Üzenet a mának - Mátyás király tudománypolitikája követendő példa

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:30
A torquetum elnevezésű középkori műszer, amely három koordinátarendszer közötti átváltást tesz lehetővé
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mátyás király tudományokhoz való viszonyáról, s a kor hazai tudományos életéről is beszámol a Magyar Tudományos Akadémia új kiállítása.
“Kiállítást nem önmagáért rendezünk. Mint ahogy a történelmet sem azért tanulmányozzuk, hogy ezzel önmagunknak puszta örömöt szerezzünk - lehet természetesen így is. Általában az emberi cselekvés valami másért is történik. Kiállítást azért is rendezünk, mert felidézünk aktuális gondolatokat a múltból, és a múltból felidézett gondolatokkal, a múlttal üzenünk a mának” - kezdte beszédét Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában című kiállítás megnyitóján. A főigazgató kiemelte fontos figyelembe venni, hogy Mátyás király milyen tudatosan készült az uralkodásra, s arra hogy uralkodása során miként viszonyuljon a tudományokhoz. 
“Tudománypolitikájában tudta, hogy intézményeket kell alkotni, és aztán az intézményeket - amelyeket megalkotott mecénásként - hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk szerint."
“Hiszen ha már létrehozták őket, akkor ők vélhetően tudják, hogy az a funkció, amit vállaltak, milyen formában szolgálja leginkább annak a közösségnek a javát, amelyre egyébként támaszkodik, királyán vagy más mecénásokon keresztül” - hangsúlyozta Monok. A több külföldi és hazai intézményből származó kódexeket és ősnyomtatványokat bemutató kiállítás azonban nem csupán Mátyás 560 évvel ezelőtti trónralépése és a tudományokhoz való viszonya előtt tiszteleg, hanem központi helyen mutatja be a hazánkban is tevékenykedő matematikus és csillagász Regiomontanus munkásságát, valamint Ludovicus Carbo egy rendkívül értékes művét is. A Carbo-corvina az akadémia könyvtárának egyetlen teljes reneszánsz kódexe, amely a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike. 
Mindezek mellett a kor csillagászati megfigyelésekhez szükséges eszközeinek fejlődéstörténetébe, valamint az uralkodói könyvtár működésébe és a tudományos életbe is bepillantást nyerhetünk.  Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón szintén rámutatott: német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában, s ezáltal a Magyar Királyság felkerült a világ műveltségi térképére.
“Mi, látogatók álmélkodhatunk azon, hogy a tudósok, polihisztorok, akik akkoriban magyar földre kerültek, milyen eredményekkel gazdagították a világ tudományát. Ma is erre kellene törekednünk, hogy a magyar tudósok, akik itt vannak, maradjanak itt, gyarapítsák tudásunkat és a világ tudását; és minél több kiváló tudóst megnyerni annak, hogy rövidebb-hosszabb ideig Magyarországon tartózkodjanak”
 - emelte ki az elnök, hozzátéve: a kiállítás fontos példát mutat arra, hogy  milyen irányba kellene vinni a magyar tudomány, művészet és kultúra támogatását.

Infó:

Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában, megtekinthető 2019. február 28-ig az MTA Könyvtár és Információs Központban

2018.11.09 10:30
Frissítve: 2018.11.09 10:30

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Az utolsó üzlet: életveszély, kényszer, alku és erkölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 15:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Spiró György kérésének engedve készülő regényéből írt színdarabot Závada Pál Az utolsó üzlet címmel, amelynek ősbemutatóját november 23-án tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Közönségtalálkozót szerveztek szerdán a helyi Somogyi Könyvtárban mások mellett az író, a rendező Lukáts Andor, valamint Szávai Viktória és Jakab Tamás színészek részvételével. A regény nincs kész, és a darab sem – hökkentette meg a szép számú közönséget Závada Pál egy kérdésre válaszolva, aki hozzátette: a kettő segíti egymást, mert darabírás olyan tapasztalatokat nyújtott neki, amelyek felhasználhatóak regényírás közben. A darab története 1944-ben játszódik, amikor Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának zsidó származású tulajdonosai az életben maradásukért, a megmenekülésükért üzletet kötnek az másik oldalon álló és egymással is versengő SS-szel és a magyar kormánnyal. Életveszélyben kötnek kényszerüzletet a csepeli Weiss Manfréd-birodalom leszármazottai (a darabban Kohner-családként szerepelnek), és a vagyon átengedése ellenére nem lehetnek biztosak abban, hogy a másik fél megtartja-e ígéretét – vázolta a darab alaphelyzetét a szerző. Lukáts Andor elbeszéléséből kiderült, hogy az olvasópróbákon részt vett az író, aztán „a színészek és a rendező itt maradt a darabbal”. Jófajta együttműködésnek nevezte a Závada Pállal folytatottat, mégis nagy derültség közepette megjegyezte, hogy Csehovval könnyebb együtt dolgozni, mert már nem él. A szerdai próbán érhették meglepetések a szerzőt, mert húznunk kellett a darabból, és az ilyesmit nem szeretik. Az előadhatóság szempontjai ezt megkövetelik – ismerte el Lukáts Andor. Závada erre reflektálva elmondta, hogy a szerzői és a színházi szándékok egy irányba mutatnak, ami számára megnyugtató. A rendező szerint alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat és jár körbe Az utolsó üzlet. A darabban a dúsgazdag vállalatbirodalom örököseinek megvan a pénzük, és ezzel a lehetőségük, hogy veszélyhelyzetben, egy alku keretében mindent hátrahagyva repülőre szálljanak. – Ám a darabban elhangzik egy nagyon fontos kérdés: hogyan mentse az életét, akinek nincs pénze. Mindennek hátterét Jakab Tamás azzal is megvilágította a vázolt üzlet során ötven embernek egérutat hagytak, de hatszázezer zsidó származású ember bent maradt a kelepcében. Závada Pál elismerte, hallott olyan véleményt, hogy a darab akár a hazai antiszemita érzelmek felkorbácsolására is alkalmas lehet, de ettől nem tart. Az erkölcsi áldozathozatal éppen úgy a része a színműnek, mint az üzleti érdek és érzék – nyomatékosította. Izgalmas ősbemutatónak nézünk elébe.
2018.11.17 15:17
Frissítve: 2018.11.17 15:17