2019. február 28-ig az MTA Könyvtár és Információs Központban

Frissítve: 2018.11.09 10:30

Még nincsenek meg a világhírű opera jogai, mégis eladták a jegyek nagy részét

Publikálás dátuma
2019.03.21 18:33

Fotó: Operaház/ Rákossy Péter
A tervek szerint két hét múlva újra látható lesz a Porgy és Bess című opera az Erkel Színházban, a jegyek jelentős része el is kelt. Apró szépséghiba, hogy a játszási engedélyt még nem kapta meg az Operaház a jogtulajdonostól.
A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter a Népszava kérdésére válaszolva elismerte, hogy még nem írták alá a megállapodást a Porgy és Bess amerikai jogtulajdonosával, noha hetek óta próbálják, és hat előadást már meghirdettek. A tárgyalások zajlanak, az Operaház vezetése bízik a megegyezésben. Lapunk felkereste a darab jogait kezelő New York-i Tams-Witmark ügynökséget, kérdéseinkre ők is azt felelték, hogy jelenleg tárgyalásokat folytatnak az Operával, ezért nem kommentálhatják a helyzetet. Almási Tóth András 2018-ban rendezte meg az Erkel Színházban Gershwin operáját, de már a premier előtt nagy sajtóvisszhangot keltett, hogy az előadás alkotói nem vették figyelembe az „all black cast” szabályt. A jogutódok akarata szerint ugyanis kizárólag afro-amerikai énekesek adhatják elő a darabot. Az sem elhanyagolható, hogy a dél-karolinai Charleston egy képzeletbeli afro-amerikai közösségében a Catfish Row-n játszódik, az erőszakot és a rasszizmust középpontjába állítva. Ezzel szemben a budapesti előadás cselekménye egy repülőtéri hangár menekülttáborába, hely- és időmegjelölés nélküli térbe helyezte át a művet.
„Olyan szerződéspéldányt küldtek, amelyben nem szerepelt az a bizonyos kitétel, hát gyorsan aláírtuk. Reménykedtünk, hogy feladták New Yorkban ezt a stupid, rasszista elvet. Visszakoznának, de jogilag már késő” - Ókovács Szilveszter 2018 januárjában így nyilatkozott lapunknak. A már aláírt szerződés kötötte a jogokat kezelő amerikai ügynökséget, így betiltani nem tudták az előadásokat, de azt kérték, az intézmény tüntesse fel az előadásról szóló anyagokon a jogtulajdonosok nyilatkozatát, miszerint „A Porgy és Bess produkció jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel.” Az akkor aláírt, kitétel nélküli szerződés viszont csak négy előadásra szólt, ennek értelmében tehát a 2019-es előadásokra új szerződést kell kötni. Az elvet nem a zeneszerző George Gershwin, hanem öccse, a darab szövegírója, Ira Gershwin fogalmazta meg végrendeletében, a mű születése után negyvennyolc évvel. Bár 1935-ben a zeneszerző is visszautasította a Metropolitan Opera, és Al Jolson szándékát is a darab bemutatását illetően, mivel mindkét esetben feketére festett fehér művészek játszották volna a szereplőket. A Magyar Állami Operaház 1970-ben feketére maszkírozott fehér színészekkel mutatta be a darabot, amely száznegyvennégy előadást ért meg a kitétel 1983-as bevezetése előtt. Az azt követő harmincöt évben nem játszotta egyetlen hazai társulat sem, egészen 2018-ig. Habár 1988-ban az Ódry Színpadon egy emlékezetes vizsgaelőadás keretében is műsorra tűztek egy  erre az alkalomra dramatizált változatot, a Porgyt alkotó Gesztesi Károly arcát feketére festették. Az Operaház jelenlegi vezetése már korábban is szembesülhetett hasonló problémával: 2016 szeptemberében három West Side Story előadást is levett műsoráról az intézmény, mivel a jogtulajdonosok több pontján kifogásolták a magyar színpadra állítás módját. Amennyiben a szerződésnek vagy az adott kitételnek az előadás nem felel meg, a jogtulajdonosok különféle jogi lépéseket tehetnek. Az általunk megkérdezett független jogi szakértő szerint az esetleges jogsértés következményei teljes mértékben a felek viszonyulásától függnek. Április 5-én kiderül, hogy az Ókovács Szilveszter vezette intézmény a tavalyihoz hasonlóan vitatható megoldást választja-e, vagy tiszteletben tartja a Gershwin-család kívánságát.

„Biztosan sikerül megállapodni valahogy”

 Megkerestük Ókovács Szilvesztert, az Opera főigazgatóját, hogy reagáljon a kialakult helyzetre. Leveleztünk a Porgy és Bess amerikai jogtulajdonosának a képviselőivel, akik azt írták, hogy még egyeztetés zajlik a jogokról, ez miként lehetséges, amikor áprilisra hat előadást is meghirdetett az Opera? Tavaly is az utolsó percig egyeztettünk. Minden jogtulajdonossal bíró opera helyzete más, ez éppen ilyen. Miről folynak a tárgyalások? Ugyanarról. Kik éneklik, hol éneklik, milyen nyelven éneklik? Mi a helyzet az ominózus kitétellel? Erről tárgyalunk. Mi történik, ha nem sikerül megállapodni? Biztosan sikerül megállapodni valahogy, tavaly is sikerült. Az előfordulhat, ha kérik, hogy a szereplőket feketére festik? Nem, ugyanis ilyen kérés nem volt.

Ókovács Szilveszter visszakérdez

Az én kérdésem: előfordult-e már a Népszava életében, hogy darabok külföldi jogtulajdonosaival levelezett az adott magyar színházhoz fordulás előtt? És vajon milyen szándékkal? Önök miképp vélekednek az ominózus problémáról? Nem jellemző, valóban. Bár a kérdés sugall némi pikírt számonkérést, semmi mást nem tettünk, mint, hogy utánajártunk egy információnak, és bármelyik színház esetében ugyanígy tettünk volna. A cikk megírásának módszere, a megkérdezettek sorrendje a mi dolgunk. Arra külön figyelmet fordítottunk, hogy a sajtóetikának megfelelően mindkét felet megkeressük, ezért vártuk meg az intézmény válaszait. Tisztelt Főigazgató Úr! Reméljük, ha az utolsó pillanatban is, de jogtiszta, egyértelmű megoldás születik. 

Rasszizmus vagy sem?

Ahogy Ókovács Szilveszter rasszistának nevezte a jogtulajdonosok által előírt szabályt, úgy sokan régóta megkérdőjelezik az elvet. Sokak szerint amellett, hogy politikailag inkorrekt és valóban rasszista a kitétel, meglehetősen értelmetlen is a XX. század elején megírt mű történéseihez tűpontosan ragaszkodni, főképpen a jelenlegi színházi tendenciák fényében. A New York Times kritikusa, Donal Henahan a kitétel érvénybe lépését követően, 1985-ben így fogalmazott: „Ezt a döntést a művészeti vezetésre kellene hagyni akár itt (az USA-ban), akár máshol a világban, és nem jogi megkötésnek kellene lennie.” Anthony Tomassini, szintén a New York Times szerzője a 2000-es évek elején szintén hangot adott kételyeinek: „Talán itt az ideje, hogy a Gershwin-jogtulajdonosok véget vessenek ennek a direktívának. Az elmúlt negyven évben az operavilág egyre inkább a nem hagyományos szereposztások felé mozdult el. Ha Leontyne Price képes volt tinédzser korú gésát kiválóan alakítani a Pillangókisasszonyban, miért is ne lehetne Bess fehér szoprán?” A Guardian 2018-ban Fischer Ádám karmestert is megkérdezte, aki szerint az politikai provokáció lehetett a választási kampány részeként. A Fidelio-nak egy későbbi interjúban részletezte gondolatát: „Azt, hogy ezt a szerepet csak fekete énekelheti, rasszista rendelkezésnek nevezni, definíció szerint igaz. De itt figyelembe kell venni azt, amit úgy nevezünk, hogy pozitív diszkrimináció. Mintha Magyarországon nem ismernék ezt a fogalmat. Azt jelenti, hogy a kisebbséget, a gyengébbet mindig segíteni kell egy kicsit. Gershwin nem rasszizmusból akarta, hogy a Porgyt feketék énekeljék.” 

Frissítve: 2019.03.21 18:42

Győzike újra műsort kap az RTL-en, nagyon kiakadt egy roma jogvédő

Publikálás dátuma
2019.03.21 17:50

Fotó: RTL Klub
Setét Jenő szerint Gáspár Győző lejáratja a cigányságot. Az aktivista az RTL csatorna felelősségét is felveti, ugyanis szerinte az, ahogy "Győzikén" keresztül bemutatják a romákat, csak növeli a rasszizmust.
"Győzike nem mi vagyunk, hanem ti! A ti titkos belső énetek, ahogyan és amilyennek látni akartok minket. Debilnek, bohócnak, gagyarászónak, infantilisnek!"" - üzente Facebook-bejegyzésében Setét Jenő az RTL televíziónak azok után, hogy megtudta, a Romantic zenekar alapítója, későbbi médiaszemélyiség ismét saját műsort kap az egyik hozzájuk tartozó csatornán. 
A roma jogvédő szerint ráadásul az a kép, amelyet Gáspár Győző a tévés megjelenései során a nézőkben kialakít a cigányságról, nemcsak, hogy hamis, de még veszélyes is.
Setét Jenő ugyanis a hvg.hu által észrevett poszt alatti egyik hozzászólásában hozzáteszi: "Majd fog növekedni a rasszizmus de az RTL majd mossa kezeit." Különösen rosszul érinti az aktivistát, hogy, mint írja, éppen ma, azaz az antirasszista világnapon tudta meg, hogy: "az RTL műsorára tűzi ismét Győzikét!
A cigány atomot, ami pusztít!"
- fogalmazott.
A szóban forgó műsor egyébként Mi a vágyad, more? címmel az RTL+ csatornán lesz látható április 1-jétől hétköznap esténként 21:00 órától. A televízió közleménye szerint ez egyfajta kívánságműsor lesz.
Frissítve: 2019.03.21 17:58