Hamarosan azt is megfigyelhetik, ki, mikor és kivel megy szállodába

Az adóhatóság mellett a rendőrség és az idegenrendészet is hozzáférne az adattárhoz.

Alapvetően aggályos, ha egy turisztikai szervezet kezeli a vendégek nevéről, születési idejéről és személyes okmányairól szóló adatokat – jelentette ki a Népszavának Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) vezetőjét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy egy új, Rogán Antal miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre minden szállodának központi adattárba kellene feltöltenie a szállásfoglalók adatait, s ehhez a rendszerhez a rendőrség, az idegenrendészet és a NAV is hozzáférhetne.

A Zoom talált rá a jogszabálytervezetre, amely januártól felállítaná a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot. A beterjesztett törvényjavaslat szerint az új rendszer a turizmus résztvevőinek adminisztrációját csökkentené: eddig is kellett ugyanis adatokat küldeniük a KSH-nak, valamint az önkormányzatoknak, s ez egyszerűsödne az NTAK-val.

Az üzemeltető még nem ismert, de vélhetően a Magyar Turisztikai Ügynökséget jelölik ki, mert az MTÜ már tavasszal jelezte, lesz ilyen rendszer. A tesztüzem januártól indul, majd a jövő év során válik élessé, állítólagos előnye pedig az, hogy egy esetleges peres ügyben így rendelkezésre állnak majd az érintett vendégek adatai.

A törvénytervezetből azonban az is kiderül, hogy a bevitt szálláshely-adatokat az idegenrendészet és a rendőrség is használhatja majd, cserébe megszűnik az idegenrendészeti vendégkönyv. A hatóságok szabadon kereshetnek az adatbázisban, bár a konkrét adatokat ki kell majd kérniük a szállásadótól.

– Az egységes európai GDPR szerint alapvető személyes adatokat csak meghatározott jogcímen lehet készletezni, s akkor is csak a törvényi adatkezelési célok eléréséhez a lehető legkevesebbet. Ráadásul a személyes adatokat csak az eredeti, vagy az azzal összeegyeztethető céllal lehet kezelni – mondta Majtényi László. Azt is megjegyezte, hogy statisztikai célokhoz személyi jellegüktől megfosztott információkat lehet felhasználni: vagyis az például kigyűjthető, hogy hány japán turista érkezett az országba, az azonban már nem, hogy személyesen kik voltak ők.

Az Alkotmánybíróság egyébként már a rendszerváltás után kimondta: készletezésre nem lehet személyes adatokat gyűjteni. Az EKINT vezetője hozzátette: a rendőrség ráadásul csak alkotmányos célból kérhet be adatokat. – Ez azonban nem egy ilyen jellegű adatbázis használatát jelenti, hanem eseti ügyekben eseti indoklással ellátva kérhetik ki az adatokat egy konkrét szolgáltatótól, jelen helyzetben például az érintett szállásadótól – tette hozzá.

Pintér Sándor belügyminiszter egyébként korábban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében közös hálózatba kapcsolnák az összes térfigyelő kamerát, így egy helyről lehetne látni például a bankautomaták, az utcai kamerák vagy a villamosokon és buszokon rögzített képsorokat is.