Üzenet a mának - Mátyás király tudománypolitikája követendő példa

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:30
A torquetum elnevezésű középkori műszer, amely három koordinátarendszer közötti átváltást tesz lehetővé
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mátyás király tudományokhoz való viszonyáról, s a kor hazai tudományos életéről is beszámol a Magyar Tudományos Akadémia új kiállítása.
“Kiállítást nem önmagáért rendezünk. Mint ahogy a történelmet sem azért tanulmányozzuk, hogy ezzel önmagunknak puszta örömöt szerezzünk - lehet természetesen így is. Általában az emberi cselekvés valami másért is történik. Kiállítást azért is rendezünk, mert felidézünk aktuális gondolatokat a múltból, és a múltból felidézett gondolatokkal, a múlttal üzenünk a mának” - kezdte beszédét Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában című kiállítás megnyitóján. A főigazgató kiemelte fontos figyelembe venni, hogy Mátyás király milyen tudatosan készült az uralkodásra, s arra hogy uralkodása során miként viszonyuljon a tudományokhoz. 
“Tudománypolitikájában tudta, hogy intézményeket kell alkotni, és aztán az intézményeket - amelyeket megalkotott mecénásként - hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk szerint."

“Hiszen ha már létrehozták őket, akkor ők vélhetően tudják, hogy az a funkció, amit vállaltak, milyen formában szolgálja leginkább annak a közösségnek a javát, amelyre egyébként támaszkodik, királyán vagy más mecénásokon keresztül” - hangsúlyozta Monok. A több külföldi és hazai intézményből származó kódexeket és ősnyomtatványokat bemutató kiállítás azonban nem csupán Mátyás 560 évvel ezelőtti trónralépése és a tudományokhoz való viszonya előtt tiszteleg, hanem központi helyen mutatja be a hazánkban is tevékenykedő matematikus és csillagász Regiomontanus munkásságát, valamint Ludovicus Carbo egy rendkívül értékes művét is. A Carbo-corvina az akadémia könyvtárának egyetlen teljes reneszánsz kódexe, amely a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike. 
DIALÓGUS - Mátyás királyról szóló egyik írásos emlék
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mindezek mellett a kor csillagászati megfigyelésekhez szükséges eszközeinek fejlődéstörténetébe, valamint az uralkodói könyvtár működésébe és a tudományos életbe is bepillantást nyerhetünk.  Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón szintén rámutatott: német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában, s ezáltal a Magyar Királyság felkerült a világ műveltségi térképére.
“Mi, látogatók álmélkodhatunk azon, hogy a tudósok, polihisztorok, akik akkoriban magyar földre kerültek, milyen eredményekkel gazdagították a világ tudományát. Ma is erre kellene törekednünk, hogy a magyar tudósok, akik itt vannak, maradjanak itt, gyarapítsák tudásunkat és a világ tudását; és minél több kiváló tudóst megnyerni annak, hogy rövidebb-hosszabb ideig Magyarországon tartózkodjanak”

 - emelte ki az elnök, hozzátéve: a kiállítás fontos példát mutat arra, hogy  milyen irányba kellene vinni a magyar tudomány, művészet és kultúra támogatását.

Infó:

Csillagok, csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában, megtekinthető 2019. február 28-ig az MTA Könyvtár és Információs Központban

Szerző

A bohém életviteltől a lelki megváltásig: Liszt nyomában (videó)

Publikálás dátuma
2018.11.08. 10:30

Thurzó Zoltán zongoraművész Liszt lemezét mutatja be pénteken Budapesten, a művész családja generációk óta jelen van Nagyvárad zenei életében.
Thurzó Zoltán sok tekintetben szerencsés helyzetben van, mert egy olyan történelmileg is ismert nagyváradi zenészcsaládból származik, amely generációk óta szervesen vesz részt a város zenei életében - mondta el a művész lapunknak. A Thurzó család minden tagja muzsikus volt a múltban és a jelenben is, emellett pontosan archiválták Nagyvárad zenei életét több évszázadra visszamenőleg. A művész nagyapja, Thurzó Sándor zenei helytörténész, muzikológus volt ennek a kezdeményezője, nagyanyja, Tyukodi Margit operaénekesnő, gobelinművésznő egy életen keresztül volt segítségére ebben a vállalkozásában. Így a család birtokában 270 évre visszanyúló zenetörténeti anyag van, valamint ők ismerik 430 évnyi zenetörténeti adathoz a források lelőhelyeit, amelyek segítségével a város zenei életét az éneklő kanonokoktól kezdődően a mai kortárszenei eseményekig nyomon lehet követni. Ezt az örökséget a művész édesanyával mind a mai napig kezeli.  
Thurzó Zoltán arról is mesélt, hogy előadóművészként abban a szerencsés helyzetben élheti az életét, hogy a hivatása egyben a hobbija is. Szerinte zenész családi fészekben felnőni hatalmas előnyt jelent, többet kaphat egy ilyen közegben az ember, mint a tanároktól, de természetesen hatottak rá világhírű előadóművészek is. A Költői és vallásos harmóniákat azért választotta a hatalmas Liszt-életműből, mert magyar, mert nehéz sorozat, és kevesen mernek hozzányúlni. A benne foglalt gondolatokat hittel kell szemlélni, mert szellemi tartalmuk nagyon mély alapokon nyugszik. A zene gondolatokat nyithat ki, belső világokat tárhat fel, érzelmeket fejezhet ki, a zene őrizheti meg legmélyebben az emlékeket. Liszt többször is említette leveleiben, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a ciklusának, és ezt azzal is bebizonyította, hogy közel két évtizedet szánt a megírására és tökéletesítésére. Jelképe lehet ez Liszt mély átalakulásának is, aki a kereszténységben kereste és lelte meg a lelki megváltást a virtuóz és bohém életévei után.

Thurzó Zoltán Magyar Kultúra-díjas nagyváradi zongoraművész szakmai beszélgetéssel egybekötött lemezbemutatóját november 9-én 17 órakor tartja a Régi Zeneakadémia Kamaratermében. Az eseményen Liszt Ferenc Költői és vallásos harmóniák című művéből ad elő részleteket, a pódiumbeszélgetést a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója, Dr. Domokos Zsuzsanna vezeti, résztvevői többek közt Eckhardt Mária, a múzeum alapítója, korábbi igazgatója, Rais W. István, a nagyváradi Bihari Napló főszerkesztője, illetve maga a zongoraművész.

Szerző

Exkluzív interjú a "Szürke ötven" trilógia sztárjával: Négy éves voltam. Színésznő.

Publikálás dátuma
2018.11.08. 09:28

Amikor sajtótájékoztatókon találkoztam vele, a szótlansága tűnt fel. Így nagyon kíváncsi voltam, vajon interjúalanynak milyen lehet Dakota Johnson. A legpontosabb szó rá: kedves. A hollywoodi filmcsillag a Luca Guadagnino-val forgatott Sóhajok világpremierjén, a Velencei filmfesztiválon adott exkluzív interjút a Népszavának.
Mikor találkozott először Luca Guadagnino-val? Megkért, hogy látogassam meg Crema városában. Szóba hozott valami filmtervet, de végig azt hittem, hogy blöfföl. Mintha egy furcsa randin ültem volna. Ez az érzés akkor is folytatódott, amikor olvasópróbára hívott. Elmondta, hogy ilyet sosem csinált azelőtt. Meg, hogy kvázi másnap akár forgatna. Normális ez? – járt a fejemben. Ráadásul én meg afféle „nyári üzemmódban” voltam, egyszerűen minél előbb le akartam lépni. Aztán Tilda (Swinton – Cs. G.) rábeszélt, hogy vegyem komolyan végre magamat. Hazamentem pár napra gondolkodni, aztán visszatértem. Azóta Luca és én közeli alkotótársakká váltunk.    Mi volt a változás oka? Amikor elkezdtük forgatni a Vakító napfényben első jelenetét, rögtön éreztem, hogy imádok Lucával együtt dolgozni. Ezt nem tudom szavakkal leírni, érezni kell. Kérek egy kis segítséget! Egyszer csak azt éreztem, hogy mindent megtennék a filmért, mélyről fakadó akarat tört belőlem elő, hogy minél többet adjak hozzá a produkcióhoz. Azt gondoltam, hogy örökké vele akarok majd dolgozni. Milyen szerencse, hogy ő is ezt gondolta és nemsokára előállt a Sóhajok ötletével. Lucát és Tildát elégedetté varázsolni a világ legjobb dolga.  Azért a Sóhajokban ez nem lehetett könnyű. Egyrészt van egy klasszikus drámai szerepe, másrészt a táncjelenetek, amelyekben a testével kellett kifejeznie magát. A Sóhajok forgatását elképesztően hosszú felkészülési folyamat előzte meg, elvégre tényleg ki kellett magamat képezni táncosnak. Megtanultam számos koreográfiát Mary Wigman, Martha Graham és Pina Bausch életművéből. Luca kérésére nagyon sokszor megnéztem A vörös cipellőket. Hallgattam sok Nina Simone-t, Carpenters-t és Jefferson Airplane-t, amit a figurám Ohióban minden bizonnyal hallgathatott a hetvenes években. Azért nem egy profi táncost kért fel Luca, mert a karakterem Susie autodidakta művész, és épp arra volt szüksége, hogy egy civil képezze magát táncossá.  Hisz a misztikumban? Van olyan gyerek a világon, aki nem hisz a boszorkányokban? Én mindenben hittem, ami egy fiatal lélek számára a meséken keresztül csak lehetséges. A varázslatban még most, felnőttként is hiszek,  persze nem az abrakadabra szintjén. Vagy mégis? Mert a Harry Potter azért beszippantott!  Látta Dario Aregento 1977-es Sóhajok-verzióját? Igen, miután leforgattuk a miénket. Luca invitált egy esti mozizásra, elmentem vele. Aztán halkan kérdeztem magamtól: „Jesszus, ez meg mi volt?” Még jó, hogy nem remake-et készítettünk. A Sóhajok előtt az utolsó film, amit forgatott, a szürke ötven trilógia középső és záró része volt. Igaz, hogy utálta az egészet? Ez nem jó szó rá. Fogalmazzunk úgy: mintha elvesztettem volna tőle az agyam: kiszállt a testemből. Mindenről megfeledkeztem, otthon felejtettem az útlevelem, amikor elindultam Európába, majd a reptéren a mosdóban hagytam a mobilom. Kellett egy kis idő, mire újra összeszedtem magam. Luca és Tilda húsz éve tervezték a Sóhajokat, miattuk is muszáj volt formába lendülnöm. Mikor jött el az a pillanat az életében, amikor azt mondta: színésznő vagyok? Ezt a kérdést minden nap felteszem magamnak. Aztán válaszolok rá, hogy igen, színész vagyok. Az a színész, aki játszik, nem? Igen, próbálkozom! Anyukám küldött nekem nemrég egy régi fényképet rólam, ami a Dugipénz forgatásán készült, amikor a nagyi eljött hozzánk. A nagyi beült anyu székébe, én meg felvettem egy magassarkút és egy szőrmesálat, hogy pózolhassak az ölében. Négy éves voltam. Színésznő.  Vannak színészidoljai? Gena Rowlands, Michelle Pfeiffer, Elisabeth Taylor. Anyukám imádta Sophia Lorent, a nagymamám forgatott vele közösen egy filmet: A hongkongi grófnőt. Anyu egyszer kint volt a forgatáson és teljesen odavolt érte. Szinte az őrületig imádta Lorent. Ez nyilván rám is hatással volt. A szürke ötven árnyalata miatti hisztériát hogyan kezelte? Fontosnak tartottam, hogy távol tartsam magam a véleményektől, a kritikákat sem olvastam el. Ellenben a Sóhajok esetében alig várom, hogy olvashassam őket, még akkor is ha megosztók – tudtuk, hogy vegyes reakciókra számíthatunk. A művészet egyik lényege a provokáció. Ebben az esetben izgat, mit gondolnak az emberek, A szürke ötven árnyalata esetében pontosan tudtam, mi lesz a verdikt. Amikor kijött az első rész, befogtam a fülem. Ami a két folytatást illeti, már nem kellett, mert senkit sem izgatott már az, amit korábban láttak egyszer.

Névjegy

Dakota Johnson (született: 1989. október 4.) amerikai színész és modell, Melanie Griffith és Don Johnson lánya, Tippi Hedren unokája. Gyerekként már szerepelt az 1999-es Tűzforró Alabama című filmben édesanyja oldalán. Legismertebb alakítása A szürke ötven árnyalata című produkció Anastasia Steele-je, melynek két folytatása is készült. Az igazi színészi áttörést a Vakító napfényben című, Luca Guadagnino film hozta meg neki. Az olasz rendezővel újra összeállt a Sóhajok című alkotás kedvéért. 

Vértiszta boszorkányság

 Egyszerre szórakoztató és hátborzongató Luca Guadagnino Sóhajok feldolgozása, mely egy percig sem feledteti, hogy hiába készült egy zsák pénzből remek színészekkel, csakis kizárólag a giallo - a hetvenes-nyolcvanas évek olasz zsánerfilm - műfajának felélesztésének dicsőségére hajt. A történet középpontjában Susie Bannion (Dakota Johnson) áll, aki friss tehetségként érkezik Madame Blanc (Tilda Swinton) berlini társulatához és rögtön a középpontban találja magát. Ártatlan vagy bűnös közeg ez? Mi történt a rejtélyes körülmények között eltűnt táncosnővel, Patriciával? Nyilván hamar kiderül, hogy ebben a baljós világban minden megtörténik, amit elképzelnénk, sőt még az is, amit nem: boszorkányság, kegyetlen borzalmak, minden elképzelést felülmúló vérfürdő – természetesen stilizált formában. A vége pedig egy bizarr happy end? De kérem szépen, mégis hogyan? Nos, a cselekmény legalább olyan titokzatos, mint hogy ki alakítja a Blanc társulata után nyomozó Dr. Josef Klemperert. A sajtó tényként kezelte, hogy a Lutz Ebersdorf művésznév mögött maga Swinton áll és ő alakítja az idős férfit is. Bár Swinton sokáig tagadta, ma már biztosan tudjuk, ő van a maszk mögött. Alig várom Lutz Ebersdorf következő filmjét.  

Frissítve: 2018.11.08. 09:31